Krasznokvajda
| Krasznokvajda | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Kistérség | Encsi | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Csizmadia Károly Sándor (FIDESZ-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 3821 | ||
| Körzethívószám | 46 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 472 fő (2010. január 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 41,26 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 11,44 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Krasznokvajda
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Krasznokvajda
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
|
|||
Krasznokvajda község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Encsi kistérségben, Miskolctól közúton kb. 60 kilométerre északkeletre.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
Korábban a történelmi Abaúj-Torna vármegye középső részén, a vármegyének egykori Tornai járásához tartozó települése volt, mely ma, a jelenlegi megye egyik legperiférikusabb fekvésű, de a településsel szomszédos hét község közül központi szerepkörrel és funkciókkal bíró települése. Krasznokvajda két, korábban önálló település egyesítésével jött létre, vagyis a Cserehátban található Krasznokpuszta ("Krasznyik"), és a Tornai dombságban található Vajda települések egyesítésével jött létre, a ma, a Rakaca-patak völgyében található község, mely a "Hétközségnek" nevezett földrajzi-néprajzi mikrorégiónak a központja. A község lakosainak a száma jelenleg közel 580 fő, melynek száma 1900-tól, a század közepéig folyamatosan emelkedett, majd azt követően folyamatosan csökkent, nagyjából azonos ütemben.
Vallásilag nagyon heterogén településről beszélhetünk, hiszen a három nagyobb történelmi egyházhoz tartozó hívek itt mind megtalálhatóak, legnagyobb arányban római katolikusok, kisebb arányban a görög katolikusok, és a legkisebb arányban a reformátusok. Mindhárom felekezethez tartozó híveknek az Istenháza megtalálható a községben.
[szerkesztés] Népcsoportok
A település lakosságának 71%-a magyar, 29%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[3]
[szerkesztés] Látnivalók
- Megtekintésre érdemes a község ófalujának hagyományos településszerkezete
- Műemlék jellegű parasztházak
- Római katolikus templom. Barokk stílusú, műemlék.
- Református templom. Műemlék-jellegű.
- Scholtz-Albin-kastély. Műemlék.
- Szentimrey-kastély. Műemlék.
[szerkesztés] Környező települések
Büttös 2 km-re, Szászfa 4 km-re. A legközelebbi város: Encs 25 km-re.
