Szécsmező
| Szécsmező (Sečovská Polianka) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Varannói |
| Turisztikai régió | Felső-Zemplén |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1272 |
| Polgármester | Marián Fedor |
| Irányítószám | 094 14 |
| Körzethívószám | 057 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2728 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 123 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 127 m |
| Terület | 22,11 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Szécsmező
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 47′ 00″, k. h. 21° 41′ 00″ | |
| Szécsmező weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Szécsmező, (1899-ig Szécs-Polyánka, szlovákul Sečovská Polianka) község Szlovákiában az Eperjesi kerületben a Varannói járásban. 2011-ben 2728 lakosából 2634 szlovák és 15 roma volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Varannótól 12 km-re délre fekszik.
Története [szerkesztés]
1272-ben említik először, de területén már évezredekkel ezelőtt is éltek emberek. Ezt bizonyítja az itt megtalált hatezer éves női alakot ábrázoló szobrocska és számos cserépmaradvány.
Zemplén vármegye monográfiája így ír a község történetéről: "Szécsmező, előbb Szécspolyánka. Hajdan Zécs és Polyanka néven két község volt s a Polyánkai Csapyak fészke. 1419-ben Fodor Miklóst iktatják némely részeibe. 1469-ben a Csebieknek is van itt részük, de a birtok nagyobb fele a Csapyaké. 1479-ben a Körtvélyesi Fodor család is előtűnik a két község birtokosai között. 1495-ben a Sztrithei család kap itt részeket. Az 1598-iki összeírás Soós Istvánt és Csapy Ferenczet említi. 1692-ben Pethő Zsuzsánna is kap itt részt. Ezután a Bocskayaké lesz, majd Barkóczy Ferencz kap rá királyi adományt s most is gróf Hadik-Barkóczy Endrének van itt nagyobb birtoka. Az 1831-iki kolera itt is megkövetelte a maga áldozatait s lakosai lázadásra késztette. Két temploma közül a görög katholikus 1853-ban s a római katholikus 1872-ben épült. Ide tartoznak Bukovina-, Csereparnya- és Hucsava-erdők. A falunak 250 háza van. Tótajkú, nagyobbára róm. kath. vallású lakosainak száma 1272. Postája, távírója és vasúti állomása Parnó." [2]
Vályi András szerint "Szécs Polyánka. Tót falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Gr. Barkótzy Uraság, lakosai katolikusok, és egygyesûltt ó hitüek, fekszik n. k. Kolcs Hoszszúmezõhöz 1, é. Szacsurhoz is 1 órányira, térséges, és hegyes határja három nyomásbéli, melly gabonát, és zabot terem, erdeje van, szõleje nints, malma is jó vagyon, 114piatza Kassán öt mértföldnyire." [3]
Fényes Elek szerint "Polyánka (Szécs), tót-orosz falu, Zemplén vmegyében, Parnó fil., 762 romai, 288 g. kath., 11 evang., 8 zsidó lak. Kastély. 1250 hold szántóföld s erdõ. F. u. gr. Barkóczy. Ut. p. Vecse. " [4]
1910-ben 1395, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Zemplén vármegye Gálszécsi járásához tartozott.
2001-ben 2642 lakosából 2602 szlovák és 22 cigány volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- A falunak görög katolikus és római katolikus templomai vannak.
- 1962-ben és 1992-ben az iskola területén a 17. század második feléből származó, összesen 782 darabos ezüstpénzleletet találtak.
Testvértelepülései [szerkesztés]
További információk [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Zemplén vármegye.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||||||||
