Vehéc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vehéc (Vechec)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Eperjesi
Járás Varannói
Turisztikai régió Felső-Zemplén
Rang község
Első írásos említés 1402
Polgármester Michal Čandík
Irányítószám 094 12
Körzethívószám 057
Népesség
Teljes népesség 2725 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 158 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 181 m
Terület 17,27 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Vehéc (Szlovákia)
Vehéc
Vehéc
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 52′ 20″, k. h. 21° 37′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 52′ 20″, k. h. 21° 37′ 30″
Vehéc weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Vehéc, (szlovákul: Vechec) község Szlovákiában az Eperjesi kerületben a Varannói járásban. 2011-ben 2725 lakosából 1803 szlovák és 703 roma volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Varannótól 4 km-re nyugatra a Lomnica-patak partján fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A települést a német jog alapján alapították soltész általi betelepítéssel a 14. század első felében. 1327-ben említik először egy birtokvitával kapcsolatban, mint a Rozgonyi és a Nekcsey család birtokát. Következő említése 1399-ben történt, amikor Bebek Detre nádor megerősíti a Rozgonyiakat a község birtokában. A Rozgonyiak csicsvai uradalmához tartozott. A 15. század közepén a községnek mintegy 15 háztartása volt. 1519-től a Báthoryaké, később többek között a Sós, a Füzeséry, a Szentléleky családé. 1663-ben pestisjárvány pusztított. A község római katolikus temploma 1820-ben épült fel. 1831-ben lakói részt vettek a kolerajárványt követő parasztfelkelésben. A 19. század végére a községben postahivatal, élelmiszer kereskedés működött és vasútállomása is volt.

Vályi András szerint "VEHECZ. Tót falu Zemplén Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, és orosz vallásúak, fekszik Porubkához nem meszsze, Gálszécs Városához másfél, Varannóhoz pedig 1/4 mértföldnyire; határja 3 nyomásbéli, zabot terem, gabonát pedig nagy munka után, erdeje elég van, bővelkedik kövekkel, piatza Varannón; van határjában egy kopasz hegy, melly Lisza Kamenának neveztetik, tetejében sok rakás kő mintegy szánt szándékkal van öszve hordva, mellyek egygy ölnyi magasságúak, hoszszas szélességűek, minden figurát mutatnak, alattok olly nagyságú lyukak vagynak, hogy azokban mélyen, és hoszszan bé lehet gyertyával menni, de a’ végére nem emlékeznek, hogy valaki bément vólna; a’ köz véllekedések szerént, valaha hegyi tolvajoknak barlangjok lehetett." [2]

Fényes Elek szerint "Vehécz, tót falu, Zemplén vmegyében, Varanóhoz 3/4, ut. p. Eperjeshez 4 mfdnyire, 200 romai, 210 görög kath., 5 evang., 15 zsidó lak., kath. paroch. templommal. Határának 2/3 dombos helyeken, 1/3 lapályon terül el. Kiterjedése 2100 hold, mellynek fele fiatal tölgyes erdő, fele jobbára szántóföld, mert rétje csak a patak mentiben levő keskeny völgyben van. A lakosok 12 4/8 telek és 10 zsellér után birnak 300 hold szántóföldet, rét pótlékban 120 holdat; a többi majorsági birtok. Van 2 patakmalma is. Birtokosok Sós Klára, Füzésery János és Antal, Hunyor János, Vitéz, Szentléleky és Révész örökösök." [3]

Zemplén vármegye monográfiája szerint "Vehécz, tót kisközség 138 házzal s 748, nagyobbára róm. kath. vallású lakossal. Saját postája van, távírója és vasúti állomása Varannó. A vehéczi Báncsy család fészke. Első birtokosául 1402-ben Rozgonyi Lászlót ismerjük. A Báncsy család osztályos társai: a Berzeviczy, Vilcsek, Vitéz, Schramb, Malonyay, Végessy, Hazuga és a Ghillányi családok birtokolják azután, de később a Révész, Kossuth, majd a Retteghy, Oroszy és Füzesséry családok. Most nagyobb birtokosa nincsen. A lakosok fogyasztási szövetkezetet tartanak fenn. 1663-ban itt is kitört a pestis. Róm. kath. temploma 1820-ban épült. 1831-ben Vehécz is részes volt a parasztlázadásban." [4]

1910-ben 714, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zemplén vármegye Varannói járásához tartozott.

2001-ben 2123 lakosából 1818 szlovák és 295 cigány volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Római katolikus temploma 1820-ban épült.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]