Ércfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ércfalva (Rudlov)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Eperjesi
Járás Varannói
Rang község
Első írásos említés 1402
Polgármester Ján Markuš
Népesség
Teljes népesség 655 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 41 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 192 m
Terület 16,04 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ércfalva  (Szlovákia)
Ércfalva
Ércfalva
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 55′ 22″, k. h. 21° 34′ 17″Koordináták: é. sz. 48° 55′ 22″, k. h. 21° 34′ 17″
Ércfalva weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Ércfalva, (1899-ig Rudlyó, szlovákul: Rudlov) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Varannói járásában. 2011-ben 655 lakosából 581 szlovák és 67 roma volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Varannótól 10 km-re északnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település a 14. század közepén a német jog alapján keletkezett, 1402-ben említik először. Alapítója egy Rudlo nevű soltész volt. A 15. században és a 16. század elején a Rozgonyi család birtoka volt. A csicsvai váruradalom része volt, később a varrannói uradalom része volt. 1524-ben a Báthori család szerzett birtokot a községben. A 17. században a Nádasdy, Nyáry, Eszterházi és a Drugeth család birtoka volt. A 15. század második felében még mintegy 15 háztartása volt, de lakói nem sokkal később elköltöztek. 1493-ban csak egy háztartás volt a községben. A 16. század első felében új ruszin telepesek érkeztek, akiket a vlach jog alapján telepítettek ide. 1567-ben a királyi adószedőknek 2 portáig adózott, két zsellércsalád és egy szabad nem fizetett adót. 1582-ben 5 portáig adózott. 1600-ban a soltész házán, a templomon, a plébánián kívül 21 adózó háztartása volt. A közepes nagyságú falvak közé tartozott. 1610-ben 25 portával adózott. 1623-ban 6 vlach háztartása és 2 zsellér háztartása volt. 1715-ben 16, 1720-ban 18 háztartása volt. A faluban malom is állt, a környező hegyekben pedig vasércet bányásztak. 1787-ben 55 házában 420 lakos élt. 1831-ben súlyos kolerajárvány pusztított mely 54 áldozatot követelt. 1869-ben 439 lakosa volt. A század végén sok lakosa vándorolt ki a tengerentúlra.

Fényes Elek szerint "Rudlyó, tót falu, Zemplén vmegyében, a Szimonka hegy alatt, a Tapoly völgyében, ut. p. Eperjes. Határa 2700 holdat tehet, mellyből 1700 hold erdő, 1000 szántó és kevés rét. Ebből 15 2/8 urbéri telek után birnak a lakosok 470 holdat, a többi majors. birtoka gr. Forgách Máriának, gr. Forgách Zsigmond nejének. – Földei lassan emelkedő dombokon terülnek el, a zabot legjobban szeretik, de más gabonanemet is megteremnek. Lakja 50 romai, 350 g. kath., 5 evang., 10 zsidó lak., kik a vidékbeli lakosoknál szorgalmasabb és vagyonosabb emberek. Van g. kath. paroch. temploma, szeszgyára, s egy csekély patakmalma." [2]

1910-ben 290, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. 1920 előtt Zemplén vármegye Varannói járásához tartozott

2001-ben 648 lakosából 628 szlovák és 11 cigány volt.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]