| Steve McManaman |
 |
| Steve McManaman |
| Személyes adatok |
| Születési dátum |
1972. február 11. (41 éves) |
| Születési hely |
Liverpool, Anglia |
| Magasság |
183 cm |
| Becenév |
Macca, Shaggy |
| Poszt |
középpályás |
| Klubadatok |
| Jelenlegi klubja |
visszavonult |
| Profi klubok1 |
|
|
| Válogatottság |
|
|
1 A profi egyesületekben játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák.
* Mérkőzések (gólok száma) |
Steven McManaman (Liverpool, 1972. február 11. –) visszavonult angol labdarúgó. Paul Scholes mellett a másik olyan angol labdarúgó, aki kétszer nyert Bajnokok Ligáját.
tipikusan angolos külsejű Steve McManaman Liverpool külvárosában látta meg a ködöt 1972-ben, és a Liverpool FC melwoodi Centre of Excellence-ében ismerkedett meg a futball alapjaival. Olyan hatásfokkal, hogy Sammy Lee óta ő lett az első Liverpool-játékos, aki a szamárlétrát teljesen végigjárta a klubnál, mielőtt a profik között is bemutatkozhatott volna. Igaz, a végső fokokat kettesével vette: 18 volt, amikor debütált a nagyok között, majd 20, amikor a megsérült legenda, John Barnes helyére beugorva remekelt az FA-kupa döntőjében a Sunderland ellen. Megválasztották a mérkőzés legjobbjának is, és az 1995-ös Ligakupa-fináléban szintén, amikor két gólt vágott a Boltonnak.Ekkorra már válogatott játékosnak vallhatta magát, ami nem is csoda, hiszen 19 éves korától alapember volt klubjában a „vörösök" vöröse, aki törékeny alkatát meghazudtoló módon kőkemény is tudott lenni, hiszen csakis így lehet érvényesülni a csontrepesztő angol ligában. A szurkolók legfőképpen ördöngös cseleit és pontos lövéseit imádták. Az 1996-os hazai Európa-bajnokság egyik nagy felfedezettje lett, meg is mozgatott minden követ a megszerzéséért a Barcelona és a Juventus. A katalánok 12.5, a torinóiak 11 millió fontot fizettek volna érte akkor, amikor az Alan Shearerért kiadott 15 millió font volt a világrekord! McManaman maradt, hiszen akkor még hitt abban, hogy nevelőegyesületével feljuthat a klubfutball csúcsaira. Barátaival, Jamie Redknapp-pel, David Jamesszel, Jason McAteerrel, Stan Collymore-ral és Robbie Fowlerrel ha ezt a bércet nem is tudta meghódítani, a liverpooli éjszakai életet cserébe igen: se szeri, se száma nem volt ekkor a beszámolóknak a fenti hatos élethabzsolásáról. Meg is kapták becenevüket: ők lettek a Spice Boys.
„Macca" a gyepen is maradandót alkotott: 1997 végén az Onze Mondial nevű rangos szaklap beválasztotta az év csapatába, az 1997–1998-as bajnokságban pedig 12 gólt lőtt. A világbajnokságon viszont csak egyszer léphetett pályára, mert nem jött ki Glenn Hoddle szövetségi kapitánnyal. Mivel nem hosszabbította meg a szerződését a klubjával, utolsó idényében többször is tüntettek ellene a szurkolók, ám hiába, a szélső nem tudott ellenállni a Real Madrid csábításának. A Bosman-szabály miatt ingyen szerezték meg őt a madridiak, de megfizették az árát, hiszen heti 60 ezer fontos fizetést kapott (akkori forintban 40 milliót), valamint kétmillió fontos aláírási pénzt. „Megütötte a spanyol jackpotot" – kommentált a BBC.
„Macca" a gyepen is maradandót alkotott: 1997 végén az Onze Mondial nevű rangos szaklap beválasztotta az év csapatába, az 1997–1998-as bajnokságban pedig 12 gólt lőtt. A világbajnokságon viszont csak egyszer léphetett pályára, mert nem jött ki Glenn Hoddle szövetségi kapitánnyal. Mivel nem hosszabbította meg a szerződését a klubjával, utolsó idényében többször is tüntettek ellene a szurkolók, ám hiába, a szélső nem tudott ellenállni a Real Madrid csábításának. A Bosman-szabály miatt ingyen szerezték meg őt a madridiak, de megfizették az árát, hiszen heti 60 ezer fontos fizetést kapott (akkori forintban 40 milliót), valamint kétmillió fontos aláírási pénzt. „Megütötte a spanyol jackpotot" – kommentált a BBC.
Minden idők legjobban fizetett angol labdarúgójaként nem a legjobban kezdett a Realban: edzője, az egykori liverpooli John Toshack nem kedvelte, és csak nehezen tanult meg spanyolul. Márciusra lendült formába, és különösen a Bajnokok Ligájában remekelt: a Valenciával vívott finálé után több lap is a mezőny legjobbjának választotta meg, és egy szép gólt is rúgott. A nyáron talán az egyetlen angol volt, aki nem okozott csalódást a kontinenstornán, de arra tért vissza Madridba, hogy leigazolták a posztjára Luís Figót. McManaman a jobb szélen érezte magát a legjobban, azonban középen is szívesen futballozott, oda viszont a következő nyáron érkezett Zinedine Zidane, szintén rekordösszegért.
Első mérkőzése: 1999. augusztus 21. Utolsó mérkőzése: 2003. június 15.
Statisztika Mérkőzések: 158 Kezdő: 103 Csere: 55 Gólok: 14 Sárga lapok: 10 Kiállítások: 0
Bár csábította az Everton és az Arsenal is, mégis a Manchester City ajánlatát fogadta el, és azzal a feltett szándékkal tért haza a Premiershipbe, szó szerint félpénzért, hogy 31 évesen visszakerül a válogatottba. Ám a biztató kezdés után sorra szenvedte a térd-, vádli- és Achilles-sérüléseket, felépülőben pedig szexbotrányba keveredett (na ja, újra egy csapatban volt Fowlerrel és David Jamesszel...). 2005-ben, miután megbukott az őt odacsábító menedzser, Kevin Keegan, utóda McManaman egykori játékostársa, Stuart Pearce lett, aki májusban felbontotta a szélső szerződését. Bár hívta a New York/New Jersey MetroStars, hősünk inkább visszavonult.
1993 februárjában McManaman volt az angol U21-es válogatott csapatkapitánya San Marino ellen. Ő lőtte a 6-0-ra megnyert mérkőzés utolsó gólját.
A felnőtt válogatottban Terry Venables alatt mutatkozott be 1994. november 16-án egy Nigéria elleni barátságos mérkőzésen a Wembley-ben Robert Lee cseréjeként lépett pályára. Mintegy 5 évet kellett várnia első válogatott góljára: 1999. szeptember 4-én duplázott Luxemburg ellen a 2000-es EB selejtezőjében.
- FA-kupa-győztes: 1992
- Angol ligakupa-győztes: 1995
- FA-kupa ezüstérmes: 1996
