Verebes József

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Verebes József
József Verebes (1987).jpg
Verebes József, 1987
Személyes adatok
Születési dátum 1941. március 23. (73 éves)
Születési hely Budapest, Magyarország
Becenév Mágus
Poszt csatár, fedezet
Junior klubok
Időszak Klub
19521961 Magyar 1957-2000 Ferencvárosi TC [1]
Profi klubok1
Időszak Klub Mérk. (gól)*
19611962 Magyar 1957-2000 Ferencvárosi TC 03 (0)
19621963 Magyar 1957-2000 Oroszlányi BSK
19631964 Magyar 1957-2000 BVSC
19651966 Magyar 1957-2000 Ganz-Mávag SE
19671970 Magyar 1957-2000 Budafoki MTE
19701971 Magyar 1957-2000 Középítők
Edzőség
Időszak Klub
19771978 Magyar 1957-2000 MLSZ játékvezető edző
19781979 Magyar 1957-2000 Kecskeméti SC
1979 Magyar 1957-2000 Sülysáp
19791981 Magyar 1957-2000 Videoton SC
19811986 Magyar 1957-2000 Rába ETO
19861992 Magyar 1957-2000 MTK-VM
1987 Magyar 1957-2000 Magyarország
1992 Magyar 1957-2000 Kispest-Honvéd FC
19931994 Magyar 1957-2000 Győri ETO
19931994 Magyar 1957-2000 Magyarország
19941995 Magyar 1957-2000 Vasas SC
1996 Magyar 1957-2000 Diősgyőr FC
1997 Magyar 1957-2000 Szegedi AC
19981999 Magyar 1957-2000 Videoton FCF
2000 Magyar 1957-2000 Gödöllő
20002001 Magyar 1957-2000 Pápai ELC
20062008 Magyar 1957-2000 Újbuda TC[2]
2009 Magyar 1957-2000 Nagytétény-Erőmű SE
Díjak, elismerések
Az év labdarúgó edzője (1982)
Pro Urbe-díj (Győr) – (1982)
1 A profi egyesületekben játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák.
* Mérkőzések (gólok) száma

Verebes József (Budapest, 1941. március 23. –) magyar labdarúgó, edző, mesteredző. Az 1980-as évek elejének győri aranycsapatának a vezetőedzője volt. Edzőként bajnok volt az MTK-VM-mel, később a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya is volt.

Pályafutása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Játékosként[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ferencváros egyik legszegényebb részén nőtt fel, ahol a többi hasonló társával a labdarúgás volt az egyetlen szórakozásuk. Együtt játszott Farkas Jánossal és Sipos Ferenccel, akik később híres válogatott labdarúgók lettek. 1952-ben Verebes is a Bp. Kinizsi (FTC) igazolt labdarúgója lett. 1961-ben három mérkőzésen az élvonalban is szerepelt. 1962-ben elhagyta a Ferencvárost és egy idényt az Oroszlányi Bányászban játszott. A következő évtől ismét a fővárosba igazolt. 1964-ig a BVSC labdarúgója volt, 1965-ös és 1966-ös idényben a Ganz-Mávag, 1967 és 1970 között a Budafoki MTE csapatában szerepelt. Az aktív labdarúgást a Középítők csapatában fejezte be 1971-ben.

Edzőként[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Visszavonulása után először a budapesti 43. sz. Állami Építőipari Vállalat sportszervezője lett. 1978-ban a Testnevelési Főiskolán edzői oklevelet szerzett (labdarúgó szakedző). 1977 és 1978 között az MLSZ játékvezető edzője volt. 1978-1979-ben a másodosztály Kecskeméti SC vezetőedzőjeként dolgozott. Egy rövid sülysápi edzői munka után a Videoton vezetőedzője lett.

1981-ben a Rába ETO szerződtette és az itt töltött öt esztendő pályafutásának legsikeresebb időszaka. Első két idényben bajnokok, majd kétszer másodikok, végül harmadikok lettek a bajnokságban. 1982-ben 19 év után lett újra vidéki győztes a labdarúgó bajnokságban és először neki sikerült azt egyszer megvédeni is. Ebben az esztendőben az év edzője lett, Győrben pedig Pro Urbe-díjjal jutalmazták tevékenykedését.

1986-ban átcsábították az akkoriban általában a kiesés ellen küzdő MTK-VM-hez. Itt is sikerült véghez vinnie a győri bravúrt és első idényében, 29 év után újra bajnoki címet szerzett a kék-fehér csapattal. E két páratlan sikerből ered edzői beceneve: Mágus. 1987-től mesteredzői címet kapott. Eközben 1987 januárjától augusztusig a magyar válogatott szövetségi kapitánya is volt. 4 mérkőzésen: 2 győzelem, 1 döntetlen és 1 vereség a mérlege. Az 1988-1989-as idényben a kék-fehérekkel bronzérmesek lettek a bajnokságban. A következő idényben úgy lettek ezüstérmesek, hogy már az utolsó előtti fordulóban is megszerezhették volna a bajnoki címet, amit végül az utolsó fordulóban az Újpesti Dózsa szerzett meg jobb gólkülönbséggel (1 góllal volt jobb!).

1992-ben Kispestre szerződött, ahol 8 mérkőzésen (6 bajnokin) irányította a csapatot és idő előtt távozni kényszerült, majd a csapat Martti Kuusela vezetésével bajnok lett. 1993 szeptembere és 1994 júniusa között is szövetségi kapitány volt tíz mérkőzésen át. Egyetlenegy győzelem mellett, két döntetlen és 7 vereség volt a mérlege. Ugyanez időben ismét Győrben dolgozott az ETO-nál, szerényebb eredményekkel, mint korábban: ötödik lett a csapat a bajnokságban. 1996 tavaszán néhány mérkőzés erejéig a Vasas edzője volt. 1998-1999-ben ismét a Videoton vezetőedzője lett.

2001-ben UEFA 'A' diplomás edzői oklevelet szerzett, majd Magyarországon az elsők között teszi le a 'Pro'-fokozatot is. 2005-ben a megyei másodosztályban szereplő Diósd szakmai igazgatója lett. 2005-2006-ban televíziós szakkommentátor. 2007-ben Újbuda-Lágymányosi TC-nél szakmai vezetőként tevékenykedett, majd a klub Váccal történő egyesülése után a Vác-Újbuda LTC vezetőedzője lett.

2007. augusztus 20-án a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (polgári tagozat) kitüntetésben részesült.

2009 áprilisában a Nagytétény-Erőmű SE BLSZ I. osztályú csapatához került szakmai tanácsadóként, majd vezetőedzőként.

Sikerei, díjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Edzőként[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rába ETO

  • bajnok: 1981-1982, 1982-1983
  • 2.: 1983-1984, 1984-1985
  • 3.: 1985-1986

MTK-VM

  • bajnok: 1986-1987
  • 2.: 1989-1990
  • 3.: 1988-1989

Kispest-Honvéd

  • bajnok: 1992-1993 (8 mérkőzés)

Statisztika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mérkőzései szövetségi kapitányként[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Első időszak

# Dátum Helyszín Ellenfél Eredmény Kiírás Esemény
1. 1987. február 8. Nicosia  Ciprus 1 – 0 Eb-selejtező
2. 1987. április 29. Rotterdam  Hollandia 0 – 2 Eb-selejtező
3. 1987. május 17. Budapest  Lengyelország 5 – 3 Eb-selejtező
4. 1987. július 28. Lipcse  NDK 0 – 0 barátságos

Második időszak

# Dátum Helyszín Ellenfél Eredmény Kiírás Esemény
5. 1993. szeptember 8. Budapest  Oroszország 1 – 3 vb-selejtező
6. 1993. október 27. Budapest  Luxemburg 1 – 0 vb-selejtező
7. 1994. március 9. Budapest  Svájc 1 – 2 barátságos
8. 1994. március 23. Linz  Ausztria 1 – 1 barátságos
9. 1994. április 6. Szombathely  Szlovénia 0 – 1 barátságos
10. 1994. április 20. Koppenhága  Dánia 1 – 3 barátságos
11. 1994. május 4. Krakkó  Lengyelország 2 – 3 barátságos
12. 1994. május 18. Győr  Horvátország 2 – 2 barátságos
13. 1994. június 1. Eindhoven  Hollandia 1 – 7 barátságos
14. 1994. június 8. Brüsszel  Belgium 1 – 3 barátságos

Magyarázat: A felsorolt válogatott labdarúgó-mérkőzések eredményei mindig a labdarúgó (csapat) szempontjából értendők. A zöld háttér győztes, a halványpiros háttér vesztes, míg a sárga háttér döntetlennel zárult mérkőzést jelent. A fehér hátterű mérkőzések nem számítanak hivatalos felnőtt válogatott labdarúgó-mérkőzésnek.

Rövidítések: Eb – labdarúgó-Európa-bajnokság, vb – labdarúgó-világbajnokság, h. u. – hosszabbítás után.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Koltay Gábor: Verebes, a mágus (1987)

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. 1950 és 1956 között a Ferencvárosnak Bp. Kinizsi volt a neve
  2. A csapat nevei: 2006–07 Újbuda–Lágymányosi TC, 2007–08 Vác–Újbuda LTC

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitányai
Előző kapitány:
Komora Imre
Verebes József


1987

Következő kapitány:
Garami József
Előző kapitány:
Puskás Ferenc
Verebes József


19931994

Következő kapitány:
Mészöly Kálmán