Szucsány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szucsány (Sučany)
Sučany.JPG
Szucsány látképe
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Zsolnai
Járás Turócszentmártoni
Rang község
Első írásos említés 1258
Polgármester Vladimír Plžik
Irányítószám 038 52
Körzethívószám 043
Népesség
Teljes népesség 4673 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 140 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 392 m
Terület 33,26 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szucsány (Szlovákia)
Szucsány
Szucsány
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 06′ 00″, k. h. 19° 00′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 06′ 00″, k. h. 19° 00′ 00″
Szucsány weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szucsány (szlovákul Sučany) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Turócszentmártoni járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Turócszentmártontól 5 km-re északkeletre a Vág bal partján fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szucsány területén a Vág jobb partján a ma Hradiskának neveztett magaslaton a kora bronzkortól az i.e. 1300 – 700 közötti időben a lausitzi kultúra erődített települése állt. Megtalálták a település temetőjét is ahonnan számos bronztárgy került elő. A leletek alapján megállapítható, hogy a vidék kereskedelmi központja és tranzitállomása volt itt.

A vaskorban az i. e. 700 körüli időben a puhói kultúra népe ezután is lakta ezt a helyet. Területén római pénzek is kerültek elő, ami azt bizonyítja hogy vár a római korban is használatban volt és területén továbbra is élénk kereskedelem folyt. Arra utaló nyomok is vannak, hogy még a 9. században is szláv település volt itt, azonban ezután elpusztult.

A szucsányi katolikus templom

A mai település keletkezése a 13. századra tehető. A falu Szucsányi-patak és a Vág összefolyása közelében lévő gázlónál, a mai templomtól északra a zólyomi várispánság területén, királyi birtokon alakult ki. A plébánián található historia domus szerint már 1115 –ben is létezett, azonban ezt hiteles forrás nem erősíti meg. Eszerint itt már a 12. században Szent Zsófia tiszteletére szentelt kápolna állt. Szucsányt 1258-ban "Suchan" alakban említik először. Neve az ószlovák Sudčane személynévből származik. 1264-ben "Suchan", 1285-ben "Zuchan", 1323-ban "Scudchan", 1359-ben "Zuchan" néven szerepel a korabeli forrásokban. Itt állott egykor Szucsány vára, amelyet a Balassák emeltek a 13.- 14. század fordulóján. 1310-ben Csák Máté foglalta el, majd 1321-ben a királyé, míg 1323-ban visszakapták a Balassák. Később nem szerepel a forrásokban, nyomait sem találták meg. A település Detrich fia Mikó birtoka, majd a 14. század közepéig fia Biter a Balassák itteni ágának alapítója volt a birtokosa. A család legnevezetesebb tagja Doncs mester, Szklabinya várának ura. Ebben az időben Szucsány is a vár tartozéka volt. Temploma a 13. század utolsó negyedében épült gótikus stílusban és a 18. századig temető övezte. Szucsány 1350 körül I. Lajostól mezővárosi, vásártartási jogot és vámmentességet kapott. Kiváltságait 1424-ben Luxemburgi Zsigmond is megerősítette. Ekkor Szucsány már uradalmi központ, melyhez még négy falu tartozott. 1442-ben a szucsányi uradalmat Thurzó György kapta királyi adományként, majd a 16. század elejéig több birtokosa is volt, köztük a Thurzó, a Szapolyai és Podmaniczky családok. 1541-ben I. Ferdinánd király Nyári Lőrincnek adta, akinek utódai egészen 1848-ig birtokolták azt. A család kúriája a város déli részén a Skala domb alatt állt, majd a 18. század második felében űj kastélyt építettek, mely egészen 1966-ig fennált, ekkor lebontották. A 18. században a Nyáryakon kívül a Révay, a Török, a Huszár, majd később a Géczy, a Rakovszky és Freiseisen család is rendelkezett birtokokkal a településen. A város pecsétje 1508-ból maradt fenn, címerében Szűz Mária alakja látható. A reformáció itt is hamar elterjedt, 1570-ben a templomot is át kellett adni az evangélikusoknak. Ekkor említik a település evangélikus iskoláját is. A 17. században az ellenreformáció hatására a templomot már megosztották a katolikus és evangélikusok között, 1710-ben pedig visszakerült a katolikus egyházhoz. Az evangélikusok 1783-ban új templomot építettek maguknak. A 18. században zsidók is telepedtek le Szucsányban, zsinagógájuk 1820-ban épült fel.

A szucsányi evangélikus templom

A kézművesség a 14. – 15. században terjedt el a településen. 1359-ben említik az első szucsányi szűcsmestert. Az 1564. évi adóösszeírás szerint 4 cipész, egy szabó, egy posztógyártó és egy meg nem nevezett mesterségű kézműves élt a településen. Kézműves céhei a 17. században alakultak. A cipészek céhe 1632-ben alakult, majd 1633 után 7 mester, a mészáros, szabó, kovács, bognár és a késes is egy céhbe tömörült. 1790-ben 17 kézműves élt a településen.

A kereskedelem gyorsan fejlődött, a 15. századtól sóraktár volt a településen, vámja a 19. századig működött. 1557-ben 84 háztartása volt. 1715-ban 83 az adózó háztartások száma. 1785-ben 211 házában 1290 lakos élt. 1828-ban 221 háza volt 1425 lakossal. Lakói kereskedelemmel, kertészettel, mezőgazdasággal foglalkoztak. A 18. – 19. században sáfrányt szállítottak főként Oroszországba. 1878-ban téglagyár kezdte meg itt működését.

Vályi András szerint "Tót Mezőváros Túrócz Várm. földes Urai Gr. Nyáry Uraságok, lakosai katolikusok, evangelikusok, és zsidók, fekszik az ország útban. Nevezetes szabadságokat nyertek Lakosai a’ régi Királyoktól, úgymint: 1381, 1385, 1388, és 1390-dikben, midőn a’ Királyi Városok közzé is számláltatott. Azután 1426, 1474, 1547, 1572, 1655dikben. Lakosai leginkább gazdáskodásból, marha tartásból, és fával való kereskedésből élnek, mellyet egész Péterváradig is le szoktak vizen ereszteni." [2]

Szucsány - utcarészlet

Fényes Elek szerint "privilegiált tót m. v. Thurócz vmegyében, Sz. Mártonhoz 1 órányira, közel a Vágh vize bal partjához. Hajdan ez is királyi város volt, és szép szabadságokat nyert 1381., 1385., 1388., 1390., 1426., 1474., 1547., 1572., és 1655 esztendőkben. Lakosai kik 486 kath., 824 evang., 133 zsidóra mennek, mesteremberek, földmivelők, hajósok, és fakereskedők. Van benne kath., és evang. szentegyház, synagoga, a Vágh partján sóház és lerakóhely. Ugyan a Vághon egy derék hid. Határa a városnak szép kiterjedésü; legelője elég és jó; erdeje sok. F. u. a Nyáry és Révay családok. Ut. p. Nolcsó." [3]

A trianoni békeszerződésig Turóc vármegye Turócszentmártoni járásához tartozott. A háború után téglagyár és fűrésztelep működött a községben. 1944 szeptemberében határában súlyos harcok folytak német csapatok és partizánegységek között, a harcoknak 52 áldozata volt. Ennek emlékére a település megkapta a szlovák nemzeti felkelés emlékérmét.

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falunak 1910-ben 2304 lakosából 1952 szlovák, 159 német, 156 magyar. 4-4 román és ruszin és 29 más nemzetiségű lakosa volt.

2001-ben 4604 lakosából 4434 szlovák, 81 cigány, 43 cseh volt.

2011-ben 4673 lakosából 4276 szlovák, 51 cigány és 21 cseh volt.

Híres személyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A településnek 13. századi kora gótikus római katolikus temploma van. 1590-ben megújították és bővítették, 1774-ben barokk stílusban építették át., de belsejében sok gótikus részlet megmaradt. Berendezése túlnyomórészt 18. századi.
  • Evangélikus temploma a főtéren áll, kertjében Milan Hodža szobrával. A templom 1783-ban épült, tornya 1859-ből való, oltárát 1862-ben készítették.
  • Főterén áll egy régi szégyenoszlop.
  • A régi vendégfogadó és kórház épülete a 18. század végén épült, a 19. százaban átépítették.
  • Vizierőmű a Vágon.
A szucsányi vizierőmű

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szucsány témájú médiaállományokat.