Víznyelő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Devil's sinkhole, Hawthorne közelében, Florida. Floridában a földtani sajátosságok miatt gyakran nyílnak ki újabb víznyelők.
A közép-amerikai Guatemalaváros területén, 2007-ben, majd 2010-ben megnyílt víznyelők hatalmas károkat okoztak.
A Közel-Keleten, a Holt-tenger térségében megnyílt víznyelő

A víznyelő a felszíni karsztjelenségek egyik fajtája. Víznyelőnek nevezzük azokat a karsztos nyílásokat, amelyeken a felszínen időszakosan vagy állandóan folyó víz a kőzet belsejébe kerül.

A vízzáró kőzetekre eső víz jelentős része a felszínen folyik el. Ha ez a víz fedetlen karsztos területre érkezik, ott a kőzet repedéseit tágítva (oldva, illetve koptatva) jut le a nyugalmi karsztvízszintig, és úgy áramlik tovább valamelyik, a vízrendszert megcsapoló forrás felé, ezért a fedett és a nyílt karszt határán különösen gyakoriak a víznyelők. Víznyelők nemcsak a vízzáró és a karsztos kőzet határához közel alakulnak ki, hanem a nyílt karsztos területek belsejében is.

A víznyelő általában kisebb bemélyedés egy néhány tucat – néhány száz méter átmérőjű negatív karsztforma (töbör, dolina) alján, amiben néha kisebb vízmosás is fut a nyelőszájig. Maga a nyelő gyakran nem is látható az összehalmozódott növénymaradványok miatt.

A hóolvadás idején a még fagyott talaj vízzáró, ezért a teljesen karsztos felszínen is lehetnek időszakos vízfolyások.

A víznyelőket elzárhatja a behordott anyag – főleg akkor, ha a bejutó vízmennyiség kevesebb lesz a vízgyűjtőterület vagy a csapadék csökkenése miatt. Az ismét csapadékosabbá váló éghajlat hatására a nyelő újraéledhet.

Magyarországon minden víznyelő ex lege védett természetvédelmi terület.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]