Ferencvárosi TC (labdarúgás)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(FTC szócikkből átirányítva)
Ferencvárosi TC
Ferencvarosi TC logo.png
Az FTC címere
Csapatadatok
Teljes csapatnév Ferencvárosi Torna Club
Mottó Erkölcs, Erő, Egyetértés
Becenév FTC, Fradi
Zöld Sasok, zöld-fehérek
Székhely Budapest, Magyarország
Alapítva 1899. május 3.
Klubszínek zöld-fehér
Stadion Groupama Aréna
Vezetőedző Németország Thomas Doll[1]
Elnök Magyarország Kubatov Gábor
Bajnokság NB I
Nemzeti sikerek
magyar Bajnokcsapat 28 alkalommal
magyar Kupagyőztes 20 alkalommal
magyar Szuperkupa-győztes 4 alkalommal
magyar Ligakupa-győztes 1 alkalommal
Nemzetközi sikerek
UEFA - Inter-Cities Fairs Cup.svg VVK 1 alkalommal
Coppa.svg KK 2 alkalommal
Statisztika
Legtöbb mérkőzés magyar Lipcsei Péter 418
Legtöbb gól magyar Sárosi György 351
Csapatmezek
Hazai
Idegenbeli
Jelenlegi szezon
Soccerball current event.svg A Ferencvárosi TC 2014–2015-ös szezonja

A Ferencvárosi Torna Club, vagy röviden FTC budapesti sportegyesület és labdarúgócsapat Budapest IX. kerületében. A Medián felmérése[2] szerint 2006-ban is a legnépszerűbb labdarúgócsapat volt Magyarországon.

1899-es alapítása óta 28 alkalommal avatták magyar bajnokká, 20 alkalommal hódította el a magyar kupát, illetve egy alkalommal, 1965-ben az olasz Juventust legyőzve nyerte meg az Európa-liga és az UEFA-kupa elődjét, a vásárvárosok kupáját. 1975-ben a második helyet szerezte meg a kupagyőztesek Európa-kupájában. 1995-ben első magyar csapatként a Bajnokok Ligája-főtáblájára, 2004-ben az UEFA-kupa-főtáblájára jutott, ezek alapján mind hazai és mind nemzetközi szinten a legtöbb sikert elérő magyar labdarúgócsapat.

Hazai mérkőzéseiket 2014 augusztusától a Groupama Arénában játsszák.

Elnevezései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Teljes nevének (Ferencvárosi Torna Club) használata a köznyelvben ritka, gyakori az FTC és a „Ferencváros” rövidítés, ugyanakkor még gyakrabban hallani a Fradi becenevet, ez utóbbi a német eredetű Franzstadt köznyelvi rövidülése. Néhány szurkoló s újabban már a média is gyakran használja említésükre mezszínüket, így szokták őket „zöld-fehéreknek” vagy „zöld sasoknak” is nevezni.

Az FTC története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A klub alapító elnökének emlékét őrző, 1922. szeptember 24-én az Üllői úti pályán felavatott Springer-szobor mai helyén a Groupama aréna előtt. Mátrai Lajos alkotása
dr. Springer Ferenc, az FTC alapító elnöke

Az FTC (Ferencvárosi Torna Club) 1899. május 3-án alakult, első elnöke dr. Springer Ferenc volt. A klub színe: zöld-fehér. Az egyesület címerében az öt zöld és négy fehér csík Budapest IX. kerületét, a Ferencvárost szimbolizálja. Az egyesületi emblémán lévő, zöld pajzsban elhelyezett egymáshoz fordított három E betű az egyesület jelmondatára utal: Erkölcs, Erő, Egyetértés. A labdarúgó szakosztálynak külön címere is létezik: 1928-ban, a profizmus kezdeti éveiben Manno Miltiades tervei alapján készült. A jelvény fő alakja egy bronz turul, a karmai között egy futball-labdát szorongat. A futball-labda körül zöld-fehér színekkel pajzs látható, benne Ferencváros felirattal, arany vagy zöld betűkkel.

A kezdetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Korabeli plakát 1913-ból.

1900. december 3-án alapították az egyesület „Football”-szakosztályát. Két hónappal később, február 10-én megrendezték az első magyar bajnoki mérkőzést, ami a Ferencváros és a Budapesti TC között zajlott, ezt azonban a Magyar Labdarúgó-szövetség nem ismerte el hivatalos mérkőzésként. Az első hivatalos bajnoki mérkőzését így 1900. április 21-én játszotta a Ferencváros, ekkor a MUE ellen 5–3-as vereséget szenvedtek a zöld-fehérek. A Ferencváros első hivatalos bajnoki gólját Borbás Gáspár, az FTC akkor 17 éves balszélsője szerezte. A Fradi első pontját a Műegyetem ellen elért 2–2-es döntetlen után jegyezhette fel, míg az első Fradi-győzelemre 1901. június 16-ig kellett várni (FTC-Budapesti SC 5–1). Érdekesség, hogy a Fradi hivatalosan hamarabb mutatkozott be a nemzetközi porondon, mint a hazai pontvadászatban. 1900. március 25-én a bécsi Cricketer 9-0-ra verte a magyar csapatot. Május 5-én az Old Cricketer ellen (5–0, az első Fradi győzelem a nemzetközi porondon) viseltek első alkalommal a Fradi-játékosok zománcozott kis jelvényt, mely öt zöld és négy fehér csíkot tartalmazott, a címer alján lévő zöld pajzsban pedig három egymáshoz fordított E betűt helyeztek el. Ez mindmáig a klub jelmondatára utal: erkölcs, erő, egyetértés. Történetének legsúlyosabb vereségét 1902-ben szenvedte el a Fradi, amikor az angol Oxford FC ellen 16–0 arányban kapott ki. A Ferencváros 1903-ban szerezte az első, majd két évre rá 1905-ben a második bajnoki címét. Mindezt még három elsőség követte az 1900-as években (1906/07, 1908/09, 1909/10). 1909. június 6-án az FTC végleg megnyerte az első magyar labdarúgó vándordíjat, miután ötödször hódította el az ezüstlabdát.

1911. február 12-én avatták fel a Ferencváros új, immáron Üllői úti stadionját, ahol jelenleg is szerepel. Az új létesítmény első zöld-fehér gólja a korszak egyik legismertebb magyar játékosának, Schlosser Imrének a nevéhez fűződik. 1911-ben sorozatban harmadik bajnoki címét szerezte a klub és ebben az idényben 21 mérkőzésen keresztül veretlenek is voltak. 1912-ben a Ferencváros a Working FC-t legyőzve első alkalommal nyert angol csapat ellen Angliában. Még ugyanebben az évben a III. kerületet 11–3-ra győzték le. Ezen a mérkőzésen Schlosser nyolcszor volt eredményes, ami mind a mai napig rekordnak számít az egy mérkőzésen szerzett gólok számát illetően. Nem meglepő mód az 1911/12-es bajnokság ismét ferencvárosi elsőséget hozott és ez már a klub történetének hetedik bajnoki címe volt. A sikert siker követte és 1913-ban nem csak a bajnoki címet, de története során először a magyar kupát is megszerezte a Fradi.

1914-ben kitört az I. világháború, ami szomorú év volt a ferencvárosi labdarúgók számára. Szinte a keret minden tagja behívót kapott katonai szolgálatra és sokan közülük többé nem tértek haza.

1920-as évek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Schlosser Imre 7 alkalommal is gólkirály tudott lenni az FTC játékosaként.
A húszas évektől az egyesület jelképe
a 2014-ben avatott sasszobor
Szőke Gábor Miklós alkotása

Az 1920-as évek első fele nem volt túlságosan sikeres a Ferencváros számára. A háborút követően a nagy rivális MTK Hungária FC zsinórban 10 bajnoki címet szerzett. Az 1924/25-ös bajnokságban a Ferencváros 14–2 arányban kapott ki riválisától, ami mindmáig a legsúlyosabb veresége a magyar bajnokságban. Aztán 1926-ban sikerült megszakítani az MTK uralmát és tizenhárom év után ismét a Ferencváros lett a magyar bajnok. Ez volt az utolsó amatőr bajnokság, mivel a következő évtől bevezették a profizmust. 1926. július 26-án hivatalosan is megalakult az FTC profi labdarúgó csapata, a Ferencvárosi FC és első profi játékosa Horváth II volt.

A magyar labdarúgás történetének első professzionális bajnokságát (1926/27) hétpontos előnnyel zárta az élen a Ferencváros, ráadásul a bajnoki cím mellett a kupagyőzelemért járó serleget is begyűjtötte. Mindezt egy évvel később megismételték, emellett a Közép-európai kupa serlegét is elhódították a zöld-fehérek, ahol a döntőben 10–6-os összesítéssel győzték le az osztrák SK Rapid Wien gárdáját. Ez volt a Ferencváros történetének első nemzetközi kupagyőzelme. A harmadik évtized vége még két bajnoki ezüstéremmel bővült, majd ezt követően 1929-ben első alkalommal vett részt a Fradi Dél-amerikai túrán, ahol nem kis meglepetésre 3–2-re legyőzte a korszak egyik legerősebb válogatottját, a kétszeres olimpiai bajnok Uruguayt.

1930–1950[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

dr. Sárosi György a Ferencváros gólrekordere.

Az 1930-as években négy bajnoki címet (1931/32, 1933/34, 1937/38, 1939/40) és két kupagyőzelmet (1933, 1935) szerzett a Ferencváros. Az 1931/32-es bajnoki cím a legendás 100 százalékos bajnokság néven maradt emlékezetes, ugyanis mind a 22 mérkőzést megnyerték a zöld-fehérek. Ezt a bravúrt azóta soha egyetlen csapatnak sem sikerült elérnie. Ez a korszak nem csak erről maradt emlékezetes, hanem a legendás T-betűs csatársorról, melynek tagjai voltak: Táncos, Takács II, Turay, Toldi és Kohut. Ebben a felállásban összesen 64 mérkőzésen léptek pályára és öten együtt 239 gólt szereztek. 1933-ban a francia L'Auto olvasóinak szavazatai alapján a Ferencváros lett a hetedik legjobb csapat az európai kontinensen. A zöld-fehérek 1937-ben másodszor nyerték meg a közép-európai kupát, amikor is Budapesten a döntőben a Laziot győzték le 4–2-re. Ebben az időszakban játszott a Ferencváros történetének legeredményesebb játékosa dr. Sárosi György, aki 1931 és 1948 között 646 mérkőzésen 636 gólt szerzett.

Az 1933/34-es bajnokság megnyerése után, 1938-ban és 1940-ben is bajnoki címet ünnepelhettek a IX. kerületben és az 1940-es évek is jól indultak. Az 1940/41-es idényben megvédte bajnoki címét a Ferencváros, ráadásul a rúgott gólok száma meghaladta a százat. Az ezt követő években bajnokságot nem nyertek, de sikerült három magyar kupagyőzelmet bezsebelniük (1942, 1943, 1944). Az 1940-es években a Ferencváros volt az első csapat, mely az Egyesült Államokban járt repülővel. 1948. október 31-én a Tatabánya ellen az 1000. magyar bajnoki mérkőzését játszotta a Fradi. Az 1948/49-es szezon végén a klub alapításának 50. évfordulóját bajnoki címmel ünnepelték. A 30 mérkőzés alatt 140 gólt lőttek a csapat támadói, amiből Deák Ferenc egymaga 59 találatot vállalt.

Az 1950-es évek a Ferencváros történetének egyik legsikertelenebb időszaka. Mindössze egy ezüst- és három bronzérmet sikerült szereznie. 1951-ben a csapat nevét Kinizsire, a klub színét pedig piros-fehérre változtatta a Rákosi Mátyás vezette politikai hatalom. Öt év után, 1956 őszén aztán ismét visszakapta eredeti nevét és klubszíneit az egyesület. 1958-ban a Ferencváros megnyerte a magyar kupát, ami a 10. kupagyőzelme volt.

Az 1960 évek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Albert Flórián az egyetlen magyar aranylabdás.

Az 1960-as évek sokkal sikeresebbek voltak, mondhatni azt is a Ferencváros aranykorszaka, hiszen a klub eddigi legnagyobb sikerét 1965-ben érte el, amikor megnyerte az Európa-liga ősét, a Vásárvárosok Kupáját. A fináléba a Zbrojovka Brno, a Wiener SC, az AS Roma, az Athletic Bilbao és a Manchester United legyőzésével vezetett az út. A döntőben, melyet Torinoban rendeztek 1965. június 23-án, az olasz Juventust győzték le 1–0-ra Fenyvesi Máté góljával. Ezáltal a Ferencváros mind a mai napig az egyetlen magyar csapat, aki rangos európai kupát nyert. A korszak legendás csatársora volt: Karába, Varga, Albert, Rákosi, Fenyvesi, mely ötös sok gólt helyezett el az ellenfelek kapuiban. A VVK 1967/68-as sorozatában ismét a döntőig meneteltek Alberték, de a Leeds United elleni kétmérkőzéses döntőben 1–0-ás összesítéssel alulmaradtak.

Ebben az évtizedben a magyar bajnokságot négy alkalommal nyerték meg. 1963-ban 14 évvel a legutolsó bajnoki cím után lett ismét bajnok a Ferencváros, amit 1964-ben megismételt. 1967-ben történetük 20. bajnoki elsőségét ünnepelhették a zöld-fehérek, úgy hogy 28 mérkőzésen keresztül voltak veretlenek. Még ugyanebben az évben Albert Flórián, a Ferencváros történetének legnagyobb és egyben az egyik legismertebb játékosa átvehette az aranylabdát. A második VVK döntőjét ugyan elveszítette a Fradi, az 1968-as bajnokságot azonban sikerült megnyernie.

1970-es évek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ebben az évtizedben leginkább a nemzetközi kupákban való szerepléssel hívta fel magára a figyelmet a Ferencváros. Az UEFA-kupa 1971–72-es idényben egészen az elődöntőig sikerült eljutniuk, ahol a Wolverhampton ellen 3–4-es összesítéssel kiestek.

Mindössze egyetlen alkalommal sikerült a bajnoki serleget elhódítani, mégpedig egy izgalmas bajnokság végén 1976-ban. A magyar kupa küzdelmeiben viszont annál sikeresebbek voltak, amit négyszer (1972, 1974, 1976, 1978) is sikerült megszerezniük a serleget. 1974. március 14-én játszotta utolsó mérkőzését Albert Flórián a Ferencváros színeiben és ahogy ilyenkor lenni szokott góllal búcsúzott. A kupagyőztesek Európa-kupájában 1975-ben veretlenül jutott a döntőbe a Ferencváros, azonban az ekkor fénykorát élő Dinamo Kijev erősebbnek bizonyult és 3–0-ra győzött.

1980–1990[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lipcsei Péter 647 mérkőzésen lépett pályára a Ferencváros színeiben és ezzel ő a csúcstartó.

Az új évtizedet remekül kezdte a Ferencváros, öt esztendő után az 1980/81-es idény végén ismét az Üllői úti stadion vitrinjébe került a bajnoki győzelemért járó serleg. Ráadásul a csapat aranyérme mellé került egy másik trófea is: Nyilasi Tibor az európai góllövőlistán elért második helyével - 30 gól - ezüstcipős lett. A következő években a sikerek elmaradtak, olyannyira, hogy az 1984/85-ös szezon a Fradi történetének leggyengébb szereplését hozta és mindössze a 13. helyen végzett a gárda. Az évtized végén, az 1988/89-es és az 1989/90-es idényben elért ezüst-, illetve bronzérem valamelyest visszahozta a Ferencvárost az élcsapatok közé.

Az 1990-es évek elején Nyilasi már edzőként irányította a zöld-fehéreket és rögtön, 1991-ben ezüstéremmel illetve magyar kupa győzelemmel nyitott. Az 1991/92-es bajnokság őszi szezonja nem sikerült túlságosan jól, azonban Fodor és Wukovics vezérletével egy nagy tavaszi hajrát produkálva meg sem álltak a dobogó legfelső csúcsáig. Ez volt a csapat 24. bajnoki címe.

A klub korábbi kiváló játékosa: Novák Dezső irányításával az 1994/95-ös bajnokságot megnyerte a Fradi és első magyar csapatként a belga RSC Anderlecht legyőzésével (összesítésben: 2–1) a Bajnokok Ligája főtáblájára jutott 1995-ben. 1995. szeptember 13-án az lső bajnokok ligája mérkőzésükön nem kis meglepetésre a Grasshoppers-t idegenben verték 3–0-ra Lisztes és Vincze két góljával. Egy évvel később 1996-ban megvédték bajnoki címüket, amely a Ferencváros történetének 26. elsősége volt. Az évtized utolsó éveiben, 1997-ben bronz-, míg 1998-ban és 1999-ben ezüstérmes helyen végzett a Ferencváros.

A 2000-es évek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2000-es évek első első szezonjának végén, 2001-ben ismét a Ferencváros szerezte meg a bajnoki címet. Ezt két második hely és egy kupagyőzelem (2003) követte, majd 2004-ben ismét bajnok és kupagyőztes lett. A Sparta Praha ellen nem sikerült bejutni a bajnokok ligája főtáblájára, de vigaszágként a 2004–2005-ös UEFA-kupában folytathatták Lipcseiék. A Millwall-on 4–2-es összesítéssel túljutva bejutottak a csoportkörbe.[3] Ez volt az első alkalom, hogy a második számú európai kupasorozatban csoportokba osztották a csapatokat. A csoportkört a Feyenoord elleni 1–1-es döntetlennel kezdték[4], a Schalke 04 és a Basel ellen vereséget szenvedtek.[5] Az utolsó mérkőzésen ugyan 1–0-ra legyőzték a Hearts-ot, de mindez kevés volt a továbbjutáshoz.[6][7][8] A 2004/05-ös bajnokság végén a második helyen végzett a Ferencváros.

A klub menedzsmentje azonban nem tudott élni a sikernek köszönhető lehetőségekkel. A korszerűtlen és felelőtlen gazdálkodás miatt az egyesület gazdasági helyzete katasztrofálissá vált. Az MLSZ jogszerűtlen eljárásának következtében [9] a futballcsapat 2006-ban az NB.II-be került, ott azonban nem nyújtott megfelelő teljesítményt az első két évben, ezért három szezont is eltöltött a másodosztályban. 2008. februárjában Kevin McCabe, az angol Scarborough vállalat vezetője az FTC Labdarúgó Zrt. többségi tulajdonosa lett.[10] 2009. május 3-án, a klub 110-éves évfordulóján eldőlt, hogy a csapat a harmadik másodosztályú idénye után ismét az NB I-ben folytathatja a következő szezontól, miután matematikailag behozhatatlan előnyre tett szert.

2010-es évek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2011. március 30-án bejelentették, hogy az FTC egy euróért veszi meg a Kevin McCabe vezette angol tulajdonosoktól a labdarúgócsapatot.[11] A 2010/11-es bajnokság végén a harmadik helyet megszerezve a Ferencváros ismét kiléphetett a nemzetközi porondra és elindulhatott az Európa-liga 2011/12-es szezonjában.

2011. október 31-én életének 70. évében elhunyt Albert Flórián, a Ferencváros legendás játékosa és egyben a magyar labdarúgás egyetlen aranylabdása.[12]

Az együttes 2013 januárjában nemzetközi felkészülési tornán vett részt Marbellán. A zöld-fehérek a Dinamo Kijevet 3-2-re, a Steaua Bucureștit 2-1-re verték, míg a svájci Basel ellen 2-2-es döntetlent játszottak. A Ricardo Moniz vezette gárda így hét ponttal megnyerte az Impact Cup elnevezésű sorozatot.

Stadion[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A stadion bejárata.

A Ferencváros legelső otthona nem az Üllői úton, hanem a Soroksári úton volt. Ez a létesítmény mindössze 1500 fő befogadására volt alkalmas és kisméretű játéktere sem felelt meg az igényeknek, ráadásul a bevétel sem tudta fedezni a kiadásokat. A kezdeti sorozatos sikereknek köszönhetően pedig rohamosan megnőtt a mérkőzésekre járók száma, ezért új otthon után kellett nézni.

Az első stadiont az Üllői úton, az 1910 őszén megindult építkezést követően 1911. február 12-én adták át, melynek befogadóképessége: 40000 fő volt. A stadionavató mérkőzést az MTK ellen játszotta a Ferencváros.

1971-ben lebontották a régi lelátókat és megkezdődött egy új labdarúgó-stadion építése. Az új stadion avatására a klub alapításának 75-ik évfordulóján, egy Ferencváros – Vasas öregfiúk meccset rendeztek, melyre 1974. május 19-én került sor. A második Üllői úti stadion befogadóképessége 29 505 fő volt, mely 10771 ülő- és 18 734 állóhelyet tartalmazott. A 90-es évek elején, műanyagszékek felszerelésével csökkent a stadion kapacitása 18 100 főre.

2007. december 21. óta a Ferencváros legendás játékosának a Albert Flóriánnak a nevét viseli a stadion. 2014-re új, minden igényt kielégítő, korszerű UEFA négycsillagos stadion épült.

Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy volt időszak, amikor a Puskás Ferenc Stadion vagy korábbi nevén a Népstadion adott otthont a Ferencváros mérkőzéseinek. Az új Üllői úti pálya építési ideje alatt a 70-es években ott szerepeltek, akárcsak az Újpest, a Honvéd és a Vasas elleni kettős rangadókon is. Az 1995–1996-os szezon végén a mindet eldöntő BVSC elleni mérkőzést is itt rendezték 40 ezer néző előtt, 2003-ban és 2004-ben pedig ebben a stadionban ünnepelhették kupagyőzelmüket. Szintén 2004-ben ez a létesítmény adott otthon az Ferencváros hazai mérkőzéseinek az UEFA-kupa főtábláján a holland Feyenoord és a svájci Basel ellen.[13]

Hosszas előkészítés és tárgyalássorozat után 2012-ben Kubatov Gábor, a Ferencvárosi Torna Club elnöke bejelentette a sokak által várt új Ferencváros Stadion megépítését. 2013 márciusában a csapat két mérkőzéssel búcsúzott a legendás stadiontól: előbb az Újpestet verték 2–1-re egy bajnoki mérkőzésen, régen látott nézősereg – 17 ezer néző – előtt, majd a Kolozsvár csapata ellen játszották a végső búcsúmérkőzést. A csapatok 0–0-s eredményt értek el.

2013. március 28-án lezárult egy időszak a Ferencvárosi Torna Club történelmében és egyben egy új vette kezdetét: jelentős sajtóérdeklődés mellett elkezdődött a régi Albert Stadion bontása és az új stadion alapköve is elhelyezésre került.[14] Az alapkövet Simicskó István, Kubatov Gábor, Kocsis Máté, Bácskai János és Márton Péter helyezték el ünnepélyes keretek között.

Az új Ferencváros Stadion egy minden igényt kielégítő 24 ezer férőhelyes, teljesen fedett lelátójú sportkomplexum, melyben lehetőség nyílik a szurkolók maximális kiszolgálására a legmagasabb európai elvárások szerint. A stadionban kapott helyet a Ferencvárosi Torna Club hivatalos szurkolói boltja, valamint a klub méltán híres múzeuma is.

A csapat az építkezés idejére a Puskás Ferenc Stadionba vonult albérletbe, itt játszotta hazai mérkőzéseit. 2014 augusztusától vették birtokba a Groupama Arénát.

2013. október 3-án megnyitotta kapuit az Üllői út 129. alatt az FTC Látogatói Központ, melynek teraszáról jó kilátás nyílik a stadionra.

Szurkolói kártya[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2014 előtti Fradi szurkolói kártya

A Ferencvárosi Torna Club 2010 elején bevezette az úgynevezett szurkolói kártyát[15]. mellyel a klub az esetleges rendbontók beazonosítását segíti elő. A szurkolói kártya alapfeltétel a labdarúgó szakosztály hazai mérkőzéseinek látogatásához. A regisztrációt személyesen kell elvégezni a 2014-ben bevezetett vénalenyomat felvétel miatt. A kártya kiváltásának díja: 1 000 Ft [16]. Hatéves kor alatt a mérkőzésekre a belépés ingyenes, regisztráció nem szükséges.

Jelenlegi keret[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2014. július 16.-ai állapot szerint.

No. Poszt Játékos
5 GER V Philipp Bönig
8 CRO KP Tomislav Havojić
10 HUN KP Gera Zoltán
11 GER CS Benjamin Lauth
13 HUN CS Böde Dániel
14 HUN KP Nagy Dominik
17 CRO KP Stjepan Kukuruzović
19 HUN KP Gyömbér Gábor
22 HUN KP Busai Attila
23 HUN KP Nagy Dániel
25 HUN KP Buzsáky Ákos
91 HUN K Csilus Ádám
No. Poszt Játékos
27 POL V Michał Nalepa
30 SER KP Vladan Čukić
33 HUN KP Holman Dávid
35 HUN V Predrag Bošnjak
39 CRO V Mateo Pavlović
44 ESP V David Mateos
55 HUN K Jova Levente
66 AUT V Emir Dilaver
70 HUN CS Ugrai Roland
88 BRA CS Somália
90 HUN K Dibusz Dénes

Szponzorok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Ferencvárosi Torna Club támogatói[17]
  • Budapest Főváros IX. kerülete Ferencváros Önkormányzata
  • Budapest Főváros VIII. kerülete Józsefváros Önkormányzata
  • Budapest Főváros X. kerülete Köbánya Önkormányzata
  • Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata 
Labdarúgás
  • Gyémánt fokozatú támogatók:
    • Groupama Garancia Biztosító
    • Fővárosi Csatornázási Művek
    • Szerencsejáték Zrt.
  • Kiemelt támogatók: Dover, BTel, Auguszt Cukrászda, Endo Service, Raditech, HungestHotel, San Benedetto, GDF Suez, Nem adom fel alapítvány

Sikerlista[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hazai sikerek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jelenleg a Ferencvárosi TC Magyarország legnépszerűbb labdarúgócsapata.[18] 105 éven át folyamatosan az élvonalban játszott, ebből 81 bajnoki szezonban végzett dobogós helyen. 28 bajnoki címmel, 20 magyar kupa-győzelemmel, és 4 magyar szuperkupa-győzelemmel büszkélkedhet.

  • Győztes (1 alkalommal): 2013
  • Győztes (4 alkalommal): 1993, 1994, 1995, 2004
  • Ezüstérmes (2 alkalommal): 1992, 2003

Nemzetközi sikerek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Ferencvárosi TC nemzetközi szinten is a legsikeresebb és a legismertebb magyar labdarúgócsapat.

  • Győztes (1 alkalommal): 1965
  • Ezüstérmes (1 alkalommal): 1968
  • Ezüstérmes (1 alkalommal): 1975
  • Győztes (2 alkalommal): 1928, 1937
  • Ezüstérmes (4 alkalommal): 1935, 1938, 1939, 1940 (a döntőt nem rendezték meg)

A legnagyobb klubsiker[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A csapat 1965. június 23-án, Torinóban, 30 000 néző előtt játszotta a Vásárvárosok Kupájának döntőjét (Az UEFA-kupa elődje) a Juventus ellen. A mérkőzés egyetlen gólját Fenyvesi Máté szerezte a 74-ik percben, mely révén (azóta is egyedüli magyar klubcsapatként) az FTC elhódította a trófeát.

A Ferencváros nyertes csapata:
Magyar 1957–2000 1 Géczi István
Magyar 1957–2000 2 Novák Dezső Magyar 1957–2000 3 Mátrai Sándor Captain sports.svg Magyar 1957–2000 4 Horváth László
Magyar 1957–2000 5 Juhász István Magyar 1957–2000 6 Orosz Pál
Magyar 1957–2000 7 Karába János Magyar 1957–2000 8 Varga Zoltán Magyar 1957–2000 9 Albert Flórián Magyar 1957–2000 10 Rákosi Gyula Magyar 1957–2000 11 Fenyvesi Máté Gól
Edző: Magyar 1957–2000 Mészáros József

Európai kupákban való szereplés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alábbiakban az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) által megrendezett labdarúgótornák eredményeit soroltuk fel, melyek mindig a Ferencváros szemszögéből értendőek. A dőlten írt mérkőzéseket pályaválasztóként játszotta.

Bajnokok Ligája és Bajnokcsapatok Európa-kupája (BEK)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bajnokokcsapatok Európa-kupája (BEK)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szezon Forduló Klub 1. mérk. 2. mérk. Össz.
1963–64 Selejtezőkör Török Galatasaray 0–4 2–0 2–4
1965–66 Selejtezőkör Izland Keflavík IF 4–1 9–1 13–2
1. forduló Görögország 1828 Panathinaikósz 0–0 3–1 3–1
Negyeddöntő olasz Internazionale 0–4 1–1 1–5
1968–69 1. forduló Bulgária 1967 Levszki Szofija Mindkét csapat visszalépett.
1969–70 1. forduló Bulgária 1967 CSZKA Szofija 1–2 4–1 5–3
2. forduló Anglia Leeds United 0–3 0–3 0–6
1976–77 1. forduló Luxemburg Jeunesse Esch 5–1 6–2 11–3
2. forduló NDK Dynamo Dresden 1–0 0–4 1–4
1981–82 1. forduló Csehszlovákia Baník Ostrava 3–2 0–3 3–5

Bajnokok Ligája (BL)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szezon Forduló Klub 1. mérk. 2. mérk. Össz.
1992–93 1. forduló Csehszlovákia Slovan Bratislava 1–4 0–0 1–4
1995–96 Selejtezőkör Belgium Anderlecht 1–0 1–1 2–1
Csoportkör Svájc Grasshopper 3–0
Hollandia Ajax 1–5
Spanyol Real Madrid 1–6
Spanyol Real Madrid 1–1
Svájc Grasshopper 3–3
NED Ajax 0–4
1996–97 selejtezőkör Svéd IFK Göteborg 0–3 1–1 1–4
2001–02 2. selejtezőkör horvát Hajduk Split 0–0 0–0
0–0
(11-esekkel 5–4)
2004–05 2. selejtezőkör albán KF Tirana 3–2 0–1 3–3 (i)
3. selejtezőkör cseh Sparta Praha 1–0 0–2 (h.u.) 1–2

Vásárvárosok kupája, UEFA-kupa és Európa-liga[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vásárvárosok kupája (VVK)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szezon Forduló Klub 1. mérk. 2. mérk. Össz.
1962–63 1. forduló NSZK Viktoria Köln 3–4 4–1 7–5
2. forduló Olaszország Sampdoria 0–1 6–0 6–1
Negyeddöntő Román 1965–1989 Petrolul Ploiești 2–0 0–1 2–1
Elődöntő Jugoszlávia Dinamo Zagreb 0–1 1–2 1–3
1964–65 1. forduló Csehszlovákia Spartak Brno 2–0 0–1 2–1
2. forduló Ausztria Wiener SC 0–1 2–1
2–2
(Rájátszás 2–0)
3. forduló Olaszország AS Roma 2–1 1–0 3–1
Negyeddöntő Spanyolország 1945 Athletic Bilbao 1–0 1–2
2–2
(Rájátszás 3–0)
Elődöntő Anglia Manchester United 2–3 1–0
3–3
(Rájátszás 2–1)
Döntő Olaszország Juventus 1–0 (VVK győztes!)
1966–67 1. forduló Jugoszlávia Olimpija Ljubljana 3–3 3–0 6–3
2. forduló Svédország Örgryte 0–0 7–1 7–1
3. forduló NSZK Eintracht Frankfurt 1–4 2–1 3–5
1967–68 1. forduló Román 1965–1989 Argeș Pitești 1–3 4–0 5–3
2. forduló Spanyolország 1945 Real Zaragoza 1–2 3–0 4–2
3. forduló Anglia Liverpool FC 1–0 1–0 2–0
Negyeddöntő Spanyolország Athletic Bilbao 2–1 2–1 4–2
Elődöntő Olaszország Bologna FC 1909 3–2 2–2 5–4
Döntő Anglia Leeds United 0–1 0–0 0–1
1970–71 1. forduló Anglia Liverpool FC 0–1 1–1 1–2

UEFA-kupa[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szezon Forduló Klub 1. mérk. 2. mérk. Össz.
1971–72 1. forduló Törökország Fenerbahçe 1–1 3–1 4–2
2. forduló Görögország 1828 Panióniosz játék nélkül
3. forduló NSZK Eintracht Braunschweig 1–1 5–2 6–3
Negyeddöntő Jugoszlávia Željezničar Sarajevo 1–2 2–1
3–3
(11-esekkel 5–4)
Elődöntő Anglia Wolverhampton Wanderers 2–2 1–2 3–4
1973–74 1. forduló Lengyelország Gwardia Warszawa 0–1 1–2 1–3
1977–78 1. forduló Bulgária 1971 Marek Dupnica 0–3 2–0 2–3
1979–80 1. forduló Bulgária 1971 Lokomotiv Szofija 0–3 2–0 2–3
1982–83 1. forduló Spanyolország Athletic Bilbao 2–1 1–1 3–2
2. forduló Svájc FC Zürich 1–1 0–1 1–2
1983–84 1. forduló Hollandia PSV Eindhoven 2–4 0–2 2–6
1990–91 1. forduló Belgium Royal Antwerp 0–0 3–1 (h.u.) 3–1
2. forduló Dánia Brøndby IF 0–3 0–1 0–4
1996–97 1. forduló Görögország Olimbiakósz 3–1 2–2 5–3
2. forduló Anglia Newcastle United 3–2 0–4 3–6
1997–98 1. selejtezőkör Írország Bohemians 1–0 5–0 6–0
2. selejtezőkör Svédország Helsingborgs IF 1–0 0–1
1–1
(11-esekkel 4–3)
1. forduló Görögország ÓFI 0–3 2–1 2–4
1998–99 1. selejtezőkör Andorra CE Principat 6–0 8–1 14–1
2. selejtezőkör Görögország AÉK Athén 4–2 0–4 4–6
1999–00 Selejtezőkör Moldova Constructorul Chișinău 3–1 1–1 4–2
1. forduló Csehország FK Teplice 1–3 1–1 2–4
2002–03 Selejtezőkör Ciprus AÉL 4–0 1–2 5–2
1. forduló Törökország Kocaelispor 4–0 1–0 5–0
2. forduló Németország VfB Stuttgart 0–0 0–2 0–2
2003–04 Selejtezőkör Málta Birkirkara 5–0 1–0 6–0
1. forduló Dánia FC København 1–1 1–1
2–2
(11-esekkel 2–3)
2004–05 1. forduló Anglia Millwall FC 1–1 3–1 4–2
Csoportkör Hollandia Feyenoord 1–1
Németország Schalke 04 0–2
Svájc FC Basel 1–2
Skócia Hearts 1–0
2005–06 1. selejtezőkör Fehéroroszország MTZ-RIPA 0–2 2–1 2–3

Európa-liga[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szezon Forduló Ellenfél 1. mérk. 2. mérk. Össz.
2011–12 1. selejtezőkör ARM Ulisz 3–0 2–0 5–0
2. selejtezőkör NOR Aalesunds FK 2–1 1–3 (h.u.) 3–4
2014–15 1. selejtezőkör MLT Sliema Wanderers 1–1 2–1 3–2
2. selejtezőkör CRO Rijeka 0–1 1–2 1–3

Kupagyőztesek Európa-kupája (KEK)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szezon Forduló Klub 1. mérk. 2. mérk. Össz.
1960–61 Selejtezőkör Skócia Rangers 2–4 2–1 4–5
1972–73 1. forduló Málta Floriana FC 0–1 6–0 6–1
2. forduló Csehszlovákia Sparta Praha 2–0 1–4 3–4
1974–75 1. forduló WAL Cardiff City 2–0 4–1 6–1
2. forduló Anglia Liverpool FC 1–1 0–0 1–1 (i)
Negyeddöntő Svéd Malmö FF 3–1 1–1 4–2
Elődöntő Jugoszlávia Crvena Zvezda 2–1 2–2 4–3
Döntő Szovjet Gyinamo Kijev 0–3
1978–79 1. forduló svéd Kalmar FF 2–0 2–2 4–2
2. forduló NDK 1. FC Magdeburg 0–1 2–1 2–2 (i)
1989–90 1. forduló finn Haka 5–1 1–1 6–2
2. forduló Ausztria Admira Wacker 0–1 0–1 0–2
1991–92 1. forduló Bulgária Levszki Szófia 3–2 4–1 7–3
2. forduló német Werder Bremen 2–3 0–1 2–4
1993–94 1. forduló Ausztria Wacker Innsbruck 0–3 1–2 1–5
1994–95 Selejtezőkör Luxemburg F91 Dudelange 6–1 6–1 12–2
1. forduló orosz CSZKA Moszkva 1–2 2–1
3–3
(11-esekkel 7–6)
2. forduló portugál FC Porto 0–6 2–0 2–6

Intertotó-kupa[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szezon Forduló Klub Hazai Vendég
1984 Csoportkör Svájc FC Zürich 3–0 0–1
Csehszlovák Spartak Trnava 3–1 1–1
Ausztria Austria Klagenfurt 0–0 2–3
1986 Csoportkör Csehszlovák Slavia Praha 0–1 0–2
Ausztria Sturm Graz 0–1 5–1
Svájc FC Luzern 2–4 2–3

Hazai rekordok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Az 1931/32 szezonban az FTC az összes (22) meccsét megnyerte, erre csak az 1901-es bajnokságban a BTC volt képes Magyarországon, és világszerte is ritkaságszámba megy.
  • A Ferencváros az egyetlen magyar klub, amelynek soraiban Aranylabdás labdarúgó is játszott, Albert Flórián személyében.
  • A Fradi adta a legtöbb válogatott játékost: Az FTC-ből az évtizedek során eddig közel 160-an ölthették magukra a címeres mezt, míg a listán második helyen álló Újpest mintegy 130 játékost adott a nemzeti együttesnek.
  • Az FTC-ből került ki a legtöbb gólkirály: Összesen 23 alkalommal szerezte ferencvárosi labdarúgó a legtöbb gólt; a Honvédnak (főleg a kommunista érában más csapatoktól "kényszersorozott") 22, az Újpestnek a labdarúgói 21 alkalommal nyerték el a gólkirályi címet.
  • A 1901-től 2008. augusztus 30-áig az FTC volt a legtöbb magyar élvonalbeli mérkőzést játszó csapat.[19]

A Ferencvárosi Torna Club olimpiai bajnokainak listája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Ferencvárosi Torna Club gólkirályai az élvonalban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bajnokság Játékos Rúgott gólok
1904 Pokorny József 12 gól
1908-09 Schlosser Imre 30 gól
1909-10 Schlosser Imre 18 gól
1910-11 Schlosser Imre 38 gól
1911-12 Schlosser Imre 34 gól
1912-13 Schlosser Imre 33 gól
1913-14 Schlosser Imre 21 gól
1914 ősz Schlosser Imre 22 gól
1927-28 Takács II. József 31 gól
1928-29 Takács II. József 41 gól
1929-30 Takács II. József 40 gól
1931-32 Takács II. József 42 gól
1933-34 Toldi Géza 27 gól
1935-36 Sárosi György 36 gól
1939-40 Sárosi György 23 gól
1940-41 Sárosi György 29 gól
1940 ősz Sárosi György 13 gól
1948-49 Deák Ferenc 59 gól
1957-58 Friedmanszky Zoltán
Molnár János (MTK)
16 gól
1959-60 Albert Flórián 27 gól
1960-61 Albert Flórián
Tichy Lajos (Bp. Honvéd)
21 gól
1965 Albert Flórián 27 gól
1980-81 Nyilasi Tibor 30 gól
(európai ezüstcipős)
1989-90 Dzurják József 18 gól
1995-96 Igor Nyicsenko (Stadler, FTC) 18 gól

Egykori és mai híres játékosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1900-as évek
1910-es évek
1920-as évek
1930-as évek
 
1940-es évek
1950-es évek
1960-as évek
 
1970-es évek
1980-as évek
 
1990-es évek
2000-es évek
2010-es évek


Érmesek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alábbi táblázatokban a Ferencváros olimpiai, világ és Európa-bajnoki helyezéseket elért labdarúgói szerepelnek.

Olimpia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Helyezések Játékosok
1Aranyérem Arany Dalnoki Jenő (1952), Novák Dezső (1964, 1968), Varga Zoltán (1964), Páncsics Miklós (1968), Szűcs Lajos (1968), Juhász István (1968, Babatuinde Fatusi (1996)
2Ezüstérem Ezüst Géczy István, Vépi Péter, Bálint László, Páncsics Miklós, Kű Lajos, Branikovits László (Mindnyájan: 1972)
3Bronzérem Bronz Dalnoki Jenő, Albert Flórián, Rákosi Gyula, Orosz Pál, Vilezsál Oszkár (Mindnyájan: 1960)

Világ és Európa-bajnokság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Helyezések Játékosok
Silver medal world centered-2.svg Világbajnoki ezüstérmesek Bíró Mihály, Háda József, Korányi Lajos, Lázár Gyula, Polgár Gyula, Sárosi Béla, Sárosi György, Toldi Géza (Mindnyájan: 1938)
Bronze medal europe.svg Európa-bajnoki bronzérmesek Albert Flórián, Fenyvesi Máté, Novák Dezső, Rákosi Gyula, Mátrai Sándor, Varga Zoltán (Mindnyájan: 1964)

Edzők történelme során[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szurkolók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Ferencvárosnak szurkoló híres személyek

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. http://www.origo.hu/sport/magyarfoci/20131218-nemet-edzot-igazolt-a-fradi-focicsapata.html?sec-1
  2. Medián felmérés
  3. Ferencváros unafraid. UEFA, 2004. november 4
  4. Leaders maintain solid form. UEFA, 2004. november 8
  5. Contenders draw no comfort. UEFA, 2004. december 13
  6. No time for faint Hearts. UEFA, 2004. december 15
  7. Hearts go out and coaches go crazy. Guardian, 2004. december 17
  8. Hearts 0–1 Ferencvaros. BBC, 2004. december 16
  9. Jogtalan volt a licencmegvonás
  10. McCabe: A Fradival minden évben sikerülhet a BL. origo, 2008. február 13
  11. Egy sör áráért adta el a Fradit Kevin McCabe
  12. Elhunyt Albert Flórián. nemzeti sport, 2011. október 31
  13. 100 millió lesz az albérlet. ulloi129, 2013. március 23
  14. http://www.fradi.hu/hu/labdarugas/nb-i/hirek/elkezdodott-a-bontas/20130329/c/3423
  15. Az FTC és az MLSZ is bevezeti a szurkolói kártyát. nso.hu, 2012. november 30. (Hozzáférés: 2014. március 23.)
  16. Jegy- és bérletinformációk
  17. http://www.fradi.hu/hu/club/tamogatok/tamogatok/20140203/c/279
  18. Bumm.sk - AZ FRADI EURÓPA 86. LEGNÉPSZERŰBB KLUBJA
  19. Az Újpest győzelemmel ünnepelt”, FigyelőNet (Hozzáférés ideje: 2008. augusztus 30.) „Az Újpest történetének 2723. első osztályú mérkőzését játszotta, amivel az örökranglista első helyére lépett, megelőzve ezzel az ősi rivális Ferencvárost, amely egymást követően harmadik idényében szerepel a másodosztályban.” 
  20. Több Fradi-nóta szerzője
  21. http://www.ftcbaratikor.hu/2009/12/16/szurkolok-a-jelenbol-beszelgetes-balazs-fecoval/#more-21468
  22. http://www.ftcbaratikor.hu/2010/03/25/szurkolok-a-jelenbol-beszelgetes-kobor-janossal/#more-23340
  23. http://www.ftcbaratikor.hu/2010/02/07/szurkolok-a-jelenbol-beszelgetes-dorner-gyorggyel/#more-22536
  24. Szurkolók a múltból: dr. Trethon Ferenc, a miniszter. FTC Baráti Kör, 2010. január 8. (Hozzáférés: 2013. szeptember 24.)
  25. A mi szurkolóink - Palócz László. Tempó Fardi!, 2009. március 23. (Hozzáférés: 2013. szeptember 26.)
  26. Vitézy László filmrendező. Tempó Fradi!, 2009. március 21. (Hozzáférés: 2013. szeptember 26.)
  27. A palánk-jegy és a szurkoló. Tempó Fradi!, 2009. február 26. (Hozzáférés: 2013. szeptember 26.)
  28. Kis Ferenc (2013. augusztus). „Sasvári Sándor: Nincsenek véletlenek az életemben”. Zöld és Fehér magazin II. (8), 4-7. o. Hozzáférés ideje: 2013. szeptember 27.  
  29. Elhunyt Helyei László - Meghalt Mátyás király.... Üllői 129 blog, 2014. január 3. (Hozzáférés: 2014. május 5.) (magyarul)
  30. http://www.ftcbaratikor.hu/2009/12/23/szurkolok-a-jelenbol-beszelgetes-deak-bill-gyulaval/#more-21577
  31. http://www.ftcbaratikor.hu/2010/08/29/beszelgetes-eperjes-karollyal/
  32. http://www.ftcbaratikor.hu/2010/01/24/szurkolok-a-jelenbol-beszelgetes-voros-istvannal/#more-22230
  33. Fradisták, fradisták mindenhol.... Üllői út 129. blog, 2013. szeptember 24. (Hozzáférés: 2013. szeptember 24.)
  34. Fradi szurkolók a múltból: Kibédi Ervin. FTC Baráti Kör, 2009. július 5. (Hozzáférés: 2013. szeptember 24.)
  35. Érzékeny veszteség érte a Fradi családot. Tempó Fradi!, 2010. szeptember 27. (Hozzáférés: 2013. szeptember 26.)
  36. Vendég a csillagokból. Tempó Fradi!, 2009. március 23. (Hozzáférés: 2013. szeptember 26.)
  37. Mensáros László: Az alapító unokája. Tempó Fradi!, 2009. március 18. (Hozzáférés: 2013. szeptember 26.)
  38. Gratulálunk az új felsőoktatási államtitkárnak, Prof. Dr. Klinghammer Istvánnak. FTC Baráti Kör, 2013. február 28. (Hozzáférés: 2013. szeptember 26.)
  39. 85 éves Springer Miklós. Tempó Fradi!, 2013. január 31. (Hozzáférés: 2014. május 5.) (magyarul)
  40. http://www.ftcbaratikor.hu/2010/01/13/szurkolok-a-jelenbol-beszelgetes-nagy-feroval/#more-21986
  41. http://www.ftcbaratikor.hu/2010/02/20/szurkolok-a-jelenbol-beszelgetes-pataky-attilaval/#more-22728
  42. http://www.ftcbaratikor.hu/2010/04/22/szurkolok-a-jelenbol-beszelgetes-csiszar-jenovel/#more-23844
  43. http://www.ftcbaratikor.hu/2009/11/22/a-nemzet-szinesze-a-nemzet-csapataert/#more-21059
  44. http://www.ftcbaratikor.hu/2009/11/11/fradi-nelkul-mit-erek-en/#more-20773
  45. Kitört a pesti bimbóláz
  46. Fradi szurkolók a múltból: Csala Zsuzsa, a komika. FTC Baráti Kör, 2009. július 21. (Hozzáférés: 2013. szeptember 24.)
  47. Szurkolók a múltból: Sztankay István. FTC Baráti Kör, 2009. október 30. (Hozzáférés: 2013. szeptember 24.)
  48. Fradi szurkolók a múltból: Győrffy György, egy másik színész. FTC Baráti Kör, 2009. augusztus 19. (Hozzáférés: 2013. szeptember 24.)
  49. A mi szurkolóink: Komár László. Tempó Fradi!, 2009. március 22. (Hozzáférés: 2013. szeptember 26.)
  50. A mi szurkolónk - Bujtor István emlékére. Tempó Fradi!, 2009. március 13. (Hozzáférés: 2013. szeptember 26.)
  51. Riskó Márton (2013. augusztus). „Fradi-szívű rádióslegenda”. Zöld és Fehér magazin II. (8), 50-51. o. Hozzáférés ideje: 2013. szeptember 27.   (magyarul)
  52. Tarlós István tett látogatást az épülő Fradi stadionban. FradiMedia, 2013. október 25. (Hozzáférés: 2014. május 5.) (magyarul)
  53. Tarlós: nem tudják elképzelni mekkora élmény nekem az új Fradi stadion építkezését látni. Üllői 129 blog, 2013. október 25. (Hozzáférés: 2014. május 5.) (magyarul)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]