Hernádnémeti
| Hernádnémeti | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Kistérség 2012-ig | Miskolci | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Dr. Orosz Zsolt[1] | ||
| Irányítószám | 3564 | ||
| Körzethívószám | 46 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3557 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 123,68 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 28,76 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Hernádnémeti
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Hernádnémeti
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
|
|||
| é. sz. 48,07948°, k. h. 20,97236° | |||
| Hernádnémeti weboldala | |||
Hernádnémeti község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Miskolci kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
Az Északi-középhegységben, a Hernád folyó bal partján, Miskolctól 14 km-re kelet-délkeletre található. Tengerszint feletti magassága: 120 m.
Megközelítése a 37-es főúttól Hernádkaknál (2 km) jobbra letérve, vagy a Hernádnémeti–Bőcs vasútállomáson (Budapest–Miskolc–Sátoraljaújhely-vasútvonal) keresztül lehetséges.
Története[szerkesztés]
Korábban nagyközségként Zemplén vármegye szerencsi járásához tartozott. A falu az Árpád-korban települt be. A tatárjáráskor teljesen kihalt. Ezért 1254-ben németeket telepítettek e helyre, innen kapta a jelenlegi nevét.
A török hódoltság idején ismét kipusztult, 1567-ben puszta helyként szerepelt a krónikákban. Fokozatosan újra benépesült és 1596-ban a Rákóczi birtokok közé került. Ebben az időben kerültek hajdúk a településre és ekkor lett reformátussá.
Az első ismert református lelkésze 1598-ban Maklári Demeter volt. Az 1707-es ónodi országgyűlésen II. Rákóczi Ferenc megerősítette Hernádnémeti község lakosait egyik telkének használatába. A II. Carolina Resolutiot követően, 1735-ben itt választották meg és szentelték a tiszáninneni egyházkerület első református püspökét, Szentgyörgyi Sámuelt (Hejce 1663. – ? 1745). Az eredeti templom a 16. század elején épülhetett. Többször bővítették, de 1892-ben veszélyessé vált és le kellett bontani. Ennek helyén épült a jelenlegi református templom 1895-ben.
A Rákóczi szabadságharc bukása után Rákóczi Juliannáé lett a község. 1730-ban III. Károly király a település egyik felét Meskó Jakabnak, másik felét az Almássy családnak adományozta.
1768-ban Meskó Jakab báró építette a mai is álló templomot,a melyet özvegye, Fáy Mária bővíttetett ki. A plébánia anyakönyvei 1768-ig nyúlnak vissza.
Népcsoportok[szerkesztés]
A település lakosságának 86%-a magyar, 14%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[3]
Oktatás[szerkesztés]
- Általános, Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű és Alapfokú Művészetoktatási Iskola.Az iskola honlapja.
Sport[szerkesztés]
- Uszoda.
- A településnek saját futballcsapata van.
Látnivalók[szerkesztés]
- Római katolikus templom (1768)
- Református templom (1895) (neoklasszicista stílusú)
- Munk-kastély (1929)
Környező települések[szerkesztés]
Bőcs (4 km), Hernádkak (4 km), Tiszalúc (8 km), a legközelebbi város: Felsőzsolca (15 km).
Itt született[szerkesztés]
- 1816. október 30-án Nádaskay Lajos író, hírlapszerkesztő.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Hernádnémeti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
