Rátka
 |
A településen világörökségi helyszín található |
| Rátka | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Kistérség | Szerencsi | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Tirk Sándorné (FIDESZ-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 3908 | ||
| Körzethívószám | 47 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 967 fő (2010. január 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 82,16 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 11,77 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Rátka
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Rátka
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
|
|||
| Rátka weboldala | |||
Rátka (németül Ratkau) község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Szerencsi kistérségben, Miskolctól 42 kilométerre északkeletre, a Tokaj-hegyaljai borvidéken.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Zempléni-hegység délnyugati lejtői alatt, Tállya szomszédságában (3 km) fekvő település. Miskolc 42 km, Szerencs 8,5 km, Mád 5 km, Abaújszántó 10 km, Tarcal 12 km, Tokaj 19 km távolságra található.
[szerkesztés] Története
A 15. században említik először a települést, Rathka néven. A törökök, az erdélyi hadak és a császáriak is kifosztották, elnéptelenedett, csak 1750-ben telepítette be német lakókkal Trautson herceg, a közeli Károlyfalva (Karlsdorf) és Hercegkút (Trautsondorf) falvakkal együtt. A falu a mai napig őrzi nemzetiségi hagyományait.
Az 1910-es népszámláláskor 1021 lakosa volt, melyből 973 katolikus, 15 református, 19 izraelita volt.
A 20. század elején Zemplén vármegye Szerencsi járásához tartozott.
[szerkesztés] Népcsoportok
A település lakosságának 78%-a magyar, 22%-a német nemzetiségűnek vallja magát.[3]
[szerkesztés] Nevezetességek
- Római katolikus temploma - 1807-ben épült.
