Csáklyó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csáklyó
Čaklov.JPG
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Eperjesi
Járás Varannói
Turisztikai régió Eperjesi
Rang község
Polgármester Andrej Dragula
Népesség
Teljes népesség 2442 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 191 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 135 m
Terület 12,76 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Csáklyó  (Szlovákia)
Csáklyó
Csáklyó
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 54′, k. h. 21° 38′Koordináták: é. sz. 48° 54′, k. h. 21° 38′
Csáklyó weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Csáklyó, (szlovákul Čaklov) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Varannói járásában. 2011-ben 2442 lakosából 1795 szlovák és 429 roma volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Varannótól 5 km-re északnyugatra a Tapoly jobb partján fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1282-ben említik először. 1309-ben Chaklau néven szerepel oklevélben. A 15. század második felében 22 parasztház állt a községben. A század végére azonban a harcok következtében sokan elköltöztek a faluból. 1493-ban csak 10 lakott háza volt 12 lakatlan ház mellett. 1660 és 1663 között pestisjárvány pusztított. 1715-ben 16 ház állt a faluban. A 18. század folyamán a falu új etnikumokkal, zsidókkal és cigányokkal színesedett. 1831-ben kolerajárvány volt, melynek következtében sokan meghaltak.

Vályi András szerint "CSAKLYÓ. Tót falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Gróf Barkóczy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Sókútnak szomszédságában, Varannótól fél mértföldnyire. Határja három nyomásbéli, melly ha trágyáztatik mindenféle gabonát terem, réttye kétszer kaszáltatik, és hasznos szénát terem, fája tűzre elég, malma helyben, eladásra jó módgya Varannón, Gálszétzen, Hanusfalván, és Eperjesen, sóval is kereshetnek pénzt, jó tulajdonságaihoz képest, első Osztálybéli." [2]

Fényes Elek szerint "Csáklyó, tót falu, Zemplén vármegyében, a Tapoly völgyében, ut. p. Eperjes. Határa 3208 hold, mellyből 82 h. belsőség, szántóföld 1714 h., rét 807 h., nyires erdő 605. Ebből 30 5/8 telek után 1000 h. urbériség; a többit gr. Barkóczy János birja, kivevén a Csáklyai nemes család 2 udvartelkét a hozzá tartozó mintegy 2 telek külsőséggel. Földjeinek nagyobb része lassan emelkedő dombokon van; megterem mindennemű gabonát, kivált jó tavaszit. Az uraság váltógazdaságot űz, és szép juhokat tart. Lakja 225 kath., 30 óhitű, 390 evang., 20 zsidó. Van itt egy urasági lakház, melly az 1831-ki paraszt lázadáskor, b. Meskóné birtokában levén, kiraboltatott, urad. költségen épült iskola, szeszgyár, malom a Zamuti patakon. " [3]

1910-ben 768, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar és cigány kisebbséggel. 1920 előtt Zemplén vármegye Varannói járásához tartozott.

2001-ben 2166 lakosából 1462 szlovák és 678 cigány volt.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]