Kelcse

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kelcse (Nová Kelča)
Kelča kostol.jpg
A kelcsei római katolikus templom
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Eperjesi
Járás Varannói
Turisztikai régió Zemplén
Rang község
Első írásos említés 1404
Polgármester Mária Telepunová
Irányítószám 094 04
Körzethívószám 057
Népesség
Teljes népesség 358 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 30 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 181 m
Terület 11,84 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kelcse (Szlovákia)
Kelcse
Kelcse
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 03′ 35″, k. h. 21° 41′ 40″Koordináták: é. sz. 49° 03′ 35″, k. h. 21° 41′ 40″
Kelcse weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kelcse, (más néven Újkelcse, szlovákul: Nová Kelča) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Varannói járásában. 2011-ben 358 lakosából 348 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Varannótól 29 km-re északra, az Ondava-víztározó keleti oldalán fekszik. A falut a víztározó építése miatt áttelepítették.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu valószínűleg már a 13. század előtt is létezett, első lakói szlávok lehettek. Később a német jog és pásztor jog alapján új telepesek érkeztek. Első írásos említése Zsigmond király 1404-ben kelt oklevelében történik. I. Lajos király a királyi tulajdonban álló települést híveinek Németi Mátyásnak és Nényei Demeternek adta. A 1516. században a Perényiek birtoka, a sztropkói uradalom része. 1494 és 1506 között II. Ulászló király jóvoltából Bakócz Tamás zálogbirtoka. 1567-ben Perényi Gábor utód nélküli halálával birtokai a királyra szálltak. II. Miksa császár 1568-ban kamarásának és tanácsosának Pető Jánosnak adta. A kelcsei majort 1620-tól említik, majd az 1639-es urbáriumból azt is megtudhatjuk, hogy szántók, rétek és erdők is tartoztak hozzá. 1663-ban dögvész puszított a községben. A 17. század második felében Pető Zsigmond, a 18. század elején Pető Mihály a birtokosa. Miután utóbbi 1707-ben Lengyelországba menekült, birtokát Rákóczi brigadérosának, Ocskay Lászlónak adta. Ocskay kivégzése után Babócsay Ferenc lett a birtokos. A szatmári béke után a Pető család visszakapta birtokát. 1741-ben Bél Mátyás először tesz említést a falu templomáról. 1764-ben Pető Zsigmond meghalt. A szropkói uradalmat 1767-ben hat részre osztották. Az a rész, melyben Kelcse is található a Vécsey család tulajdona lett. 1788-ban a Varannó és Sztropkó között megépült út Kelcsén is áthaladt. A 19. század elején a falu új birtokosa a Jekelfalussy család lett. 1831-ben és 18461847-ben súlyos kolerajárvány pusztított.

Vályi András szerint "KELCSE. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura Jekelfalusy Uraság, lakosai katolikusok, és egyesűlt ó hitűek, fekszik Sztropkóhoz 1 1/2 órányira, Trepczhez pedig 1/4 órányira, hegyes határja 3 nyomásbéli, gabonát, és zabot terem, tölgyes erdeje van, szőleje tsekély, savanyú vizzel bővelkeidk, rét néklűl sűkölködik, piatza Sztropkón." [2]

Fényes Elek így ír a faluról: "Kelcse, tót falu, Zemplén vármegyében, N.-Domasa fil. 431 római, 63 g. kath., 11 zsidó lak. Szép kastély és kert. Savanyuviz. Erdő. 866 h. szántóföld. F. u. Jékelfalusy. Ut. p. N.-Mihály." [1]

1910-ben 491, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 1920 előtt Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott. A község életében nagy tragédiát jelentett az 196566-ban pusztító árvíz, amikor az Ondava a régi falut elöntötte. Ezután úgy döntöttek, hogy a falut a parttól távolabb a régi falutól északnyugatra a mai helyén építik újjá. A régi faluból csak a templom, a temető és az erőőri lak maradt meg.

2001-ben 352 lakosából 350 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]