Teresztenye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Teresztenye
Teresztenye címere
Teresztenye címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Kistérség Edelényi
Jogállás község
Polgármester Brogli Attila[1]
Irányítószám 3757
Körzethívószám 48
Népesség
Teljes népesség 27 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 2,65 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 8,69 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Teresztenye (Magyarország)
Teresztenye
Teresztenye
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 26′ 51″, k. h. 20° 36′ 20″Koordináták: é. sz. 48° 26′ 51″, k. h. 20° 36′ 20″
Teresztenye (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Teresztenye
Teresztenye
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Teresztenye weboldala

Teresztenye község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Edelényi kistérségben.

Fekvés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Teresztenye az egykori Torna vármegye területén, ma Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található, a Putnoki-(Borsodi-)dombság és az Aggteleki-hegység találkozásánál.

Közúton Edelény felől, a 27-es főúton közelíthető meg: Szendrőládot, Szendrőt és Szalonnát elhagyva, még Perkupa előtt balra, Égerszög felé kell letérni a főútról. A 14 km hosszú bekötőúton haladva, Szőlősardót elhagyva érkezhetünk Teresztenyére, amely egy "zsákfalu", azaz innen nem visz tovább az út. Egy másik irányból, Rudabánya felől is megközelíthető, Felsőtelekesen át, ill. Aggtelek felől Trizs, Imola, Kánó irányából.

Vonattal a MiskolcTornanádaskai vonalról Perkupánál kell leszállni, ahonnan Volán járattal lehet eljutni Teresztenyére.

A falu az Aggteleki-karsztvidékhez tartozó Galya-fennsík lábánál fekszik a hegylábfelszínen kialakult mélyedésben. Itt tör felszínre a Teresztenyei-forrásbarlangból (Kinizsi-barlang) egy állandó vízhozamú forrás. Már az 1950-es évektől ismeretes, hogy a csak mintegy 80 méteren át járható – zárva tartott – barlangfolyosó mögött Magyarország egyik legnagyobb, mindmáig felfedezetlen, legalább 7 km járathosszúságú barlangrendszere húzódik meg. Ezt a tényt a környék víznyelőinek megfestésével tárták fel a barlangkutatók, azonban az agyagos, málló mészkőben kialakult vízfolyás olyan vertikális szakadékokon – szifonokon – át folyik, amelyek lehetetlenné tették a barlang feltárását. Mindenesetre, a patak állandó vízhozama, nevezetesen, hogy a legnagyobb záporok után sem nő meg a vízmennyisége, és a legnagyobb aszály idején sem csökken, arra enged következtetni, hogy a hegy alatt óriási karsztvíztározó barlang húzódik, amelynek csak a legalsó részén van egy szűk járat a forráspatak számára. A hegy mélyéből kifolyó víz mindig hűti a teresztenyei mélyedést, ahol hőmérsékleti inverzió – hideg légtó – alakul ki rendszeresen. A teresztenyei mélyedés bejáratánál a patak medre évszázadok óta szétterül és nádasnak ad helyet. Erről nyerte a nevét is a falu.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Teresztenyét okiratban először 1272-ben említik Trestene néven. Az elnevezés szláv eredetű, a trestené szó nádast jelent. Árpád-kori temploma műemléki jellegű, a falu fölé magasodik a hegyoldalon. A fakazettás mennyezetű református templom mai formáját 1743-ban nyerte el.

A falu lakossága a feljegyzések szerint 1870-ben még 273 fő volt, azóta minden egyes népszámláláskor folyamatosan csökken a lakosságszám, 2000-ben már csak 38 volt, manapság (2006) pedig csak 29 fő. A 19. században és a 20. század elején a falu még virágzó mezőgazdasági település volt: több száz állatot, szarvasmarhát, lovat és sertést tartottak. A kedvezőtlen agyagos, lejtős talajt intenzíven, nehéz munkával művelték. A falut szilváskertek övezték.

A második világháború után a nagyüzemi gazdálkodás, a gépesítés munkaerőt szabadított fel: a férfiak zöme az Edelény környéki szénbányákban, ill. a rudabányai vasérc-kitermelésnél talált munkát, később a kazincbarcikai (berentei) vegyiműveknél. A háztáji gazdálkodás fokozatosan megszűnt, a fiatalok sorra elvándoroltak a faluból: Kazincbarcikára, Miskolcra. A környék szénbányáit a gazdaságtalan kitermelés miatt bezárták. A faluban maradt idős népesség nem bírta a hegyoldalakban elhelyezkedő kertek, gyümölcsösök művelését, a híres szilváskertek és szőlők nagy része elvadult. A mezőgazdasági privatizáció folytán a környező szántók művelése is esetlegessé vált. Teresztenye, mint a Galyaság többi kis települése (Tornakápolna, Varbóc, Égerszög) kezdett elnéptelenedni. Az Aggteleki Nemzeti Park határa a kis falu pereméig húzódik. Az eldugott hely (zsákfalu, amely a főközlekedési útvonalaktól messze esik), a háborítatlanság, amelyet a Nemzeti Park természetvédelme is erősít, a gyönyörű természeti környezet, a falu belső nyugalma (a környező észak-borsodi és abaúji falvaktól eltérő tökéletes közbiztonsága), az ott élő időskorú népesség állattartása, a közeli turisztikai látnivalók (Aggtelek, Jósvafő, a Bükk-hegység, a szlovákiai Szádelő-völgy, Kassa, Rozsnyó, Krasznahorka vára, Betlér, Dobsina és a Hernád-áttörés), együttesen hozzájárult ahhoz, hogy Teresztenye a vidék kiemelkedő falusi turizmus központjává válhatott. Ez a tény segít megőrizni és fenntartani ezt a kis falut eredeti szépségében.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2001-es népszámlálás adatai szerint a település 29 lakosa magyar nemzetiségű.[3]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Árpád-kori eredetű, református templom, fakazettás mennyezetével.
  • Kinizsi-forrásbarlang.
  • Sózó-kút
  • A galyasági néprajzi táj építészeti jellegzetességét magán hordozó keskeny tornácos, kontytetős parasztházak
  • Az Aggteleki karsztvidék jellegzetes dolináival és karsztbokor erdőivel borított tája
  • Elvadult szilvások, szőlők találhatók a Nemzeti Park területén.
  • Régi temetőjében hagyományos, régi, faragott fejfák találhatók.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Teresztenye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. A nemzetiségi népesség száma 2001

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]