Giampaolo Pazzini

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Giampaolo Pazzini
Giampaolo Pazzini (15 02 2011).jpg
Személyes adatok
Teljes név Giampaolo Pazzini
Születési dátum 1984augusztus 2. (30 éves)
Születési hely Pescia, Olaszország
Állampolgárság olasz
Magasság 180 cm
Poszt csatár
Klubadatok
Jelenlegi klubja AC Milan
Mezszám 11
Junior klubok
Időszak Klub
1999-2002 Olaszország Atalanta
Profi klubok1
Időszak Klub Mérk. (gól)*
2003–2005 Olaszország Atalanta 51000(12)
2005-2009 Olaszország Fiorentina 10700(25)
2009-2011 Olaszország Sampdoria 75000(36)
2011-2012 Olaszország Internazionale 50000(16)
2012- Olaszország AC Milan 51000(17)
Válogatottság2
2004–2007 Olaszország Olaszország U21 22000(5)
2009– Olaszország Olaszország 25000(4)
1 A profi egyesületekben játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák. Utolsó elszámolt mérkőzés dátuma: 2014. szeptember 29.
2 Utolsó elszámolt válogatott mérkőzés dátuma:
2013. július 7.
* Mérkőzések (gólok) száma

Giampaolo Pazzini (Pescia, 1984. augusztus 2.) olasz labdarúgó, a Serie A-ban szereplő AC Milan és az olasz válogatott csatára. Beceneve Il Pazzo, azaz Az Őrült.

Pályafutása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Atalanta[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pazzini futballista családba született, ugyanis apja és bátyja egyaránt az olasz harmadik vonalban játszott.[1] Tehetségével hamar kitűnt, le is szerződtette az Atalanta. Itt a korosztályos csapatokban együtt játszott egyik legjobb barátjával, a szintén olasz válogatott Riccardo Montolivóval.[2] A 2003-2004-es szezonban mutatkozottt be az Atalanta felnőtt csapatában, mely ekkor a Serie B-ben szerepelt. A feljutó helyen végzett csapat tagjaként a következő szezonban a Serie A-ban 12 mérkőzésen játszva 3 gólt szerzett. Teljes mérlege az Atalantában 51 mérkőzés és 12 gól.

Fiorentina[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2005 januárjában szerződtette a Fiorentina, amely 6.5 millió eurót fizetett érte.[3] Ugyanezen év augusztusában barátja, Montolivo is követte őt a lilákhoz. Első (fél) szezonjában 14 meccsen 3 gólt szerzett. A kezdőcsapatba kerülésért folytatott harcban azonban nem tudott az akkoriban a világ egyik legjobb befejező csatárának számító Luca Toni fölé kerekedni. A világbajnok csatár Bayernhez való távozása után, 2008-ban, azonban újabb erős vetélytársat kapott Alberto Gilardino személyében. Cesare Prandelli a Fiorentina akkori mestere a Mutu-Gilardino kettőst favorizálta, így Pazzini továbbra is kevesebb lehetőséghez jutott. Fiorentinás mérlege így is 107 mérkőzés és 25 gól, fellépéseinek igen nagy része azonban csereként beszállva történt.

Sampdoria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2009-ben, ismét a téli átigazolási időszakban történt a következő klubváltás: a kevés játéklehetőség miatt elégedetlen Pazzinit a Sampdoria szerződtette.[4] Az árat hivatalosan nem hozták nyilvánosságra, azonban vélhetően 9 millió euró körül lehetett.[5] Itt máig a szurkolók emlékezetében élő csatárkettőst alkotott Antonio Cassanóval. A duó hatékonyságát mutatja, hogy egészen a negyedik helyig repítették a Sampot a 2009-2010-es szezonban, amivel jogot szereztek a legrangosabb európai kupasorozat selejtezőjében való indulásra. Pazzini azonban hiába szerzett összesen 3 gólt a Werder Bremen elleni BL-selejtező két meccsén, csapata a visszavágó hosszabításában elszenvedett 2-3-as vereséggel búcsúzott a brémai 3-1 után.[6] Ezt követően a csapat lejtőre került, Cassano és Pazzini januári eladása után pedig végül kiesett a Serie A-ból.[7] Pazzini 75 meccsen 36 gólt szerzett a genovai csapat színeiben

Internazionale[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A következő váltásra, szokás szerint a téli átigazolási időszakban került sor. Az Inter 12 millió eurót plusz Jonathan Biabianyt adta a Sampdoriának Pazziniért cserébe.[8] Első meccsén, a Palermo ellen csereként beszállva, 2-0-ás hátrányból hozta vissza csapatának a meccset, két góllal és egy kiharcolt tizenegyessel járulva hozzá a 3-2-es sikerhez.[9] Ezután zsinórban további két meccsen is gólt szerzett, jelesül a Bari és korábbi csapata, a Fiorentina ellen. Ez utóbbi ellen szerzett gól volt pályafutásának 100. találata. A szezont összesen 17 bajnoki góllal zárta, melyből 11-et az Inter, 6-ot pedig még a Sampdoria játékosaként szerzett. A 2011-2012-es szezon nem indult túl ígéretesen Pazzini számára, mivel az új edző, Gian Piero Gasperini inkább korábbi genovai játékosát, Diego Militót és a frissen igazolt Diego Forlánt favorizálta. A korán bekövetkezett edzőváltás[10], és Forlán sérülése azonban megnyitotta az utat Pazzini előtt, aki élt is a lehetőséggel, és Bologna elleni bajnokin, majd a CSZKA Moszkva és a Lille elleni BL-találkozókon is fontos találatokat szerzett.

Válogatott[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Utánpótlás-válogatottak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pazzini minden korosztályos nemzeti csapatban megfordult U16-tól felfelé. 2003-ban az U19-es válogatott tagjaként korosztályos Európaba-jnoki címet szerzett. Az U21-es válogatottat 2004 és 2007 között erősítette, 22 mérkőzésen 5 gólt szerezve. Ezen a szinten legemlékezetesebb alakítását az új Wembley stadion nyitómeccsén nyújtotta, ahol Olaszország U21-es csapata mérkőzött meg Anglia korosztályos válogatottjával.[11] Már a harmincadik másodpercben bevette az angolok kapuját, és további két gólt is szerzett a mérkőzés során, amivel ő lett az új Wembley első gólszerzője és első mesterhármast elérő játékosa is.

Amikor a Milan megvette Pazzinit, kapásból kölcsönadta a Magyar NB1-ben szereplő Budapest Honvéd csapatának, ahol fél évig fog játszani. Ezután az olasz másodosztályban tölt 2 hónapot, majd feljöhet ismét a Milan-ba. Pazzini a Kispestnél a 99-es mezzel mutatkozik majd.

Felnőttválogatott[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2009. március 28-án mutatkozott be a felnőtt válogatottban, a Montenegró elleni világbajnoki selejtezőn.[12] Első mérkőzésén azonnal meg is szerezte első gólját. A második válogatott gólra két évet kellett várni, melyet az Észtország elleni EB-selejtezőn szerzett.[13] 2011. szeptember 6-án, Szlovénia ellen, a mérkőzés egyetlen gólját lőve döntötte el a találkozót csapata javára.[14]

Sikerei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Válogatott[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

U19-es Európa-bajnok: 2003

Inter[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Coppa Italia győztes: 2010-2011[15]

Egyéni díjak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Serie A legjobb fiatal játékosa: 2005

Statisztikák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2010–11 2011–12 2012–13

Klub Szezon Bajnokság Nemzeti kupa Nemzetközi kupák Összesen
Mérkőzés Gól Mérkőzés Gól Mérkőzés Gól Mérkőzés Gól
Atalanta
Serie B 2003-04 39 9 - - - - 39 9
Serie A 2004-05 12 3 - - - - 12 3
Összesen 51 12 - - - - 51 12
Fiorentina
2004-05 14 3 0 0 - - 14 3
2005-06 27 5 0 0 - - 27 5
2006-07 24 7 0 0 - - 24 7
2007-08 31 9 0 0 10 0 41 9
2008-09 12 1 0 0 4 0 16 1
Összesen 108 25 0 0 14 0 122 25
Sampdoria
2008-09 19 11 4 4 - - 23 15
2009-10 37 19 2 2 - - 39 21
2010-11 19 6 1 1 5 5 25 12
Összesen 75 36 7 7 5 5 87 48
Internazionale
17 11 3 0 0 0 20 11
7 1 1 1 3 2 10 3
Összesen 50 16 3 0 6 3 60 19
AC Milan
30 15 2 1 5 0 37 16
Összesen 314 104 29 19 30 8 374 131

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Pazzini, un gol al futuro. la Republica.it. (Hozzáférés: 2011. október 28.)
  2. I will tell you more about Pazzini. FC Inter NEWS.it. (Hozzáférés: 2011. október 28.)
  3. Giampaolo Pazzini. Goal.com. (Hozzáférés: 2010. október 28.)
  4. Sampdoria sign Fiorentina's Pazzini. Reuters. (Hozzáférés: 2010. október 29.)
  5. Marotta: "Now Pazzini is worth 20 millions euros". FOOTBALLpress.net. (Hozzáférés: 2011. október 29.)
  6. Sampdoria 3-2 Werder Bremen (Agg 4-5) AET. goal.com. (Hozzáférés: 2011. október 29.)
  7. Humiliated Sampdoria relegated. EuroSport.com. (Hozzáférés: 2011. október 29.)
  8. Everyone’s A Loser: Inter Sign Giampaolo Pazzini. SerieAWeekly.com. (Hozzáférés: 2011. október 29.)
  9. Inter 3-2 Palermo: Pazzini leads the comeback. (Hozzáférés: 2011. október 29.)
  10. Inter Milan appoint Claudio Ranieri. DailyRecord.co.uk. (Hozzáférés: 2011. október 29.)
  11. Pazzini shines in Wembley thriller. UEFA.com. (Hozzáférés: 2011. október 29.)
  12. Montenegro 0-2 Italy. goal.com. (Hozzáférés: 2011. október 29.)
  13. Italy 3-0 Estonia. goal.com. (Hozzáférés: 2011. október 29.)
  14. Italy 1-0 Slovenia. goal.com. (Hozzáférés: 2011. október 29.)
  15. Leo's first title - The Coppa Italia is Inter's. La Gazzetta dello Sport. (Hozzáférés: 2011. október 29.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]