Józsefvölgy
| Józsefvölgy (Juskova Voľa) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Varannói |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1390 |
| Polgármester | Jozef Lukačin |
| Irányítószám | 094 12 |
| Körzethívószám | 057 |
| Forgalmi rendszám | VT |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 296 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 19 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 248 m |
| Terület | 18,13 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 52′ 45″, k. h. 21° 33′ 55″Koordináták: é. sz. 48° 52′ 45″, k. h. 21° 33′ 55″ | |
| Józsefvölgy weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Józsefvölgy témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Józsefvölgy (1899-ig Juszko-Volya, szlovákul: Juskova Voľa) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Varannói járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Varannótól 8 km-re nyugatra, az Eperjes-Tokaji-hegység északkeleti oldalán fekszik.
Története[szerkesztés]
1390-ben említik először.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „JUSZKO VOLYA. Orosz falu Zemplén Várm. földes Ura G. Forgács Uraság, lakosai ó hitűek, fekszik Vehécz, Bánszkához közel, N. Abaúj Vármegyével határos, köves határja 3 nyomásbéli, zabnál egyebet nem igen terem, bikkes erdővel bővelkedik, és fekete gömbölyú Burgus nevezetű haszontalan kövekkel, a’ záporok károsíttyák földgyét.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Juszkó-Volya, tót falu, Zemplén vmegyében, csupa hegyek közt, ut. post. Eperjes. Határa 2000 hold, mellynek nagyobb része erdő. Van itt 7 1/8 urb. telek és 15 zsellér, s mintegy 1 teleknyi majorság után 280 hold szántó és vagy 150 hold irtás. Sovány földje főleg zabot és burgonyát terem. Lakja 25 romai, 260 görög kath., 14 zsidó lak., g. kath. fiók-templom. Van egy kavicsot hordó patakja, s Zamutó felé egy merő gömbölyü kövekből álló hegye, mellyet emberi kezekkel gondolná az ember összehordottnak, ha ez igen nagy, s a többi hegyekkel összeköttetésben nem volna. Bányái is voltak régente. Birja gr. Forgách család és gr. Barkóczy János.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Józsefvölgy, azelőtt Juszkóvolya. Tót kisközség. Van 46 háza és 231 lakosa, a kik görög katholikusok. A homonnai uradalomhoz tartozott és Filyér-Volya néven is említik. Később a Barkóczyak s a gróf Forgáchok, továbbá a 'Sennyey bárók s a Szirmayak birtokába került. Most nincs nagyobb birtokosa. A hagyomány szerint itt tartózkodott hajdan Juszkó, a messze földön hirhedt rablóvezér. A falu gör. kath. temploma a XVIII. század végén épült. Postája Vehéczen, távíró és vasúti állomása pedig Varannón van.”[4]
1920 előtt Zemplén vármegye Varannói járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 268, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 300 szlovák lakosa volt.
2011-ben 345 lakosából 313 szlovák.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szent Cirill és Metód tiszteletére szentelt, görögkatolikus temploma 1859-ben épült.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2018. november 13.)
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2018. november 13.)
További információk[szerkesztés]
A Varannói járás települései | ||
|---|---|---|
Varannó (Vranov nad Topľou) | ||
Agyagospatak (Hlinné) • Alsógyertyán (Nižný Hrabovec) • Alsókomaróc (Komárany) • Alsóköcsény (Kučín) • Alsókörtvélyes (Nižný Hrušov) • Alsónyírjes (Slovenská Kajňa) • Aranyospatak (Zlatník) • Bábafalva (Babie) • Balázsi (Vlača) • Bányapataka (Banské) • Benkőfalva (Benkovce) • Csábóc (Cabov) • Csáklyó (Čaklov) • Csicsóka (Čičava) • Dávidvágása (Davidov) • Detre (Detrík) • Ércfalva (Rudlov) • Felsőfeketepatak (Čierne nad Topľou) • Felsőkázmér (Vyšný Kazimír) • Felsőmihályi (Michalok) • Gerlefalva (Girovce) • Giglóc (Giglovce) • Gyapár (Ďapalovce) • Györgyös (Ďurďoš) • Hencfalva (Hencovce) • Holcsík (Holčíkovce) • Istvántelke (Štefanovce) • Jeszenőc (Jasenovce) • Józsefvölgy (Juskova Voľa) • Kapipálvágása (Pavlovce) • Kelcse (Nová Kelča) • Királyhegy (Piskorovce) • Kisdomása (Malá Domaša) • Kisszabados (Ruská Voľa) • Klazány (Kladzany) • Kolcsmező (Dlhé Klčovo) • Kővágó (Kamenná Poruba) • Lőrincvágása (Vavrinec) • Majoros (Majerovce) • Máriakút (Rafajovce) • Mátyáska (Matiaška) • Merészpatak (Merník) • Magyarkrucsó (Nižný Kručov) • Nagykőpatak (Kvakovce) • Opálhegy (Zámutov) • Pétervágása (Petrovce) • Petkes (Petkovce) • Pósa (Poša) • Porszács (Prosačov) • Remenye (Remeniny) • Sókút (Soľ) • Szacsúr (Sačurov) • Szécsmező (Sečovská Polianka) • Tapolybánya (Jastrabie nad Topľou) • Tapolybeszterce (Bystré) • Tapolyhanusfalva (Hanušovce nad Topľou) • Tapolyhermány (Hermanovce nad Topľou) • Tapolyizsép (Vyšný Žipov) • Tapolymeggyes (Medzianky) • Tapolymogyorós (Skrabské) • Tapolyradvány (Radvanovce)
•Tavarna (Tovarné) • Tavarnamező (Tovarnianska Polianka) • Telekháza (Sedliská) • Újszomotor (Žalobín) • Vehéc (Vechec) • Zemplénmátyás (Ondavské Matiašovce) |  | |
