Gino Pivatelli

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gino Pivatelli
Személyes adatok
Teljes névGino Pivatelli
Születési dátum1933március 27. (91 éves)
Születési helySanguinetto, Olaszország
Állampolgárságolasz
Posztcsatár
Felnőtt klubok1
IdőszakKlubMérk.(Gól)
1949–1950Olaszország Cerea?(?)
1950–1953Olaszország Verona68(25)
1953–1960Olaszország Bologna196(105)
1960–1961Olaszország Napoli21(3)
1961–1963Olaszország Milan37(11)
Válogatottság
1954–1958ITA Olaszország7(2)
Edzőség
IdőszakKlub
1970–1972ITA Rimini
1972–1973ITA Ravenna
1973–1974ITA Monza
1974–1975ITA Ravenna
1976–1977ITA Pro Vasto
1978–1979ITA Padova
1 A felnőtt klubokban játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák.
A Wikimédia Commons tartalmaz Gino Pivatelli témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Gino Pivatelli (Sanguinetto, 1933. március 27. –) olasz válogatott labdarúgócsatár, később edző.

Pályafutása[szerkesztés]

Az Inter kölyökcsapataiban is szereplő Pivatelli a felnőttcsapat felé vezető úton valahol elveszett, és végül sohasem mutatkozhatott be a kék-feketéknél a Serie A-ban. Helyette alacsonyabb osztályú csapatokhoz került, első meccseit az amatőr Cereában, majd az akkor másodosztályú Hellas Veronában játszotta. Itt rögtön második meccsén, a Vicenza ellen be tudott találni a 4–1-es sikerrel végződő összecsapáson.[1]

1953-ban Bolognába igazolt, ahol hamar a klub történetének egyik legeredményesebb csatára volt. Az 1955-56-os szezon során olyat vitt véghez, amit abban az évtizedben rajta kívül egyetlen olasz sem tudott: gólkirályi címet szerzett a Serie A-ban. Ekkor harminc meccsen huszonkilencszer talált az ellenfelek hálójába, vagyis átlagban gyakorlatilag minden meccsen gólt szerzett. Itt lett igazán jó játékos is, köszönhetően annak, hogy a vezetőedző Aldo Campatelli visszavont ék helyett középcsatárként kezdte őt játszatni.[1] Bolognában hét évet töltött, ezalatt 196 bajnokin 105 góllal terhelte az ellenfeleket.

Karrierje vége felé még játszott a Napoliban egy szezont, az igazán nagy sikerek azonban utolsó állomáshelyén, Milánóban vártak rá. A középcsatár posztjából fokozatosan egyre hátrébb húzódva Pivatelli elsődleges feladata a társak kiszolgálása lett jobbnál jobb labdákkal, így a korábbihoz képest lényegesen kevesebb gólt szerzett, de kárpótolhatta őt a bajnoki cím és a BEK-győzelem, rögtön a következő szezonban. Bár ekkor még csak harmincéves volt, mégis a visszavonulás mellett döntött, ami a tizennégy éves játékoskarrier fényében érthető volt.

A válogatottban 1954-ben mutatkozhatott be, és kerettag volt az 1954-es vb-n, igaz, végül egyetlen találkozón sem kapott lehetőséget. A nemzeti csapatban hét meccsen összesen két gólt szerzett.

Sikerei, díjai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Pivatelli è diviso a metà: «Le maglie della mia vita», 2014. március 2. [2014. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. december 27.)

Források[szerkesztés]