Necpál

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Necpál (Necpaly)
Necpál címere.jpg
Necpál címere védőszentjét Szent László királyt ábrázolja
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Zsolnai
Járás Turócszentmártoni
Turisztikai régió Turóc
Rang község
Első írásos említés 1266
Polgármester Peter Majko
Irányítószám 038 12
Körzethívószám 043
Népesség
Teljes népesség 879 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 21 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 500 m
Terület 42,17 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Necpál  (Szlovákia)
Necpál
Necpál
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 59′ 00″, k. h. 18° 58′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 59′ 00″, k. h. 18° 58′ 00″
Necpál weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Necpál (szlovákul Necpaly) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Turócszentmártoni járásban. 2011-ben 879 lakosából 776 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Turócszentmártontól 14 km-re délre a festői Necpáli-völgy bejáratánál fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A régészeti leletek tanúsága szerint már az i. e. 2600 körüli időben éltek itt emberek. A település nevét 1269-ben említik először, amikor egy oklevélben egy pepres ügy kapcsán Necpáli Pál (Paulus de Nazpal) neve szerepel. 1287-ben IV. László király "terra Nochpal" birtokát Marchan fia Jánosnak adta. Ő a település első ismert tulajdonosa. A település egészen 1479-ig Neczpál család tulajdona maradt. A 15. század végén a Justh család birtoka lett, mely a 19. század végéig ura volt. A család uralma alatt Necpál mind gazdasági, mind kulturális értelemben felemelkedett. A 16. században Necpál lakossága az evangélikus hitre tért. 1592-ben megalapították az evangélikus gimnáziumot, Turóc vármegye első középiskoláját. Kéttornyos emeletes reneszánsz várkastélya 1673-ban épült. A Necpáli Justh család birtoka volt. A 18. és 19. században Necpálon több malom, papírgyár és sörfőzde működött. 1715-ben 47 adózó háztartása volt. 1785-ben 151 házában 1825 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, szövéssel foglalkoztak.

Vályi András szerint "NECZPAL. Nagy tót falu Túrócz Várm. földes Ura Juszti Uraság, lakosai katolikusok, 669és evangelikusok, két Templomjaik, és három Kastéllyok ékesítik e’ helységet, fekszik a’ hegyek tövében délre, és az hegyekből folyó víz keresztűl foly itten, melly a’ leg hidegebb télben sem fagy bé, és a’ mellyen őrlő, ’s fűrész malmok, ’s papiros malmok is vagynak, sőt más akármelly fabrikát is jó volna reá építeni. Földgye termékeny, réttye kétszer kaszáltatik, legelője elég, fája van, piatzozása Mosóczon, ’s Szent Márotnon, és a’ Bánya Városokban, zsindelyt is tsinálnak, és meszet égetnek némellyek."[2]

Fényes Elek szerint "Neczpál, tót falu, Thurócz vmegyében, 150 kath., 1635 evang., 40 zsidó lak., kath. és evang. anyatemplomok; több csinos urasági lakhelyek; papiros- és fürészmalom. Határja nagy kiterjedésü erdeje igen szép; hegyein sok juhot tenyészt. F. u. többen. Ut. p. Rudnó."[3]

1890 és 1910 között számos lakója kivándorolt a tengerentúlra. 1910-ben 1085, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Turóc vármegye Turócszentmártoni járásához tartozott. A település címere ma is védőszentjét, Szent László királyt ábrázolja.

2001-ben 820 lakosából 808 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Necpáli Justh család várkastélya
  • Szent László király tiszteletére szentelt római katolikus temploma 13. századi. Szent Lászlóról szóló freskói említésre méltóak. A templom építését 1250 és 1260 közötti időre teszik. 1320 körül sekrestyével bővítették. A 14. és 15. században megújították. A 19. század végén restaurálták, legutóbb 1986 és 1988 között renoválták. A templomtól néhány méterre áll a Justh család mauzóleuma.
  • A Necpáli Justh család 17. századi várkastélya. A kastély 1673-ben épült, majd a 18. században manzárdtetőt emeltek rá.
  • A várkastély parkjában nyugszik br. Petrőczy István, Rákóczi egyik tábornoka.
  • A Franklin-kastély a település felső részén található. A 19. században épült és egészen az 1960-as évekig lakott volt. Ma a Matica slovenská tulajdona.
  • Az ún. alsó kastély eredetileg reneszánsz stílusú volt, de a 18. század második felében barokk-klasszicista stílusban építették át. A 20. század elején Révay Ilona bárónő vásárolta meg, majd házasságával férjének, Justh Ödönnek adta át és az ő tulajdonában volt 1948-ig. Később mezőgazdasági iskola működött benne, majd az 1960-as évektől gyermekek házaként funkcionált. 2002-óta új tulajdonosa van. Szép angolpark övezi.
  • Evangélikus temploma 1840-ben épült a korábbi fatemplom helyén. Az épületen áll Hrúz Mária 2000-ben felavatott emléktáblája az alábbi felirattal: "A Necpálon 1791 Augusztus 26-an született és az evangélikus templomban megkeresztelt Hrúz Mária, a világhirü Magyar költő, Petőfi Sándor édesanyja halálának 150. évfordulója emlékére Petőfi irodalmi múzeum, Budapest, Necpál község, ev.a.v. egyházközség, Necpál."

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lahner György emlékoszlopa

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Henszlmann, I. (1876): Magyarország ó-keresztyén, román és átmeneti stylü mű-emlékeinek rövid ismertetése, (Old-Christian, Romanesque and Transitional Style Architecture in Hungary). Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest
  • László Gyula (1993): A Szent László-legenda középkori falképei. Tájak-Korok-Múzeumok Könyvtára 4. szám, Budapest

Ismeretbővítő irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Gerevich T. (1938): Magyarország román kori emlékei. (Die romanische Denkmäler Ungarns.) Egyetemi nyomda. Budapest
  • Gerő, L. (1984): Magyar műemléki ABC. (Hungarian Architectural Heritage ABC.) Budapest
  • Dercsényi D. (1972): Román kori építészet Magyarországon. Corvina, Budapest

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Necpál témájú médiaállományokat.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]