Bodrogkeresztúr

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 A településen világörökségi helyszín található 
Bodrogkeresztúr
Bodrogkeresztúr címere
Bodrogkeresztúr címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásTokaji
Jogállás község
Polgármester Rozgonyi István (független)[1]
Jegyző Dávid Zoltán
Irányítószám 3916
Körzethívószám 47
Népesség
Teljes népesség889 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség36,78 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület29,88 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájTokaj–Zempléni-hegyvidék[3]
Földrajzi kistájTokaji-hegy[3]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 09′ 37″, k. h. 21° 21′ 35″Koordináták: é. sz. 48° 09′ 37″, k. h. 21° 21′ 35″
Bodrogkeresztúr (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Bodrogkeresztúr
Bodrogkeresztúr
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Bodrogkeresztúr weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bodrogkeresztúr témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Bodrogkeresztúr egy község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Tokaji járásában.

Fekvése[szerkesztés]

A Bodrog jobb partján fekszik, a vármegye székhelyétől, Miskolctól légvonalban 43, közúton 48 kilométerre keletre.

A környező települések közül Bodrogkisfaluddal szinte teljesen összenőtt - egy utca választja el a két települést 1,2 kilométeren át, ezért lényegében nincs is távolság közöttük. Tarcal 2, Szegi 3 kilométerre található; a legközelebbi városok: Tokaj 6, Rakamaz 10, Szerencs 14, Sárospatak pedig 25 kilométerre.

Megközelítése[szerkesztés]

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 37-es főút, ezen érhető el Miskolc és Sárospatak felől is, Bodrogkisfaludnál letérve. Korábban érintette a 38-as főút is, de az ma már a községet elkerülve halad, a régi nyomvonal mellékútként a 3838-as útszámozást viseli. Északi határszélén indul a Bodrog-parti településeket összekötő 3801-es út.

Vasúton a Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely-vasútvonalon érhető el. Bodrogkeresztúr vasútállomás valójában a szomszédos község Bodrogkisfalud déli részén helyezkedik el, nem messze a névadó Bodrogkeresztúr lakott területeinek északi szélétől; a 3838-as és a 3801-es utak szétágazása közelében terül el, közúti elérését ez utóbbi út biztosítja.

Története[szerkesztés]

A terület az őskor óta lakott, ezt jelentős neolit kori leletek tanúsítják, többek között a „Dereszla kincse” néven ismert, i. e. 1200-ból származó arany ékszerek.

A község nevének pontos eredete nem ismert, lehetséges, hogy keresztes lovagokról kapta. Először 1239-ben említik a települést és várát, mely feltehetőleg a tatárjárás során pusztult el. 1411-től a község a tokaji uradalom része. A 16. században már mezővárosként említik, a század végétől a 17. század közepéig nyomda is működött a településen.

A Rákóczi-szabadságharc megviselte a községet, de sikerült újra megerősödnie, főként a szőlőtermesztésnek köszönhetően, amelynek korszerűsítésében nagy szerepet játszottak az 1726-ban érkezett haszid zsidó telepesek.[4] Az 1848–49-es szabadságharc során a települést kifosztották. A zsidó közösség kiemelkedő tagja volt Reb Steiner Saje (1851–1925), a csodarabbi, aki 1925-ben hunyt el Bodrogkeresztúron. Egykori lakhelye ma emlékház és zarándokhely.[5]

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990-1994: Májer József (független)[6]
  • 1994-1998: Májer József (független)[7]
  • 1998-2002: Májer József (Zempléni Településszövetség)[8]
  • 2002-2006: Májer József (Zempléni Településszövetség)[9]
  • 2006-2010: Májer József (Zempléni Településszövetség)[10]
  • 2010-2014: Májer József (független)[11]
  • 2014-2019: Májer József (független)[12]
  • 2019-től: Rozgonyi István (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1168
1136
1109
986
877
889
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a lakosság döntő többségét magyar nemzetiségűek alkották,[13] de a településen 4, magát cigánynak valló lakos is élt.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,4-a magyarnak, 0,7% cigánynak, 0,5% németnek mondta magát (12,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 44,8%, református 17,7%, görögkatolikus 11%, felekezeten kívüli 4,9% (20,9% nem válaszolt).[14]

2022-ben a lakosság 94,1%-a vallotta magát magyarnak, 0,8% cigánynak, 0,8% németnek, 0,1% örménynek, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 37,6% volt római katolikus, 18,1% református, 9,9% görög katolikus, 1% egyéb keresztény, 0,1% evangélikus, 0,1% izraelita, 5,8% felekezeten kívüli (27,1% nem válaszolt).[15]

Neves személyek[szerkesztés]

Képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Bodrogkeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. www.vendegvaro.hu. [2010. július 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 15.)
  5. Bodrogkeresztúri zsinagóga[halott link]
  6. Bodrogkeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  7. Bodrogkeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  8. Bodrogkeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
  9. Bodrogkeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
  10. Bodrogkeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
  11. Bodrogkeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
  12. Bodrogkeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
  13. A nemzetiségi népesség száma településenként
  14. Bodrogkeresztúr Helységnévtár
  15. Bodrogkeresztúr Helységnévtár

További információk[szerkesztés]