Hocsa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hocsa (Chotča)
Chotca.jpg
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Eperjesi
Járás Sztropkói
Rang község
Első írásos említés 1408
Polgármester Štefan Radačovský
Irányítószám 090 21
Körzethívószám 054
Népesség
Teljes népesség 552 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 52 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 217 m
Terület 10,59 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hocsa  (Szlovákia)
Hocsa
Hocsa
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 14′ 30″, k. h. 21° 40′ 43″Koordináták: é. sz. 49° 14′ 30″, k. h. 21° 40′ 43″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Hocsa, (szlovákul: Chotča) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Sztropkói járásában. 2011-ben 552 lakosából 510 szlovák és 31 ruszin volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sztropkótól 5 km-re északkeletre a Hocsai-patak partján fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1379-ben említik először, a község területe eredetileg valószínűleg a sztropkói királyi uradalomhoz tartozott, de ez a korabeli forrásokból nem derül ki. A falu keletkezése minden bizonnyal sokkal korábbi, a név Hutcha alakban víznévként már 1269-ben feltűnik. A település is létezhetett már legkésőbb a 14. század elején. 1408-ban és 1410-ben Hotchow, illetve Hottho néven tűnik fel mint Perényi Imre birtoka, aki ekkor kapja adományként Zsigmond királytól. A család, mely az akkori Magyar Királyság egyik leggazdagabb családja a következő 150 évben birtokos marad a településen. 1492-ben János Albert lengyel király serege fosztogatva vonul át a községen, majd Sztropkó határában vereséget szenved. Ekkor már állt a falu régi temploma és plébániája is. Az 1546-os adóösszeírás szerint Hocsán 5 lakott és 3 lakatlan porta állt. Az egyházi tizedet az egri püspökségnek fizette. A Perényiek után 1567-ben a Pető család lett a falu birtokosa. Az 1569-es urbárium András nevű soltészával szlovák településént említi. 1600-ban 24 ház állt a faluban, a közepes nagyságú falvak közé számított. A Petők kihalásával 1767-ben a Keglevich család szerezte meg a birtokot. Lakói mazőgazdasággal, állattartással és erdei munkákkal foglalkoztak. A falu pecsétje 1816-ból származik.

Vályi András szerint "HOCSA. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura G. Keglevich Uraság, lakosai katolikusok, fekszik nap kel. Kis Brezniczéhez 1, nap ny. Viskóczhoz 1/2, dél. Bukóczhoz 1 1/2 órányira, határja 3 nyomásbéli, többnyire zabot, és rozsot terem, erdője, szőleje nints, piatza Sztropkón." [2]

Fényes Elek szerint "Hocsa, tót falu, Zemplén vmegyében, Sztropkó fil. 515 kath., 20 zsidó lak., 769 h. szántófölddel, vizimalommal. F. u. gr. Keglevich örök. Ut. p. Komarnyik." [3]

1869-ben 361 lakos élt a településen. 1910-ben a mai katolikus templom építésekor a régi fatemplomot lebontották. 1910-ben 335, többségben szlovák lakosa volt, jelentős ruszin és német kisebbséggel. 1920 előtt Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott.

2001-ben 572 lakosából 549 szlovák és 12 ruszin volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Jézus Szíve tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1910-ben, a görög katolikus templom 1969-ben épült.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]