Tapolyhanusfalva
| Tapolyhanusfalva (Hanušovce nad Topľou) | |||
 |
|||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia |
||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Varannói | ||
| Turisztikai régió | Sáros | ||
| Rang | város | ||
| Első írásos említés | 1332 | ||
| Polgármester | Štefan Straka | ||
| Irányítószám | 094 31 | ||
| Körzethívószám | 057 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3741 fő (2011)[1] +/- | ||
| Népsűrűség | 260 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 197 m | ||
| Terület | 14,37 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Tapolyhanusfalva
Pozíció Szlovákia térképén
|
|||
| é. sz. 49° 1′ 30″, k. h. 21° 30′ 0″ | |||
| Tapolyhanusfalva weboldala | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Tapolyhanusfalva (szlovákul Hanušovce nad Topľou) város Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Varannói járásban. 2011-ben 3741 lakosából 2961 szlovák és 641 roma volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Varannótól 23 km-re északnyugatra fekszik.
Története [szerkesztés]
II. András király 1212-ben kelt adománylevelében a sárosi uradalom déli részét az Aba nemzetségnek adta. Ezen a területen valószínűleg a 14. század elején keletkezett a település, mely nevét betelepítő soltészáról, egyben első bírájáról Hanusról kapta.
A hanusfalvi uradalmat 1317-ben, magát a települést 1332-ben említik először "villa Hanusfalva" néven. A név eredete más magyarázat szerint a Johannita lovagrend nevéből is származhat, hiszen a települést 1355-ben "villa Johannis" alakban is említik. Károly Róbert király vásártartási joggal ruházta fel. 1346-tól háromszáz évig a Sós család birtoka. Egykor élénk kereskedőváros, melynek a 17. század elején már gimnáziuma is volt. A 16. század végére a település már a közepes nagyságú városok közé tartozott. Vásárait a Szentlélek eljövetele, Szent Kozma és Damján, valamint a Mindenszentek ünnepe alkalmával tartották. 1635-től még három vásárt engedélyeztek számára, melyeket a Három királyok, Szent Tibercia vértanú és Szent László király ünnepén tartottak. A középkorban lakói főként mezőgazdasággal, később kézművességgel, például kovácsmesterséggel, cipészmesterséggel foglalkoztak. A várost 1831-ben súlyos kolerajárvány sújtotta, melyet a Felvidék keleti részére kiterjedő parasztfelkelés követett. A század elején a Tapolyra 90 m hosszú fahíd épült, mely a második világháborúban semmisült meg. A 19. század végére Tapolyhanusfalva a Tapolyvidék közigazgatási központja, főszolgabírói hivatalának székhelye lett.
Vályi András szerint " HANUSFALVA. Mezõ Város Sáros Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Eperjeshez két mértföldnyire, ’s az Uraságnak kastéllyával díszesíttetik, elsõ Károly alatt MCCCXXXIIben nyerte szabadságát; egy része határjának tsekély, 143a’ többi jó, réttyei hasznosak, legelõje, és mind a’ két féle fája elég, vásárjai is esnek, piatza helyben, és Eperjesen. " [2]
Fényes Elek szerint " Hanusfalva, (Hanusowcze), tót mv., Sáros vmegyében, a Tapoly völgyében, Eperjeshez keletre 2 mfldnyire: 387 kath., 540 evang., 2 ref., 265 zsidó lak. Kath. és evang. szentegyház. Synagóga. Két kastély. Több uri lakház. Határa termékeny; rétjei igen jók; vásárai népesek; lakosai közt sok timár, csizmadia és gubás találtatik. F. u. gr. Dessewffy Sámuel, Jékelfalusy, Péchy, s m. t. " [3]
A 20. század elején lakosságának száma elérte az 1200 főt, a városban postahivatal, három felekezeti iskola, két templom és plébánia, valamint zsinagóga állt. 1910-ben 1267, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar és német kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Sáros vármegye Girálti járásához tartozott.
2001-ben 3582 lakosából 3045 szlovák és 511 cigány volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- A Szeplőtelen Szűz Mária tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1280-ban épült román-gótikus stílusban.
- Itt áll Soós István 1564-ben épített, eredetileg reneszánsz négy saroktornyos várkastélya. A 17. és 18. század fordulóján barokk stílusban építették át. Saroktornyai harangtorony jellegűek. Belseje és homlokzata gazdag stukkó díszítésű. Az épületet 1964-ben teljesen felújították, ma a helytörténeti múzeum található benne.
- Evangélikus templom.
- Görög katolikus templom.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
További információk [szerkesztés]
- Hivatalos oldal
- Községinfó
- Tapolyhanusfalva Szlovákia térképén
- E-obce.sk
- A város a szlovák múzeumok honlapján
- A Soós-kastély a szlovák várak honlapján
- Az alapiskola honlapja
|
|||||||||||
