Arnót

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Arnót
Arnót címere
Arnót címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás Miskolci
Kistérség Miskolci
Jogállás község
Polgármester Dr. Üveges István[1]
Irányítószám 3713
Körzethívószám 46
Népesség
Teljes népesség 2481 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 145,03 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 17,54 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Arnót (Magyarország)
Arnót
Arnót
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 07′ 53″, k. h. 20° 51′ 23″Koordináták: é. sz. 48° 07′ 53″, k. h. 20° 51′ 23″
Arnót (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Arnót
Arnót
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Arnót weboldala

Arnót község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Miskolci járásban. Miskolctól 6 km-re helyezkedik el. A községet a 3-as főút köti össze Miskolccal. A legközelebbi vasútállomás Felsőzsolcán van 5 km-re, a miskolci 6 km-re.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neve német személynévből származik. Valószínűleg az Árpád-kori Arnold nevű birtokosáról kapta nevét. Korábbi időkben Arnold, Alsóarnót, Arnolth, Arnod, Arnóth, Sajó-Arnót alakban szerepelt.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Először Ornolthy néven említik 1230-ban, később többek között Alsóarnót és Sajóarnót is volt a neve, 1910-től hívják Arnótnak.

1241-ben az Ákos nemzetségbeli Ernei bán fia István birtokolta, ekkor a birtok határa Miskolc felől a Sajó volt.

1234 után Cletus egri püspök a birtokot a Bélhámori apátságnak adta, s 1330-ban meg is erősíti azt birtokában.

A 16. századig Szendrőhöz tartozott, ekkor azonban a török támadások következtében elpusztult. Csak 1687 után népesült be újra. Az 1848–49-es szabadságharc idején a település határában is folytak harcok.

A jobbágyfelszabadítás után a település virágzott, 1885-ben azonban filoxérajárvány sújtotta. Több család kivándorolt. A gazdaság fejlődésének az I. világháború vetett véget.

1910-ben 989 lakosából 984 magyar volt. Ebből 272 római katolikus, 201 görög katolikus, 361 evangélikus.

A 20. század elején Borsod vármegye Miskolci járásához tartozott.

A falu a II. világháborúban súlyos károkat szenvedett. 1945-ben megalakult a Nemzeti Bizottság, és újra beindult a gazdálkodás. 1948-tól egyre szigorodott a beszolgáltatási rendszer, emiatt 1956-ban egy küldöttség Miskolcra ment tüntetni. Az 1956-os forradalom után a beszolgáltatást eltörölték. A fiatalok nagy része az iparban vállalt munkát.

Evangélikus templom

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A településen a lakosságnak 98%-át magyar és az 1%-át cigány származású [3] emberek alkotják. Ezenkívül 6-an németnek és 1 fő szlováknak vallotta magát.

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Környező települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sajópálfala kb. 5 km-re. A legközelebbi város: Felsőzsolca 2 km-re.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Arnót települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 18.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. Népszámlálás 2001 – 4. Nemzetiségi kötődés – Központi Statisztikai Hivatal

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]