Turócszentmártoni járás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Turócszentmártoni járás

A Turócszentmártoni járás (szlovákul Okres Martin) Szlovákia Zsolnai kerületének közigazgatási egysége. Területe 736 km², lakosainak száma fő 97 110 (2011), székhelye Turócszentmárton (Martin). A járás területe teljes egészében az egykori Turóc vármegyéhez tartozott.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Turócszentmártoni járás 1922-ig egyike volt az egykori Turóc vármegye két járásának a Stubnyafürdői mellett. Területe azonban kisebb volt a mainál, mivel kilenc délnyugati település akkor a Stubnyafürdői járáshoz tartozott (Turócremete, Znióváralja a ma hozzá tartozó Lazánnyal, Valcsa, Turóctótfalu, Lézsa, Turócszentgyörgy és Szocóc a ma hozzá tartozó Szentmáriával). A megye 1918-tól csehszlovák uralom alatt állt, amit a trianoni békeszerződés erősített meg 1920-ban.

1923-ban a Stubnyafürdői járás megszűnt, teljes területét a Turócszentmártoni járáshoz csatolták, melynek területe így azonos lett az addigi Turóc vármegyéével. Ugyancsak 1923-ban a mai Szlovákia területét hat nagymegyére osztották, a járás ezek közül Vágmente megyéhez (Považská župa) került. 1928-ban a nagymegyék is megszűntek, Csehszlovákiát négy tartományra osztották, ekkor a járás a Csehszlovákián belüli Szlovákia része lett. 1938-ban a járás négy legdélibb községét (Turócnémeti, Felsőstubnya, Alsóturcsek és Felsőturcsek) elcsatolták a Körmöcbányai járáshoz. 1939-ben, amikor Csehszlovákia megszűnt, a független Szlovákiában ismét hat megyét hoztak létre, a Turócszentmártoni járás ezek közül Tátra megyéhez (Tatranská župa) tartozott, a Körmöcbányai pedig Garammente megyéhez (Pohronská župa).

A második világháború után újjáalakult Csehszlovákia közigazgatási beosztása hasonló volt az 1928-38 közöttihez, a járások ismét közvetlenül a szlovák tartományhoz tartoztak. A Turócszentmártoni járás határai is visszaálltak az 1938-as állapotukba, az 1938-ban elcsatolt négy déli községet visszacsatolták.

1949-ben újabb átszervezésre került sor, számos más járással ekkor ismét létrehozták a Stubnyafürdői járást a Turócszentmártoni járás déli részéből. Ennek határai majdnem megegyeztek az 1923 előttivel, Valcsa és Lézsa azonban most a Turócszentmártoni járáshoz került. Szintén 1949-ben az 1923-28 közötti nagymegyékhez hasonló nagyobb közigazgatási egységeket hoztak létre, de ezek neve most kerület (kraj) lett, az egykori Turóc megye területén fekvő két járás a Zsolnai kerülethez került.

1960-tól ismét jelentősen átszervezték a járásokat, a korábbiaknál sokkal nagyobbakat hozva létre, a Stubnyafürdői járást ekkor másodszor is beolvasztották a Turócszentmártoniba. Szintén 1960-ban a kerületek száma Szlovákiában hatról háromra csökkent, a Turócszentmártoni járás pedig a Közép-Szlovákiai kerület része lett. A kerületek 1990-ben ismét megszűntek és csak a (nagy)járások maradtak Csehszlovákiában.

1996-ban a már független Szlovákia közigazgatási felosztását megint jelentősen átalakították. A járások száma 38-ról 79-re nőtt és ezeket nyolc kerületbe osztották be. A Stubnyafürdői járás ismét kivált a Turócszentmártoniból, és mindkettő ismét a Zsolnai kerület része lett, mint 1949 és 1960 között.

A Turócszentmártoni járás települései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pavol Korec és társai. Kraje a okresy Slovenska – Nové administratívne členenie (Szlovákia kerületei és járásai – az új közigazgatási felosztás) (szlovák nyelven). Bratislava: Q111. ISBN 80-85401-58-4 (1997)