Makkoshotyka
| A településen világörökségi helyszín található |
| Makkoshotyka | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Kistérség 2012-ig | Sárospataki | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Kántor Ferenc (FIDESZ-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 3959 | ||
| Körzethívószám | 47 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 897 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 86,17 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 10,41 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Koordináták: é. sz. 48,35808°, k. h. 21,51758° | |||
| é. sz. 48,35808°, k. h. 21,51758° | |||
| Makkoshotyka weboldala | |||
Makkoshotyka község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Sárospataki kistérségben. Miskolctól közúton kb. 80 km-re északkeletre, a tokaj-hegyaljai borvidéken található.
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
A település a 12. század második felében jött létre. A tatárjárás idején már szőlőtermesztő vidék volt, mert feljegyzések szerint a tatárok elől a borospincékben kerestek menedéket a lakosok. 1262-ben V. István adományozta egy Hugka nevű vitéznek, az ő nevéből ered a „Hotyka” név.
Az 1945-ös földosztás előtt a Meczner család birtoka volt. Meczner Rudolf építtette a település felső részén található kastélyt és a kápolnát is. A másik kastélyt Meczner Tibor építtette, miután elveszítette Kassa környéki birtokait a trianoni békeszerződés miatt.
Népcsoportok [szerkesztés]
A település lakosságának 51%-a magyar, 49%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[3]
Címer leírása [szerkesztés]
Álló, csücsköstalpú tárcsapajzs vörös mezejében zöld hármashalom középsőjén karózott arany szőlőtő áll két fürttel és három levéllel. A szőlőtövet kétoldalról egy-egy állított arany szarvasagancs kíséri. A címerpajzsot kétoldalról egy-egy, szárukon alul keresztbetett és öt-öt arany makkterméssel ékített zöld tölgyfaág övezi. A címer alatt lebegő, hármas tagolású íves arany szalagon feketével nagybetűs MAKKOSHOTYKA településnév.
A címerkép megfogalmazásához a település jellemzői adtak támpontot.
A természeti adottságokat jelképezi a hármashalom, valamint a tölgyágak. Előbbi részben utal a község régi, Makramál-Hogyka nevére is, mivel a "mál" hegyoldalt jelent. A címer külső díszeként megjelenő tölgyágak a termésekkel pedig a mai településnév "Makkos-" előtagjára utalnak. A tölgy a legrangosabb címernövény a heraldikában, melyet gazdag szimbólumértéke magyaráz.
Az ősi, de napjainkig is hagyományokkal bíró foglalkozásokat: a vadászatot és a borkultúrát is ábrázolják a címertervek, a szarvasfej illetve agancs, valamint a szőlőtő illetve szőlőfürt megjelenítésével.
Fontos szerepet tulajdonított a Képviselőtestület annak, hogy a címer tükrözze a falunak a honfoglalás óta megőrzött magyaros jellegét. Ezt a heraldikai mázak biztosítják: a fehér felületen megjelenő vörös pajzs a zöld növényi koszorúval együtt nemzeti színeinket idézik.
Mint minden kultúra, a heraldika is a kozmikus világhoz kapcsolta a színeket. A címerterveken megjelenő mázak - színek és fémek - a címertan szabályainak megfelelően kerültek alkalmazásra. Szimbolikus jelentéstartalmuk a következő:
Fém: arany (Nap): értelem, ész, hit, tekintély, fenség, erény, erkölcsösség.
Színek: vörös (Mars). hazaszeretet, önfeláldozás, tenni akarás, nagylelkűség; zöld (Vénusz): szabadság, szeretet, szépség, remény, örökkévalóság.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Meczner-kastély (klasszicista stílusú)
- Meczner-kápolna (1911-1912)
- Másik Meczner-kastély
- A településen áthalad az Országos Kéktúra.
Környező települések [szerkesztés]
Hercegkút (4 km), a legközelebbi város: Sárospatak (7 km).
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Makkoshotyka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként

