Kubala László

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kubala László
Kubala.jpg
Kubala László
Személyes adatok
Születési dátum 1927. június 10.
Születési hely Budapest, Magyarország
Halálozási dátum 2002. május 17. (74 évesen)
Halálozási hely Barcelona, Spanyolország
Állampolgárság spanyol, magyar, csehszlovák
Magasság 176 cm
Becenév Kuksi, Laszy
Poszt fedezet
Profi klubok1
Időszak Klub Mérk. (gól)*
1944 Magyar 1919-1946 Ganz TE 0010 00(3)
19451946 Magyar 1919-1946 Ferencváros TC 050 0(33)
19461948 Csehszlovákia ŠK Slovan Bratislava 033 0(14)
19481949 Magyar 1946-1949 Vasas SC 020 0(10)
19491950 Olaszország Pro Patria 00? 00(?)
19511961 Spanyol 1945-1977 FC Barcelona 329 (256)
19631965 Spanyol 1945-1977 RCD Espanyol 029 00(7)
19661967 Svájc FC Zürich 00? 00(?)
Válogatottság
19461947 Csehszlovákia Csehszlovákia 006 00(4)
1948 Magyar 1946-1949 Magyarország 003 00(0)
19531961 Spanyol 1945-1977 Spanyolország 019 0(11)
1953 Európa válogatott 001 00(2)
19541993 Katalónia Katalónia 004 00(4)
Edzőség
Időszak Klub
19611963 Spanyol 1945-1977 FC Barcelona
19631966 Spanyol 1945-1977 RCD Espanyol
19661967 Svájc FC Zürich
1968 Kanada Toronto Falcons
19681969 Spanyol 1945-1977 Cordoba CF
19691980 Spanyol 1945-1977 Spanyolország
19801982 Spanyolország FC Barcelona
19821986 Szaúd-Arábia Al-Hilal
19861987 Spanyolország Real Murcia
19871988 Spanyolország CD Málaga
19881989 Spanyolország Elche CF
1992 Spanyolország Spanyol olimpiai csapat
1995 Paraguay Paraguay
1 A profi egyesületekben játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák.
* Mérkőzések (gólok) száma

Kubala László (Budapest, 1927. június 10.Barcelona, 2002. május 17.) (ismert még Ladislao vagy Ladislav néven is, habár Lászlóként lett anyakönyveztetve), kiemelkedő képességű labdarúgó, aki játszott mind a magyar, mind a csehszlovák és még a spanyol válogatottban is. A World Soccer Magazine 1999 decemberében a 20. század 100 legnagyszerűbb labdarúgó játékosa közé sorolta.[1]

Korai évek és karrier[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kubala szülei Budapesten születtek. Édesapja, Kubala Kurjas Pál szlovák származású volt. Apai nagyapja a Turóc vármegyei Nagyturányból származott. Édesanyja, Stecz Anna lengyel, szlovák és magyar gyökerekkel rendelkezett. Kubala három különböző válogatottban játszott, önmagát világpolgárnak tartotta.

Kubala első csapata a Ganz TE volt, ahol 14-16 évesek között rúgta a labdát már 11 évesen. 18 éves korában leigazolta a Ferencváros csapata. Itt találkozott Kocsis Sándorral, akivel pályafutása során játszott még egy csapatban, az FC Barcelona-ban.

A következő évben besorozták, ezért el kellett menekülnie Csehszlovákiába. 1946-ban elhunyt az apja és anyjával Pozsonyba költöztek. Ott az ŠK Slovan Bratislava csapatában játszott. Alig húsz évesen elvette edzője lányát, Daucik Annát. Származása miatt megkapta rögtön az állampolgárságot, és magára húzhatta a csehszlovák címeres mezt is, amiben 6 mérkőzés alatt 4 gólt szerzett. Nemzetközi karrierje így kezdődött.

Hamarosan azonban csehszlovák behívót is kapott, így visszamenekült Magyarországra. Tárgyalni kezdett korábbi klubjával, az FTC-vel, azonban végül a Vasas vezetői kedvezőbb ajánlata elcsábította. Ezen idő alatt 3 alkalommal szerepelt a magyar nemzeti tizenegyben.

Amikor a kommunisták átvették a hatalmat, Kubala lefizetett néhány csempészt, hogy vigyék őt Olaszországba. Ezért a lépéséért az MLSZ a FIFA-nál két és fél évre eltiltatta. Ott élő magyarokból csapatot szervezett, Hungária néven. Ez a csapat felkészülési meccseken legyőzte a Real Madridot 4-2 arányban Madridban, a spanyol válogatottat (amely éppen az 1950-es világbajnokságra készült) és az Espanyolt is. Az Espanyol elleni mérkőzés alatt az FC Barcelona megfigyelői kiszemelték Kubalát és szerződést ajánlottak neki. 1950. június 15-én írta alá, mellyel Barcelona játékos lett, pályafutását immáron a harmadik országban kezdve el. A FIFA általi büntetés ellen Franco spanyol diktátor is fellépett, aminek a hatása a büntetés mérsékelése volt.

Számos csapat akarta leigazolni őt, köztük a Pro Patria, az Inter Milan és a Torino. Valójában Kubala beleegyezett, hogy játszik a Torinóban egy barátságos meccs erejéig, de lekéste a gépet a fia betegsége miatt. A visszaúton a gép lezuhant és mindenki meghalt a fedélzeten.

Az érdeklődés ellenére Kubala a Barcelonában maradt 1963-ig. Ezalatt az idő alatt 19 alkalommal játszott a spanyol válogatottban. A Barcelona elhagyása után játékosmenedzser lett az Espanyolnál, az FC Zürichnél és a Toronto Falconsnál. 1968-ban vonult vissza. Edzőséget vállalt több spanyol klubnál, Szaúd-Arábiában, és a paraguayi válogatottnál. 11 éven keresztül irányította a spanyol labdarúgó-válogatottat, 68 mérkőzésen 31 győzelem, 21 döntetlen, 16 vereség és 98–59-es gólkülönbség a mérlege. Kijuttatta a hispán nemzeti csapatot az 1978-as vb-re, az 1980-as Eb-re és olimpiai aranyérmet szerzett 1992-ben. 2002-ben hunyt el Barcelonában.

Hatása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Puskás Ferencet is anyagilag támogatta kezdetben, amikor Spanyolországba szerződött. És ahogy későbbiekben Páncsó úgy Lászy is segítette honfitársait amiben csak tudta. Kubala ajánlotta be a Barcelona-ba Kocsis Sándort, Czibor Zoltánt, Kaszást és Szalayt.

Kubala nem sokat szerepelt a magyar válogatottban, és nem sokat tett azért, hogy Magyarország legyen az első, mely legyőzi az angolokat a Wembley Stadionban. Szerveztek egy mérkőzést 1953-ban Anglia legjobbjai és a többi európai játékos között. Ebbe a csapatba 7 magyart válogattak be, de nem vállalták a játékot, mivel egy hónappal később ki kellett volna állniuk a magyar válogatottal az angolok ellen és nem akartak más csapatnak segíteni, a magyar nemzeti tizenegy akarta először legyőzni az angolokat saját hazájukban. Kubala kihasználta a lehetőséget és két gólt szerzett az ominózus gálameccsen. Az angolok egyenlítettek az utolsó percekben, de egy hónappal később 6:3-as vereséget szenvedtek a magyaroktól.

1954-ben főszerepet játszott életrajzi filmjében Los ases buscan la paz (A szakértők a békét keresik). A fiatal labdarúgót a politika száműzi a labdarúgásból és Szlovákiából Magyarországra szökik, ahonnan eljut Spanyolországba, ahol az FC Barcelona játékosa lesz. A film rávilágít a hidegháború és a futball közti kapcsolatra. Kubala "Odüsszeiájában" minden megjelenik ami egy akkori tehetséges futballistát negatívan érintett a keleti blokkban. Éles ellentétet mutat Kubala, barátai és a kommunista rendszer között. A film nem teljesen hiteles, mivel László életéből kiragad és kihagy részleteket.

Talán legnagyobb bánata az volt Kubalának, hogy habár három nemzeti csapatban játszott, nem szerepelt soha világbajnokságon. 1962-ben részt vett néhány selejtezőn, de ahogy Alfredo Di Stéfano is, ő is lesérült a döntő előtt. Elutazott Chile-be a tornára, de nem lépett pályára.

Az 1980-as évek végén Joan Manuel Serrat dalba foglalta a futballklasszist. A katalán énekes-dalszerző gyerekkorában látta játszani és ebből táplálkozva írta meg dalát.

A Barcelona 100. évfordulóján 1999-ben a szurkolók a csapat történetének legjobb játékosává választották. Olyan labdarúgókat utasított maga mögé, mint Johan Cruyff, Diego Maradona, Romario vagy Hriszto Sztoicskov. Emellett sportújságírók a második legjobb spanyol játékosnak választották, aki a 20. században játszott. Csak Alfredo Di Stefano-t találták jobbnak. Végül a spanyol kormány a sport Nagykeresztjét adományozta neki.

Tervezték, hogy róla nevezik el a stadiont. Erről tisztelői még most sem mondtak le. Emellett a róla szóló legendák szerint, olyan hatása volt korában a labdarúgásra, mint napjainkban David Beckhamnek. A női szurkolók száma feltűnően megnőtt abban az időben, ezért kellett a kevesebb, mint 20 000 férőhelyes stadiont a többszörösére bővíteni.

2009. szeptember 24-én leleplezték a Camp Nou központi helyén a klub valaha élt egyik legnépszerűbb játékosa szobrát, Kubala Lászlóét. A két méteres szobor alkotója Montserrat García Rius volt és a leleplezésen több mint húszezer fanatikus vett részt. Az ünnepélyes megemlékezésen ott volt FC Barcelona vezérkara, beszédet mondott Joan Laporta, Ramon Alfonsera, ifjabb Kubala László és Dunai Antal is.

Nagy megtiszteltetés, hogy részt vehettem Laci, vagy ahogy a katalánok mondják, Laszi szobrának átadásán. Megköszöntem a meghívást és elmondtam Kubaláról azt, amit egyébként mindenki tud róla, aki ismerte: nagyszerű játékos és remek ember volt. Büszke vagyok arra, hogy ismerhettem, és azt gondolom, ahogyan a Barcelona, úgy Kubala is kiemelkedik a világ labdarúgásából.

Dunai Antal nyilatkozta az mlsz.hu-nak[2]

Kubala László születésének 85. évfordulója alkalmából a nevét viselő Vasas Kubala Akadémia tulajdonosai Kubala Lászlóról bronzszobrot állítottak a Vasas SC Fáy utcai Sportcentrumában.[3] A szobrot Kutas László Wiesenthal-díjas szobrász és éremművész, a ravennai Dante-biennále nemzetközi zsűrijének tagja készítette. A szobor ünnepélyes avatóünnepsége 2012. június 15-én történt, azon a napon, amelyen 52 évvel ezelőtt Kubala László szerződést kötött a Barcelona FC-vel. A szobrot Carlos Kubala, Kubala László fia és Enrique Pastor de Gana, a Spanyol Királyság rendkívüli kinevezett nagykövete leplezte le. Kubala László születésének 85. évfordulója alkalmából 2012. június 16-17- én a Vasas Kubala Akadémia hagyományteremtő szándékkal megrendezte az I. Kubala László Nemzetközi U-16-os Labdarúgó Kupát. A kupagyőztes a Real Murcia csapata lett.[4]

Sikerei, díjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Játékosként:

  • 4 x spanyol bajnok (1952, 1953, 1959, 1960)
  • 5 x spanyol Kupa-győztes (1951, 1952, 1953, 1957, 1959)
  • 2 x VVK-győztes (1958, 1960)
  • 1 x BEK-döntős (1961)
  • 1 x Európa-válogatott (1953)

Edzőként:

Statisztika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mérkőzései a csehszlovák válogatottban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

# Dátum Helyszín Ellenfél Eredmény Kiírás Esemény
1. 1946. október 27. Bécs  Ausztria 4 – 3 barátságos  
2. 1947. június 20. Koppenhága  Dánia 2 – 2 barátságos  
3. 1947. augusztus 31. Prága  Lengyelország 6 – 3 barátságos Gól : ?' ?' Gól : ?' ?'
4. 1947. szeptember 21. Bukarest  Románia 6 – 2 barátságos Gól : 8' 8' Gól : 73' 73'
5. 1947. október 5. Prága  Ausztria 3 – 2 barátságos  
6. 1947. december 14. Bari  Olaszország 2 – 0 barátságos  

Mérkőzései a magyar válogatottban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

# Dátum Helyszín Ellenfél Eredmény Kiírás Esemény
1. 1948. május 23. Tirana  Albánia 0 – 0 Balkán-kupa
2. 1948. október 24. Bukarest  Románia 5 – 1 Balkán-kupa becserélve 46'
3. 1948. november 7. Szófia  Bulgária 0 – 1 barátságos lecserélve 61'

Magyarázat: A felsorolt válogatott labdarúgó-mérkőzések eredményei mindig a labdarúgó (csapat) szempontjából értendők. A zöld háttér győztes, a halványpiros háttér vesztes, míg a sárga háttér döntetlennel zárult mérkőzést jelent. A fehér hátterű mérkőzések nem számítanak hivatalos felnőtt válogatott labdarúgó-mérkőzésnek.

Rövidítések: Eb – labdarúgó-Európa-bajnokság, vb – labdarúgó-világbajnokság, h. u. – hosszabbítás után.

Mérkőzései a spanyol válogatottban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Emléke előtt tiszteleg a 2012-es FociFesztivál.

Származása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kubala László családfája[5][6][7]
Kubala László
(Budapest, 1927. jún. 10.–
Barcelona, 2002. máj. 17.)
labdarúgó, edző
Apja:
Kubala Kurjas Pál
(Budapest, 1897. dec. 6.–
?)
kőművessegéd
Apai nagyapja:
Kubala Kurjas Pál
Nagyturány, 1867. jan. 28. –
?)
napszámos,r. kat.
Apai nagyapai dédapja:
n.a.
Apai nagyapai dédanyja:
Kubala Kurjas Katalin
Apai nagyanyja:
Šuvada Mária
(Bella, 1875. feb 6.–
?)
napszámosnő,ág h. ev.
Apai nagyanyai dédapja:
Šuvada András
Apai nagyanyai dédanyja:
Jankovics Zsuzsanna
Anyja:
Stecz Anna
(Budapest, 1903. febr. 8.–
?)
Anyai nagyapja:
Stec Ferenc
(Święcany, 1869. júl. 24.–
?)
napszámos, róm. kat.
Anyai nagyapai dédapja:
Stanisław Stec
Anyai nagyapai dédanyja:
Anna Kowalska
Anyai nagyanyja:
Szmilek Anna
(Oroszlány, 1877. jan. 14.–
?)
ev.
Anyai nagyanyai dédapja:
Szmilek János
Anyai nagyanyai dédanyja:
Hajnal Katalin

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]