Kelcse
| Kelcse (Nová Kelča) | |
 |
|
| A kelcsei római katolikus templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Varannói |
| Turisztikai régió | Zemplén |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1404 |
| Polgármester | Mária Telepunová |
| Irányítószám | 094 04 |
| Körzethívószám | 057 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 358 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 30 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 181 m |
| Terület | 11,84 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Kelcse
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 49° 03′ 35″, k. h. 21° 41′ 40″ | |
| Kelcse weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Kelcse, (más néven Újkelcse, szlovákul Nová Kelča) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Varannói járásában. 2011-ben 358 lakosából 348 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Varannótól 29 km-re északra, az Ondava-víztározó keleti oldalán fekszik. A falut a víztározó építése miatt áttelepítették.
Története [szerkesztés]
A falu valószínűleg már a 13. század előtt is létezett, első lakói szlávok lehettek. Később a német jog és pásztor jog alapján új telepesek érkeztek. Első írásos említése Zsigmond király 1404-ben kelt oklevelében történik. I. Lajos király a királyi tulajdonban álló települést híveinek Németi Mátyásnak és Nényei Demeternek adta. A 15 – 16. században a Perényiek birtoka, a sztropkói uradalom része. 1494 és 1506 között II. Ulászló király jóvoltából Bakócz Tamás zálogbirtoka. 1567-ben Perényi Gábor utód nélküli halálával birtokai a királyra szálltak. II. Miksa császár 1568-ban kamarásának és tanácsosának Pető Jánosnak adta. A kelcsei majort 1620-tól említik, majd az 1639-es urbáriumból azt is megtudhatjuk, hogy szántók, rétek és erdők is tartoztak hozzá. 1663-ban dögvész puszított a községben. A 17. század második felében Pető Zsigmond, a 18. század elején Pető Mihály a birtokosa. Miután utóbbi 1707-ben Lengyelországba menekült, birtokát Rákóczi brigadérosának, Ocskay Lászlónak adta. Ocskay kivégzése után Babócsay Ferenc lett a birtokos. A szatmári béke után a Pető család visszakapta birtokát. 1741-ben Bél Mátyás először tesz említést a falu templomáról. 1764-ben Pető Zsigmond meghalt. A szropkói uradalmat 1767-ben hat részre osztották. Az a rész, melyben Kelcse is található a Vécsey család tulajdona lett. 1788-ban a Varannó és Sztropkó között megépült út Kelcsén is áthaladt. A 19. század elején a falu új birtokosa a Jekelfalussy család lett. 1831-ben és 1846 – 1847-ben súlyos kolerajárvány pusztított.
Vályi András szerint "KELCSE. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura Jekelfalusy Uraság, lakosai katolikusok, és egyesûlt ó hitûek, fekszik Sztropkóhoz 1 1/2 órányira, Trepczhez pedig 1/4 órányira, hegyes határja 3 nyomásbéli, gabonát, és zabot terem, tölgyes erdeje van, szõleje tsekély, savanyú vizzel bõvelkeidk, rét néklûl sûkölködik, piatza Sztropkón." [2]
Fényes Elek így ír a faluról: "Kelcse, tót falu, Zemplén vármegyében, N.-Domasa fil. 431 római, 63 g. kath., 11 zsidó lak. Szép kastély és kert. Savanyuviz. Erdő. 866 h. szántóföld. F. u. Jékelfalusy. Ut. p. N.-Mihály." [1]
1910-ben 491, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 1920 előtt Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott. A község életében nagy tragédiát jelentett az 1965 – 66-ban pusztító árvíz, amikor az Ondava a régi falut elöntötte. Ezután úgy döntöttek, hogy a falut a parttól távolabb a régi falutól északnyugatra a mai helyén építik újjá. A régi faluból csak a templom, a temető és az erőőri lak maradt meg.
2001-ben 352 lakosából 350 szlovák volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Szent István király tiszteletére szentelt kéttornyú barokk római katolikus templomát 1780-ban építették.
További információk [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
|
|||||||||||
