Steve McManaman

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Steve McManaman
Steve McManaman 2009.jpg
Steve McManaman
Személyes adatok
Születési dátum 1972február 11. (42 éves)
Születési hely Liverpool, Anglia
Magasság 183 cm
Becenév Macca, Shaggy
Poszt középpályás
Klubadatok
Jelenlegi klubja visszavonult
Profi klubok1
Időszak Klub Mérk. (gól)*
19891999 Anglia Liverpool 274 (46)
19992003 Spanyol Real Madrid 0158 0(14)
20032005 Anglia Manchester City 035 0(0)
Válogatottság
19942001 Anglia 047 0(6)
1 A profi egyesületekben játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák.
* Mérkőzések (gólok) száma

Steven McManaman (Liverpool, 1972. február 11. –) visszavonult angol labdarúgó. Paul Scholes mellett a másik olyan angol labdarúgó, aki kétszer nyert Bajnokok Ligáját.

Karrierje[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Liverpool[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

tipikusan angolos külsejű Steve McManaman Liverpool külvárosában látta meg a ködöt 1972-ben, és a Liverpool FC melwoodi Centre of Excellence-ében ismerkedett meg a futball alapjaival. Olyan hatásfokkal, hogy Sammy Lee óta ő lett az első Liverpool-játékos, aki a szamárlétrát teljesen végigjárta a klubnál, mielőtt a profik között is bemutatkozhatott volna. Igaz, a végső fokokat kettesével vette: 18 volt, amikor debütált a nagyok között, majd 20, amikor a megsérült legenda, John Barnes helyére beugorva remekelt az FA-kupa döntőjében a Sunderland ellen. Megválasztották a mérkőzés legjobbjának is, és az 1995-ös Ligakupa-fináléban szintén, amikor két gólt vágott a Boltonnak.Ekkorra már válogatott játékosnak vallhatta magát, ami nem is csoda, hiszen 19 éves korától alapember volt klubjában a „vörösök" vöröse, aki törékeny alkatát meghazudtoló módon kőkemény is tudott lenni, hiszen csakis így lehet érvényesülni a csontrepesztő angol ligában. A szurkolók legfőképpen ördöngös cseleit és pontos lövéseit imádták. Az 1996-os hazai Európa-bajnokság egyik nagy felfedezettje lett, meg is mozgatott minden követ a megszerzéséért a Barcelona és a Juventus. A katalánok 12.5, a torinóiak 11 millió fontot fizettek volna érte akkor, amikor az Alan Shearerért kiadott 15 millió font volt a világrekord! McManaman maradt, hiszen akkor még hitt abban, hogy nevelőegyesületével feljuthat a klubfutball csúcsaira. Barátaival, Jamie Redknapp-pel, David Jamesszel, Jason McAteerrel, Stan Collymore-ral és Robbie Fowlerrel ha ezt a bércet nem is tudta meghódítani, a liverpooli éjszakai életet cserébe igen: se szeri, se száma nem volt ekkor a beszámolóknak a fenti hatos élethabzsolásáról. Meg is kapták becenevüket: ők lettek a Spice Boys.

„Macca" a gyepen is maradandót alkotott: 1997 végén az Onze Mondial nevű rangos szaklap beválasztotta az év csapatába, az 1997–1998-as bajnokságban pedig 12 gólt lőtt. A világbajnokságon viszont csak egyszer léphetett pályára, mert nem jött ki Glenn Hoddle szövetségi kapitánnyal. Mivel nem hosszabbította meg a szerződését a klubjával, utolsó idényében többször is tüntettek ellene a szurkolók, ám hiába, a szélső nem tudott ellenállni a Real Madrid csábításának. A Bosman-szabály miatt ingyen szerezték meg őt a madridiak, de megfizették az árát, hiszen heti 60 ezer fontos fizetést kapott (akkori forintban 40 milliót), valamint kétmillió fontos aláírási pénzt. „Megütötte a spanyol jackpotot" – kommentált a BBC.

Real Madrid[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

„Macca" a gyepen is maradandót alkotott: 1997 végén az Onze Mondial nevű rangos szaklap beválasztotta az év csapatába, az 1997–1998-as bajnokságban pedig 12 gólt lőtt. A világbajnokságon viszont csak egyszer léphetett pályára, mert nem jött ki Glenn Hoddle szövetségi kapitánnyal. Mivel nem hosszabbította meg a szerződését a klubjával, utolsó idényében többször is tüntettek ellene a szurkolók, ám hiába, a szélső nem tudott ellenállni a Real Madrid csábításának. A Bosman-szabály miatt ingyen szerezték meg őt a madridiak, de megfizették az árát, hiszen heti 60 ezer fontos fizetést kapott (akkori forintban 40 milliót), valamint kétmillió fontos aláírási pénzt. „Megütötte a spanyol jackpotot" – kommentált a BBC.

Minden idők legjobban fizetett angol labdarúgójaként nem a legjobban kezdett a Realban: edzője, az egykori liverpooli John Toshack nem kedvelte, és csak nehezen tanult meg spanyolul. Márciusra lendült formába, és különösen a Bajnokok Ligájában remekelt: a Valenciával vívott finálé után több lap is a mezőny legjobbjának választotta meg, és egy szép gólt is rúgott. A nyáron talán az egyetlen angol volt, aki nem okozott csalódást a kontinenstornán, de arra tért vissza Madridba, hogy leigazolták a posztjára Luís Figót. McManaman a jobb szélen érezte magát a legjobban, azonban középen is szívesen futballozott, oda viszont a következő nyáron érkezett Zinedine Zidane, szintén rekordösszegért.

Első mérkőzése: 1999. augusztus 21. Utolsó mérkőzése: 2003. június 15.

Statisztika Mérkőzések: 158 Kezdő: 103 Csere: 55 Gólok: 14 Sárga lapok: 10 Kiállítások: 0

Manchester City[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bár csábította az Everton és az Arsenal is, mégis a Manchester City ajánlatát fogadta el, és azzal a feltett szándékkal tért haza a Premiershipbe, szó szerint félpénzért, hogy 31 évesen visszakerül a válogatottba. Ám a biztató kezdés után sorra szenvedte a térd-, vádli- és Achilles-sérüléseket, felépülőben pedig szexbotrányba keveredett (na ja, újra egy csapatban volt Fowlerrel és David Jamesszel...). 2005-ben, miután megbukott az őt odacsábító menedzser, Kevin Keegan, utóda McManaman egykori játékostársa, Stuart Pearce lett, aki májusban felbontotta a szélső szerződését. Bár hívta a New York/New Jersey MetroStars, hősünk inkább visszavonult.

Válogatott[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1993 februárjában McManaman volt az angol U21-es válogatott csapatkapitánya San Marino ellen. Ő lőtte a 6-0-ra megnyert mérkőzés utolsó gólját.

A felnőtt válogatottban Terry Venables alatt mutatkozott be 1994. november 16-án egy Nigéria elleni barátságos mérkőzésen a Wembley-ben Robert Lee cseréjeként lépett pályára. Mintegy 5 évet kellett várnia első válogatott góljára: 1999. szeptember 4-én duplázott Luxemburg ellen a 2000-es EB selejtezőjében.

Sikerei, díjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Liverpool[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • FA-kupa-győztes: 1992
  • Angol ligakupa-győztes: 1995
  • FA-kupa ezüstérmes: 1996

Real Madrid[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]