| Kocsis Lajos |
| Személyes adatok |
| Születési dátum |
1947. június 18. |
| Születési hely |
Szeged, Magyarország |
| Halálozási dátum |
2000. október 9. (53 évesen) |
| Halálozási hely |
Budapest, Magyarország |
| Magasság |
167 cm |
| Testtömeg |
70 kg |
| Becenév |
Csikó |
| Poszt |
csatár, középpályás |
| Junior klubok |
|
|
| Profi klubok1 |
|
|
| Válogatottság |
|
|
| Edzőség |
|
|
1 A profi egyesületekben játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák.
* Mérkőzések (gólok száma) |
Kocsis Lajos (Szeged, 1947. június 18. – Budapest, 2000. október 9.) magyar olimpiai bajnok labdarúgó.
1959-ben kezdte a labdarúgást Szegeden, a Móravárosi Kinizsi csapatában, majd a Szegedi VSE-ben folytatta. 18 évesen Salgótarjánban mutatkozott be az első osztályban. Itt két idény alatt 45 alkalommal szerepelt a csapatban és 21 gólt szerzett. Erre figyelt fel a Honvéd és 1967-ben szerződtette. Két év múlva már a válogatottban is bemutatkozott. Hamar a közönség kedvence lett, ezrek jártak miatta meccsre. Negyven méteres átadásai is hajszálpontosak voltak, cselei kiszámíthatatlanok az ellenfél védői számára. Szabadrúgásai, pedig őrületbe kergették a kapusokat. Legemlékezetesebb szabadrúgását a skót Aberdeen kapusának lőtte. Szokása szerint jobbal a felső sarokba csavarta a labdát, a játékvezető közben a sorfalat igazította, és nem adta meg a gólt. A közönség tombolt mérgében, a skótok, pedig megtapsolták a bírót. Kocsis Lajoson kívül mindenki őrjöngött, ő azonban nyugodtan leállította a labdát, és újra becsavarta ugyan oda. A publikum ismét tombolt, de most már a boldogságtól. A skót kapus, pedig széttárt karral állt a gólvonalon. Kispesten 1977-ig összesen 263 bajnoki mérkőzésen játszott és 91 alkalommal volt eredményes. Ezután 1982-ig még a Gyulai VSE színeiben szerepelt és itt fejezte be az aktív sportpályafutását.
A magyar válogatottban, 1969 és 1975 között 33 alkalommal szerepelt és 7 gólt szerzett. 1968-as mexikói olimpia bajnoka, 1972-ben a müncheni olimpián ezüstérmes. Az olimpia válogatottban 7 alkalommal szerepelt. 1972-ben a belgiumi labdarúgó Európa-bajnokság 4. helyezettje.
1976-ban TF edzői oklevelet, utána 1982-ben a Vendéglátóipari Főiskolán üzletvezetői képesítést szerzett. 1991-ben szívinfarktust kapott és nyugdíjazták, de rövid időre még elvállalta a BKV Előre és a Dunakeszi csapatának edzőségét.
- Olimpia
- aranyérem: 1968, Mexikóváros
- ezüstérem: 1972, München
- Európa-bajnokság
- Magyar bajnokság
- 2.: 1969, 1971-72, 1974-75
[szerkesztés] Mérkőzései a válogatottban
Magyarázat: A felsorolt válogatott labdarúgó-mérkőzések eredményei mindig a labdarúgó (csapat) szempontjából értendők. A zöld háttér győztes, a halványpiros háttér vesztes, míg a sárga háttér döntetlennel zárult mérkőzést jelent. A fehér hátterű mérkőzések nem számítanak hivatalos felnőtt válogatott labdarúgó-mérkőzésnek.
Rövidítések: Eb – labdarúgó-Európa-bajnokság, vb – labdarúgó-világbajnokság, h. u. – hosszabbítás után.
- Varga Béla: A kis karmester (Budapest, 1972)
- Bocsák Miklós: A Császár és utána a sötétség (Budapest, 1984)
- Torzó maradt a karmester pályafutása (25 év 25 labdarúgója) (Budapest, 2001)
- Ki kicsoda a magyar sportéletben? , II. kötet (I–R). Szekszárd, Babits Kiadó, 1995, 137. o., ISBN 963-495-011-6
- Új magyar életrajzi lexikon III. (H–K). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. 1005. o. ISBN 963-547-759-3
- Rejtő László – Lukács László – Szepesi György: Felejthetetlen 90 percek, Budapest, Sportkiadó, 1977, ISBN 963-253-501-4
- Bocsák Miklós: Hogyan élnek olimpiai bajnokaink? (Budapest, 1998)
- Rózsaligeti László: Magyar olimpiai lexikon. Budapest: Datus. 2000. ISBN 963 00 5577 5