Nagybarca
| Nagybarca | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Régió | Észak-Magyarország |
| Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén |
| Kistérség | Kazincbarcikai |
| Rang | község |
| Polgármester | Vadnai Zoltán Géza[1] |
| Irányítószám | 3641 |
| Körzethívószám | 48 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1085 fő (2010. január 1.)[2] +/- |
| Népsűrűség | 75,40 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 14,39 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
Nagybarca község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Kazincbarcikai kistérségben. Miskolctól közúton 30 kilométerre északnyugatra, a Bán-patak völgyében fekszik.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
Először a 12. században említik a települést, 1194-ben már lakott hely. Fontos királyi őrhelyként szerepelt. Borcha néven fordul elő 1334-1335-ben a pápai tizedlajstromban. A 16. században Nagh Barcza néven említik. 1554-ben a törökök felégették. Faházak helyett kőházakkal építik újjá. Az egri uradalom része volt. A település hamar a Reformáció híve lett. 1597-ben leányegyház, 1789-től pedig anyaegyház. 1789-ből származik az első hivatalos egyházi irat. Román kori templomát 1905-ben újjáépítették, de harangja még ma is az eredeti középkori harang. A megyében az egyik legrégebbi műemlékharang. Nagybarca 1989 óta önálló község.
[szerkesztés] Ismert emberek
[szerkesztés] Nagybarcán születtek
- Itt született 1794. október 18-án Almási Balogh Pál orvos, tudós.
- Itt született 1920. december 21-én Tollas Tibor, költő.
[szerkesztés] Népcsoportok
A település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallja magát.[3]
[szerkesztés] Látnivalók
- Református templom (alapjai román koriak)
- Tollas Tibor Emlékház
- Hősi halottak emlékparkja
[szerkesztés] Környező települések
Bánhorváti 5 km-re, Dubicsány 8 km-re, Vadna kb. 6 km-re. A legközelebbi város: Kazincbarcika kb. 10 km-re.
[szerkesztés] Irodalom
- Nagy Károly: Ózd város és környéke (Ózd, 1999 ISBN 963-03-7729-2)

