Kesznyéten
| Kesznyéten | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Kistérség | Tiszaújvárosi | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Kecső Imre[1] | ||
| Irányítószám | 3579 | ||
| Körzethívószám | 49 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1931 fő (2010. január 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 53,05 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 36,40 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Kesznyéten
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Kesznyéten
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
|
|||
Kesznyéten község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Tiszaújvárosi kistérségben. Miskolctól közúton kb. 30 km-re délkeletre található. Közelében folyik a Sajóba a Takta patak és a Hernádból a Bőcs és Kesznyéten közti, az erőmű miatt létrehozott üzemvízcsatorna.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
Kesznyéten nevét a 15. század elején említette először oklevél, mint a Czudar család birtokát.
1440-ben a Czudarok Kesznyétenyt a Rozgonyiaknak zálogosítanak el, később pedig a Báthoryaké lett.
A török hódoltság alatt elpusztult. 1567-ben a törököktől elpusztított községek között említették.
1580-ban a település birtokosa Ruszkai Dobó Ferenc volt, 1598-ban pedig már az összeírás Rákóczy Zsigmondot említi birtokosaként.
1711-ben a falu a Rákóczyak többi birtokával együtt a királyi kamaráé lett.
1730-ban Kesznyéten birtokosai Szirmay Tamás és Fáy Gábor voltak.
1760-ban gróf Török József birtoka, 1774-ben pedig az Almásy család is jogot formál hozzá. Később birtok nagyobb része a gróf Aspremontoké, majd pedig a gróf Erdődyeké lett, a 20. század elején pedig gróf Erdődy Györgynek lett a nagyobb birtokosa.
1887-ben nagy tűzvész pusztított a településen, melyben 104 ház égett le.
A 20. század elején Zemplén vármegye Szerencsi járásához tartozott.
1910-ben 1470 magyar lakosa volt. Ebből 166 római katolikus, 1248 református, 34 izraelita volt.
A falu közelében fekszik Kisabony tanya is, mely egykor község volt Abony néven.
[szerkesztés] Abony
IV. Béla király idején Abony és Felső-Abony néven két községről maradtak fenn adatok.
A két Abony nevűtelepülést IV. Béla Leustach fiainak: Mihálynak és Miklósnak adományozza.
1514-ben Szemerei Kelemen visegrádi várnagy volt Abony földesura, ki Sisári Bálinttal ellenségeskedésben élvén, az utóbbi, parasztlázadókkal szövetkezve, a falut megrohanta, kirabolta és felgyujtotta.
1415-ban a két Abonynak a Czudar család is birtokosa volt.
1598-ban Serjéni Mihály és Rákóczy Zsigmond birtoka volt. Ekkor a török hódoltsághoz tartozott. Valószínű, hogy ez idő tájt szűnt meg község lenni.
[szerkesztés] Népcsoportok
A település lakosságának 93%-a magyar, 7%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[3]
[szerkesztés] Látnivalók
- Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet
- Református templom 1800-ban épült
- Vízerőmű a Hernád folyóból kivezető csatornán
- A falu területén 1984-ben ókori szkíta sírokat találtak.
[szerkesztés] Környező települések
Girincs (5 km), Kiscsécs (2 km), a legközelebbi város: Tiszaújváros.
[szerkesztés] Jegyzetek
- Borovszky Samu: Zemplén vármegye
