Alsóköcsény
| Alsóköcsény (Kučín) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Varannói |
| Rang | község |
| Polgármester | Marcela Baškovská |
| Irányítószám | 094 21 (pošta Nižný Hrabovec) |
| Körzethívószám | 057 |
| Forgalmi rendszám | VT |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 556 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 112 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 125 m |
| Terület | 4,59 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 52′ 09″, k. h. 21° 44′ 48″Koordináták: é. sz. 48° 52′ 09″, k. h. 21° 44′ 48″ | |
| Alsóköcsény weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Alsóköcsény témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Alsóköcsény (1899-ig Kucsin, szlovákul Kučín) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Varannói járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Varannótól 7 km-re délkeletre, az Ondava bal partján fekszik.
Története[szerkesztés]
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KUCSIN. Tót falu Zemplén Várm. földes Urai Lasztóczy, és Kiszely Uraságok, lakosai katolikusok, és oroszok, fekszik Hrabócz, és Klarányhoz fél fertálynyira. Határja 3 nyomásbéli, földgye hegyes, völgyes, gabonát, búzát leg inkább terem, erdeje bikkes, piatza Homonnán, és Galszécsen.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kucsin, Zemplén vmegyében, tót falu, A.-Körtvélyes fil. 201 r. kath., 3 evang., 35 zsidó lak. 294 h. szántófölddel. F. u. Szentléleky, Bálpataky, Orosz, Kárász. Ut. p. N.-Mihály.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Alsóköcsény, azelőtt Kucsiny. Ondavamenti tót kisközség. Van 50 háza és 288, nagyobbára róm. kath. vallású lakosa. Postája Alsógyertyán, távírója és vasúti állomása Őrmező. A Bothfiak és osztályos atyafiaik ősi birtoka. 1428-ban már a Tussai Bódfi családot iktatják birtokába, de ez időtájt a Fekete családnak is van benne része. 1520-ban Hosszúmezey Györgyöt, 1562-ben Zay Ferenczet, 1570-ben Thury Jánost és Perselyi Miklóst, 1582-ben Szent-Ivány Györgyöt, Plagay Ambrust s 1787-ben Malikóczy Miklóst és Gábort vezetik be egyes részeibe. 1570-ben Kucsin alias Kunar néven találjuk feljegyezve. Az 1598-iki összeírás Tussay Albertet, Istvánt és Miklóst, Hosszúmezey Annát, Körtvélyesy Jánost és Zsigmondot, Szent-Lászlay Mihályt és Duka Pétert említi birtokosaiként. 1773-ban Borsy Kata, Fáy Antal, Szent-Léleky Ferencz és Kiszely Mihály az urai, azután a Bálpataky, Orosz, Borhy, Kárász, Fáy és Lasztóczy családok. Most nincs nagyobb birtokosa. Van itt egy régi úrilak, melyet még a Zákány család építtetett. Az itteni róm. kath. templomot 1850 körül építették.”[4]
A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Varannói járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 261, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 315 szlovák lakosa volt.
2011-ben 514 lakosából 445 szlovák és 59 roma.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Zemplén vármegye.
További információk[szerkesztés]
A Varannói járás települései | ||
|---|---|---|
Varannó (Vranov nad Topľou) | ||
Agyagospatak (Hlinné) • Alsógyertyán (Nižný Hrabovec) • Alsókomaróc (Komárany) • Alsóköcsény (Kučín) • Alsókörtvélyes (Nižný Hrušov) • Alsónyírjes (Slovenská Kajňa) • Aranyospatak (Zlatník) • Bábafalva (Babie) • Balázsi (Vlača) • Bányapataka (Banské) • Benkőfalva (Benkovce) • Csábóc (Cabov) • Csáklyó (Čaklov) • Csicsóka (Čičava) • Dávidvágása (Davidov) • Detre (Detrík) • Ércfalva (Rudlov) • Felsőfeketepatak (Čierne nad Topľou) • Felsőkázmér (Vyšný Kazimír) • Felsőmihályi (Michalok) • Gerlefalva (Girovce) • Giglóc (Giglovce) • Gyapár (Ďapalovce) • Györgyös (Ďurďoš) • Hencfalva (Hencovce) • Holcsík (Holčíkovce) • Istvántelke (Štefanovce) • Jeszenőc (Jasenovce) • Józsefvölgy (Juskova Voľa) • Kapipálvágása (Pavlovce) • Kelcse (Nová Kelča) • Királyhegy (Piskorovce) • Kisdomása (Malá Domaša) • Kisszabados (Ruská Voľa) • Klazány (Kladzany) • Kolcsmező (Dlhé Klčovo) • Kővágó (Kamenná Poruba) • Lőrincvágása (Vavrinec) • Majoros (Majerovce) • Máriakút (Rafajovce) • Mátyáska (Matiaška) • Merészpatak (Merník) • Magyarkrucsó (Nižný Kručov) • Nagykőpatak (Kvakovce) • Opálhegy (Zámutov) • Pétervágása (Petrovce) • Petkes (Petkovce) • Pósa (Poša) • Porszács (Prosačov) • Remenye (Remeniny) • Sókút (Soľ) • Szacsúr (Sačurov) • Szécsmező (Sečovská Polianka) • Tapolybánya (Jastrabie nad Topľou) • Tapolybeszterce (Bystré) • Tapolyhanusfalva (Hanušovce nad Topľou) • Tapolyhermány (Hermanovce nad Topľou) • Tapolyizsép (Vyšný Žipov) • Tapolymeggyes (Medzianky) • Tapolymogyorós (Skrabské) • Tapolyradvány (Radvanovce)
•Tavarna (Tovarné) • Tavarnamező (Tovarnianska Polianka) • Telekháza (Sedliská) • Újszomotor (Žalobín) • Vehéc (Vechec) • Zemplénmátyás (Ondavské Matiašovce) |  | |
|
Ez a szlovákiai Eperjesi kerület-beli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
