Fabio Cannavaro
| Fabio Cannavaro | |||||||||||||||||||||||||
| Személyes adatok | |||||||||||||||||||||||||
| Születési dátum | 1973. szeptember 13. (39 éves) | ||||||||||||||||||||||||
| Születési hely | Nápoly, Olaszország | ||||||||||||||||||||||||
| Magasság | 176 cm | ||||||||||||||||||||||||
| Becenév | Il muro di Berlino (A berlini fal) Il bus umano (Az emberi busz) Il mandrake (A tengeralattjáró) |
||||||||||||||||||||||||
| Poszt | középhátvéd | ||||||||||||||||||||||||
| Klubadatok | |||||||||||||||||||||||||
| Jelenlegi klubja | Visszavonult | ||||||||||||||||||||||||
| Mezszám | 23 | ||||||||||||||||||||||||
| Profi klubok1 | |||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||
| Válogatottság | |||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||
| 1 A profi egyesületekben játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák. * Mérkőzések (gólok száma) |
|||||||||||||||||||||||||
Fabio Cannavaro (Nápoly, 1973. szeptember 13.) aranylabdás olasz labdarúgó. 136-szoros olasz válogatott, ezeken a mérkőzéseken 2 gólt szerzett.
Tartalomjegyzék |
Karrier [szerkesztés]
Gyermekkor [szerkesztés]
Nápolyban született 1973. szeptember 13-án. Ő volt a második gyerek, két testvére van: Renata és Paolo. Korán kezd el focizni, már 8 évesen (miután már elkoptatott labdákat és cipőket Fuorigrotta koszos földjein) Bagnoli Italsider igazolja le.
Napoli [szerkesztés]
11 évesen szerződik a Napoliba, és nemsokára megnyeri az első fontos trófeáját: az 1987-es Campionato Allievi-t. Ez a klub aranykorszaka: a nápolyiak az újonnan koronázott olasz bajnokok először a történelmükben, a város, ami Diego Armando Maradonával álmodik, és Fabio, a labdaszedő a San Paolo Stadionban közelről csodálhatja a példaképét. A „Pibe de Oro”-n (aranylábún) kívül abban a csodálatos Napoli-ban játszik a hátvéd példaképe, Ciro Ferrara is, akitől Fabio mindent megtanul, beleértve a becsúszó szereléseket. Egy alkalommal a Primavera mezében a fiatal védő egy ilyet alkalmaz a nagy Maradonával szemben. Egy nápolyi játékvezető azonnal rendre utasítja, de a legendás 10-es védelmébe veszi: „Bravo, nagyon jól megy” – hangzik az argentin bajnok áldása.
Amikor 1993. március 7-én (Juventus–Napoli, 4:3) Fabio debütált az első csapatban; Maradona már messze volt, és Nápoly az új tehetségek felé fordult. Az eredmények nem túl izgalmasak, és a csapat a kiesés ellen küzd, de 20 éves korában Cannavaro már mindenkit lenyűgöz, megmutatja robbanékonyságát, ami a Serie A leggyorsabb és egyik legjobb védőjévé teszi.
Parma [szerkesztés]
A nápolyi kaland egészen 1995 nyaráig tart, amikor Fabio Parmába igazol, ahol Gigi Buffonnal és Lilian Thurammal tagja a világ akkori egyik legjobb védelmének, amelyet a klubelnökök és -edzők irigyelnek, a rajongók csodálnak. Ez a védelem az oszlopa a Coppa Italia-t, az UEFA-kupát, az olasz Szuperkupát megnyerő emilianói csapatnak, amely alig egy lépésre marad el a Scudettótól, az olasz bajnoki címtől.
Juan Sebastián Verón és Enrico Chiesa évében, megfelelően vezetve és befejezve a Ducali játékát. A 2001–2002-es szezonban Thuram és Buffon Juventushoz való távozása után Cannavaro kapja meg a csapatkapitányi karszalagot.
A nápolyi védő a Gialloblu [m: sárga-kék] abszolút vezetője, és abban az évben egy fontos szalagot visel, felszólítva a nehéz szezon súlyának viselésére, mindig a biztonság és a kizárási zóna között. Végül nagy öröm érkezik a Coppa Italiával: egy jól játszott meccs után a Juventus ellen (úgy, hogy Fabio csak néző egy abszurd felfüggesztés után, amit a Brescia elleni döntőben kapott), a Ducali az egekbe emelheti a történelmében 3. Coppa Italiáját, Cannavaróéban a másodikat.
Internazionale [szerkesztés]
7 pármai év után, 2002 nyarán, az új olasz nemzeti válogatott kapitánya egy merész vállalkozást tesz Milánóban a Nearazzurrival [m: fekete-azúr]: Massimo Moratti Interében, Ronaldo nélkül, Cannavaro az új vezető „Bobo” Vierivel.
Az Interrel a 2002/2003-as szezonban eljutott a Bajnokok Ligája elődöntőjéig. A második éve egy sérülés miatt nem volt termékeny, majd elszerződött a klubtól.
Juventus [szerkesztés]
Cannavaro Torinóba szerződik, hogy csatlakozzon a Bianconeri-hez. Barátja, Ciro Ferrara is ott volt, hogy üdvözölje a többi bajnokkal együtt. Az olasz válogatott kapitánya most annak a csapatnak a mezét viseli, amelyik a legtöbb címet nyerte Olaszországban: a sokadik „kaland” ragyogó karrierében.
A pályán sikerek jönnek egymás után. Fabio kulcsjátékossá válik a Bianconeri védelmében, és a Juventust két Scudettohoz juttatja. A kispadon Torinóban, mint Madridban is, ott ült Fabio Capello, és kettejük között teljes egyetértés volt. A 2004/05-ös szezonban Fabio nem vesztett meccset, de 38 mérkőzést játszott, és két gólt is szerzett. A milánói gyengélkedés határozottan a múlté volt. A 2005/06-os szezonban a csapatnak erősítenie kellett magát, és meg is tette a lehető legjobb módon: még egy Scudetto, és Fabio végig kulcsfontosságú tag volt.
A Juventus tényleg kiérdemli a címeit, de 2006 nyarán a Calciopoli botránya eléri a Bianconeri klubot, ezért kénytelen újra a Serie B-ből indulni. Ennek ellenére Fabio a klubnál folytatja, pedig eléggé meggyötört. Ott van Marcello Lippi azúrjaival a német világbajnokságon. Olaszország nem áll meg az első meccseknél, és eljut a döntőig. Ausztrália, Ukrajna, Németország, Franciaország… mind kénytelen letérdelni az Azzurri előtt. Fabio Cannavaro, a kapitány az égbe emeli a világbajnoki trófeát, ami a 4., amit Olaszország eddig megnyert.
Real Madrid [szerkesztés]
Fabio Cannavaro követi Fabio Capellot Madridba. „Real Madrid” – magyarázta egy sajtótájékoztatón – „az a csapat, amiben minden focista játszani szeretne, legalább egyszer az életében. Ez valószínűleg a karrierem utolsó esélye volt, nem tudtam visszautasítani…” Lehetetlen a „Galactocosnak” nemet mondani! 2007-ben megnyerte az Ballon d'Or, vagyis az Aranylabdát.
Újra a Juventus [szerkesztés]
Három madridi év után ismét Torinóba igazol. A szezon nem úgy sikerült a Juventusnak, ahogyan azt várták, mindössze Európa Liga indulást érő helyen sikerült végezniük. Fabio nem hosszabbít szerződést, így ingyen igazolhatóvá vált.
Al-Ahli Dubai [szerkesztés]
2010. június 2-án bejelentette, hogy az Egyesült Arab Emírségekbe igazol, az Al-Ahli Dubaihoz. A szerződése két évre szól. A csapatban a csapatkapitányi cím az övé.
Válogatott [szerkesztés]
U21 [szerkesztés]
Cannavaro már az U-21-es válogatottal sikereket ért el. Két egymást követő bajnokságon is bajnoki címet szerezett. Az elsőt 1994-ben, az másodikat 1996-ban. Részt vett a 1996. évi nyári olimpiai játékokon Atlantában.
Debütálás [szerkesztés]
1997. január 22-én debütált az olasz nemzeti válogatottban egy barátságos meccsen Észak-Írország ellen.
Játszott az 1998-as, 2002-es, 2006-os, és a 2010-es világbajnokságot, valamint a 2000-es és 2004-es Európa-bajnokságon.
1998-as Világbajnokság [szerkesztés]
Cannavaro első nemzetközi versenye a 1998-as világbajnokság volt. Giuseppe Bergomi, Alessandro Costacurta és Paolo Maldini voltak a csapat hátvédjei, az edző Paolo Maldini apja Cesare Maldini volt. Az Azzurri [1] egészen a negyeddöntőig jutott. Cannavaro az egyik mérkőzésen megsérült, a homlokát eltalálta a könyökével Stéphane Guivarc'h, a hátralévő időt nem tudta lejátszani. Az Azzurri a 90 percet kihúzták egy 0-0-val, majd a tizenegyespárbajban alul maradtak.
2000-es Európa bajnokság [szerkesztés]
2000-ben a Les Bleus, szertefoszlatta az olasz álmokat. Cannavaro Alessandro Nesta Mark Juliano és Paolo Maldini mellett egy erős hátvédsort alkottak. Az Azzurri jutott a döntőbe, ahol az akkori világbajnokkal játszottak, Az 55.percben Marco Delvecchio megszerezte a vezetést, 1-0-ra vezettek az olaszok. Amikor letelt a rendes játékidő Sylvian Wiltord a hosszabbítás utolsó percében betalált. 2X15 perc következett. 2000-ben még élt az arany gól szabály. [2] David Trezeguet volt az aki a kapuba talált, így Franciaország nyerte az Európa bajnokságot.
2002-es Világbajnokság [szerkesztés]
A 2002-es világbajnokság nem indult jól a csapat számára, mivel Alessandro Nesta megsérült a Horvátország elleni mérkőzésen. Második helyezettként jutott tovább a csapat, majd a negyeddöntőben Dél-Koreával került össze az olasz csapat. Cannavaro azonn a mérkőzésen nem játszott, csak cserejátékos volt. [3] A hosszabbításban dőlt egy, hogy Dél-Korea a továbbjutó, így az olaszok kiestek. Dél-Korea egészen az elődöntőig jutott.
Cannavaro átvette a csapatkapitányi karszalagot Maldinitől a 2002-es világbajnokság után.
2004-es Európa bajnokság [szerkesztés]
Cannavaro első nemzetközi gólját megszerezte Tunézia ellen 2004. május 30-án., Olaszország nyerte 4-0 a mérkőzést. A 2004-es EB, amely Portugáliában került megrendezésre. Ez a bajnokság sem sikerült úgy a csapatnak, ahogy azt szerette volna. A csapatnak nem sikerült bejutni a legjobb nyolc közé.
2006-os Világbajnokság [szerkesztés]
Cannavaro csapatkapitányként irányította a csapatot, amely bejutott a negyeddöntőbe, majd egészen a döntőig menetelt. Újra a franciákkal játszottak döntőt, de világbajnoki döntőt. Először a franciák szerezték meg a 7. percben vezetést Zinedine Zidane tizenegyes góljával, majd a 19. percben Marco Materazzi góljával egyenlítettek az olaszok. Egészen a tizenegyespárbajig jutottak a csapatok. [4] A mérkőzést az olaszok nyerték, mivel mind az öt játékos betalált a kapuba, ellenben a franciákkal, akik csak három gól tudtak a kapuba juttatni. Cannavaro életében először felemelhette a magasba a világbajnoki trófeát július 9-én. Cannavaro nem kapott egyetlen sárga vagy piros lapot sem. 690 percet játszott a tornán.
2008-as Európa bajnokság [szerkesztés]
2008. június 2-án az első edzés során Fabio megsérült, csapattársa Giorgio Chiellini eltalálta Cannavaro bokáját, de ő is megsérült. Cannavarot megvizsgálták, és a bokaszalagjai elszakadtak. A csapat akkori edzője Roberto Donadoni Alessandro Gamberinit hívta be Cannavaro helyére. Alessandro Del Piero lett a csapatkapitány a torna idejére. Fabio nem játszhatott a bajnokságon, de végig a csapat mellett volt, hogy ezzel támogassa csapatát. Ez lett volt a harmadik Európa bajnoksága.
Cannavaro már ekkor tervezte, hogy visszavonul a válogatottságtól, de még a 2010-es világbajnokságon részt vett.
2009-es Konföderációs Kupa [szerkesztés]
2009-ben a Konföderációs Kupa brazilok elleni mérkőzésen Cannavaro megdöntötte Maldini válogatottsági rekordját. 2009. augusztus 12-én Svájc elleni barátságos mérkőzésen ő volt az, aki a legtöbb válogatottsággal rendelkezett.
2010-es Világbajnokság [szerkesztés]
Cannavaro volt a csapatkapitánya 2010-es labdarúgó-világbajnokságon Olaszországnak Dél-Afrikában. A címvédő kiesett a csoportkörben, nem jutott be a legjobb 16-ba. Fabio bejelentette visszavonulását, ezzel a 2010-es VB volt az utolsó nagy tornája.
Személyes adatok [szerkesztés]
1994. június 17-én vette feleségül Daniela Cannavarót (született Daniela Arenoso, 1974. július 17-én). Három gyermekük született. Christian (született 1999. július 17-én Nápolyban), Martina (született 2001. december 22-én Nápolyban), és Andrea (született 2004. október 20-án Nápolyban).
Öccse, Paolo szintén hátvédet játszó profi labdarúgó, a Nápoly labdarúgója. 2000-től 2002-ig együtt játszottak az AC Parma csapatában.
Szülei Gelsomina Costanzo és Pasquale Cannavaro
Példaképei: Ciro Ferrara, Diego Maradona
Legnagyobb sikerei [szerkesztés]
Klubszinten [szerkesztés]
A válogatottban [szerkesztés]
- Eb-ezüstérmes (2000)
- Világbajnok (2006)
- Laureus Év Sportolója Díj - Az év csapata (2007)
- Aranylabda (2006)
Hivatkozások [szerkesztés]
- ↑ Az Azzurri a csapat mezszínére utal, de az egész csapat neve, mivel többesszámban van. Azért nincs úgy írva, hogy Azzurrik, mert az Azzurri eleve azt jelenti, hogy kékek.
- ↑ Ha valamelyik csapat gólt lőtt, akkor vége lett a hosszabbításnak, és egyben a mérkőzésnek is, és bajnok lett az adott csapat.
- ↑ http://www.fifa.com/worldcup/archive/edition=4395/results/matches/match=43950056/report.html
- ↑ http://www.fifa.com/worldcup/archive/germany2006/results/matches/match=97410064/report.html
Forrás [szerkesztés]
Hivatalos oldal (olasz)(angol)(spanyol)(japán)
| Az Év Labdarúgója a Serie A-ban | ||
|---|---|---|
| Előző díjazott: Alberto Gilardino |
Fabio Cannavaro | Következő díjazott: Kaká |
|
|||||
|
|||||||
|
|||||||
|
|||||||
|
|||||||
|
|||||||
|
|||||||
|
|||||||
|
|||||
- Olasz labdarúgók
- Labdarúgóhátvédek
- Az SSC Napoli labdarúgói
- A Parma labdarúgói
- Az Internazionale labdarúgói
- A Juventus labdarúgói
- A Real Madrid labdarúgói
- Aranylabdások
- Világbajnok labdarúgók
- Az 1998-as világbajnokság labdarúgói
- A 2000-es Európa-bajnokság labdarúgói
- A 2002-es világbajnokság labdarúgói
- A 2004-es Európa-bajnokság labdarúgói
- A 2006-os világbajnokság labdarúgói
- A 2010-es világbajnokság labdarúgói
- Nápolyiak
- 1973-ban született személyek

