Nagyturány
| Nagyturány (Turany) | |
 |
|
| A Szent Gál-templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Turócszentmártoni |
| Turisztikai régió | Turóc |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1341 |
| Polgármester | Miroslav Blahušiak |
| Irányítószám | 038 53 |
| Körzethívószám | 043 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 4395 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 94 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 401 m |
| Terület | 46,75 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Nagyturány
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 49° 07′ 00″, k. h. 19° 02′ 00″ | |
| Nagyturány weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Nagyturány (1899-ig Turan, szlovákul Turany) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Turócszentmártoni járásban. 2011-ben 4395 lakosából 4188 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Turócszentmártontól 8 km-re északkeletre a Vág jobb partján fekszik.
Története [szerkesztés]
A települést 1319-ben említik először, amikor Doncs mester zólyomi ispán szerezte meg ezt a területet. Következő említése 1341-ből származik, amikor "Turan" alakban szerepel. Neve valószínűleg a kelta tur főnévből származik, mely tornyot jelent. 1361-ben "Turan", 1367-ben "Turan, Thuran", 1543-ban "Thuren", 1553-ban "Thureny", 1564-ben "Twrany" alakban említik. A település első kiváltságait 1397-ben Luxemburgi Zsigmondtól kapta, az oklevél megerősíti a település jogait malom építésére és használatára, szabad halászatra és fakitermelésre. A turányiak évi 100 arany adót fizettek a királynak, mely háború esetén további 20 arannyal nőtt. A turányiak kiváltságait I. Ferdinánd 1563-as és Miksa császár 1572-es oklevele is megerősítette. Turány évi három vásárt tarthatott, a Háromkirályok, a Szentháromság és Szent Imre ünnepén. 1557-ben 48 háztartás adózott a településen, ez abban az időben jelentős számnak számított. 1570-ben a Révay családnak 20 portája volt itt, a család a 19. századig volt birtokos Turányban. 1610-ben 70 háza és 350 lakosa volt. 1715-ben 108 háza volt 540 lakossal. 1784-ben 254 házában 1450 lakos élt. 1828-ban 161 háza volt 1850 lakossal, akik pásztorkodásból, erdei munkákból, fafeldolgozásból, tutajozásból éltek.
Vályi András szerint "TURÁN, vagy Turány. Tót Mezõváros Túrótz Várm. földes Ura Gr. Révay Uraság, lakosai katolikusok, többen evangelikusok, fekszik Vág vize mellett, mellytõl gyakran mind a’ Város, mind pedig a’ határja nagy károkat szenyved, úgy hogy 1788. az egész Várost majd elragadta, 1796. pedig majd tövestõl kiégett. Sok szabadságokkal meg vagyon e’ Város ajándékozva, úgymint 1397, 1405, 1434, Zsigmond Király által; szabadságaik megerõssíttettek Mátyás Királynak Diplomája által 1469., mellyet Trentsénben adott, és 1480. melly Budán kõlt Ferdinándtól 1563. Oláh Érsek’ keze által Pozsonyban II. Maximiliántól 1574. Leopoldtól 1659, mellyeket mind helyben hagyott Károly 1712. Kriván nevezetû hegyek’ közepén vannak itten értzerek is; lakosai többnyire a’ marhák’ nevelésébõl élnek; határja, réttye jó, piatza helyben, keresettye Árva, és Liptó Vármegyékben." [2]
Fényes Elek szerint "Turán, privilegiált tót m. v. Thurócz vmegyében, a Vágh jobb partján: 228 kath., 1563 evang. 59 zsidó lak., a kath. és evang. anyatemplomokkal és synagógával. Fekvése a nagy hegyek alatt igen gyönyörködtetõ; határa tágas, s a Vágh vize mentében meglehetõs, erdeje roppant; marhát, juhot sokat tart; a Sztudenecz patakján több malmokkal bir. F. u. a Révay család, de az Ujhelyi nemzetségnek is van benne szabad curiája." [3]
1910-ben 1974, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Turóc vármegye Turócszentmártoni járásához tartozott.
2001-ben 4444 lakosából 4402 szlovák volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- A településnek középkori freskókkal díszített gótikus eredetű temploma van Szent Gál tiszteletére szentelve. A templom 1300 körül épülhetett, első említése 1367-ből származik. 1636-ban egy tűzvész után reneszánsz stílusban építették át. A 18. században belsejét barokkizálták. Főoltára a 15. században készült.
- Evangélikus temploma 1933-ban épült, az egykori 1786-ban épített templom helyén.
- Az evangélikus lelkészlak 1818-ban épült klasszicista stílusban.
- Zsinagógája a 19. század első felében épült.
Híres emberek [szerkesztés]
Itt született 1899-ben Miloš Bazovský festő, népművész, akinek szobra a községház előtt áll.
Külső hivatkozsáok [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||||
