Folkusfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Folkusfalva (Folkušová)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Zsolnai
Járás Turócszentmártoni
Rang község
Első írásos említés 1331
Polgármester Milan Sopóci
Népesség
Teljes népesség 134 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 22 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 516 m
Terület 6,01 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Folkusfalva  (Szlovákia)
Folkusfalva
Folkusfalva
Pozíció Szlovákia térképén
Koordináták: é. sz. 48° 58′ 10″, k. h. 18° 56′ 50″
é. sz. 48° 58′ 10″, k. h. 18° 56′ 50″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Folkusfalva (szlovákul Folkušová) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Turócszentmártoni járásban. 2011-ben 134 lakosából 129 szlovák volt.

Tartalomjegyzék

Fekvése [szerkesztés]

Pribóctól 5,5 km-re délkeletre, Turócszentmártontól 11 km-re délre fekszik.

Története [szerkesztés]

1331-ben "villa Folkus" említik először, amikor Doncs mester első birtokosának a Folkus családnak adja. A falu nevét is róluk kapta. A család a 18. század végéig maradt a község birtokosa. 1335-ben "Villa Folci", 1359-ben "Folkusfalua", 1391-ben "Ffolkasfalwa", 1552-ben "Folkusovalva" alakban szerepel az írott forrásokban. A Folkus család után több nemesi család birtoka. 1785-ben 62 házában 359 lakos élt. 1828-ban 30 háza és 248 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. Néhány kézműves, szűcs, kosárfonó és takács is élt a faluban.

Fényes Elek szerint "Folkusfalva, (Folkussova), tót falu, Thurócz vm., Neczpál filiálisa: 36 kath., 210 evang., 2 zsidó lak. Lakosai hajdan szép privilegiumokat nyertek 1171, 1230, 1286, 1283-ik esztendõkben. Itt született Tomka Szászky nevezetes tudós. F. u. többen. Zsámbokréthez 2 óra." [2]

1910-ben 276, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Turóc vármegye Turócszentmártoni járásához tartozott. Később is megőrizte a falu a mezőgazdasági jellegét.

2001-ben 122 lakosából 120 szlovák volt.

Nevezetességei [szerkesztés]

  • Temploma a 19. század végén épült historizáló stílusban.
  • Barokk harangtornya 1782-ben épült, 1926-ban megújították.
  • A 19. század végén épített neoklasszicista kápolna.
  • A faluban egy 17. századi eredetű reneszánsz kúria is áll, melyet 1797-ben átépítettek.

Híres emberek [szerkesztés]

Külső hivatkozások [szerkesztés]

Jegyzetek [szerkesztés]

  1. http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
  2. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés