Szucsányváralja
| Szucsányváralja (Podhradie) | |
 |
|
| Szucsányváralja temploma | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Turócszentmártoni |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1430 |
| Polgármester | Miroslav Jánošík |
| Irányítószám | 038 52 |
| Körzethívószám | 043 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 669 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 41 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 464 m |
| Terület | 16,40 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Szucsányváralja
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 49° 05′ 00″, k. h. 19° 03′ 20″ | |
| Szucsányváralja weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Szucsányváralja (szlovákul Podhradie) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Turócszentmártoni járásban, Turócszentmártontól 11 km-re keletre. 2011-ben 669 lakosából 660 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
A régészeti leletek tanúsága szerint az első emberi település a latén korban alakult ki ezen a területen. Határában földvár is állt egykor, melyet talán a betelepülő szlávok emeltek, azonban ez később elpusztult. Ezután egy részét kőből újjáépítették, ennek maradványai a mai napig láthatók a Vrchmúr nevű helyen.
A mai település pontos keletkezési ideje nem ismert, azonban a Budapesti Országos Levélárban található 1430. március 14-én kelt oklevél szerint Podhrady falu ekkor már a "Zuchan", azaz a szucsányi uradalom része. 1488-ban királyi adományként Czecze Mátyás szerez itt birtokot, mely addig Berczal Márton birtoka volt. A 15. és 16. századi lengyel és török támadások idején a szucsányi uradalom része, története szorosan kapcsolódik a vár és uradalma történetéhez. 1490-ben a Thurzó család szerez itt birtokot. Később II. Lajos király a szucsányi uradalmat Thuróczy Benedeknek adományozza. 1541-ben I. Ferdinánd király Nyáry Lőrincnek adja és 1848-ig a jobbágyság megszüntetéséig a Nyáry család birtoka. 1699-ben „Podhradie” néven említik,. 1715-ben 23 adózó háztartása volt. 1785-ben 76 házában 430 lakos élt, ebben az évben alapították iskoláját is. 1812-ben az iskola kivételével, mely kőépület volt az egész falu leégett. 1828-ban 63 háza és 367 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal, favágással, faáru készítéssel és szövéssel foglalkoztak. 1842-ben ismét súlyos tűzvész pusztított, melyben az egész falu leégett. A faluban e tűzeset után már csak kőházakat építettek. 1863-ban kolerajárvány pusztított. Önkéntes tűzoltóegylete 1892-ben alakult.
Vályi András szerint " Tót falu Turócz Vármegyében, földes Ura Nyári Uraság, lakosai külömbfélék, fekszik Szutsánhoz nem meszsze, mellynek filiája, határjának fele jó, legelõje elég, malma, réttye alkalmatos, fája van mind a’ kétféle, meszet is égetnek, ’s talpakkal, vagy szálfákkal járnak a’ Vág-vizén, gyümöltsel is kereskednek, elsõ osztálybéli." [2] A falunak 1910-ben 528, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 1911-ben a falu fele leégett egy tűzvészben. A trianoni békeszerződésig Turóc vármegye Turócszentmártoni járásához tartozott. A falu 1957-ben egy tűzvészben súlyos károkat szenvedett. 2001-ben 904 lakosából 897 szlovák volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Közelében állt egykor Szucsány vára, amelyet a 13. század második felében Zólyomi Mikó, vagy fia Péter építtetett. 1310-ben Csák Máté foglalta el, 1321-ben a királyé lett, aki visszaadta a Balassáknak, de 1323-ban visszavette és leromboltatta. A várnak nyoma sem maradt. 1446 előtt uradalmát szentmiklósi Pongrác foglalta el és erősséget építtetett rajta, melynek romjai láthatók.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
|
|||||||
