Aranyospatak
| Aranyospatak (Zlatník) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Varannói |
| Rang | község |
| Polgármester | Juraj Balog |
| Irányítószám | 094 33 (pošta Vyšný Žipov) |
| Körzethívószám | 057 |
| Forgalmi rendszám | VT |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 74 fő (2022)[1] |
| Népsűrűség | 12 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 270 m |
| Terület | 6,28 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 58′ 00″, k. h. 21° 32′ 25″Koordináták: é. sz. 48° 58′ 00″, k. h. 21° 32′ 25″ | |
| Aranyospatak weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Aranyospatak (szlovákul: Zlatník) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Varannói járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Varannótól 15 km-re északnyugatra, az Eperjes-Tokaji-hegység északkeleti részén fekszik.
Története[szerkesztés]
1478-ban említi írásos dokumentum először. A 16. század második felében ruszinokkal telepítették be. Tapolymogyorós uradalmához tartozott, mely a nagy kiterjedésű csicsvai váruradalom része volt. Később a Nyáry, Drugeth, Nádasdy és Eszterházy családok birtokolták. A 18. században a Barkóczyak tulajdonában találjuk.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ARANYOS PATAK. Középszerű magyar falu Zemplén Vármegyében, lakosai katolikusok, és reformátusok. Határja három nyomásbéli, de nem igen termékeny, és követses; szénája meglehetős, legelője elég, fája mind a’ kétféle, malma a’ szomszédságban, itatója jó, piatzozása Eperjesen, Varannón, harmadik Osztálybéli.”[2]
Lakói közül sokan részt vettek az 1848-49-es magyar szabadságharcban.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Patak (Aranyos), orosz falu, Zemplén vmegyében, Hanusfalva fil., 17 romai, 246 hold szántóföld. Hajdan bányákat mivelt, s 1325-ben augustin szerzetesek kolostora volt. F. u. gróf Barkóczy. Ut. p. Vecse.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Aranyospatak, Sáros vármegye határán fekszik. Összesen 15 házból áll, melyekben 79 lakosa él, kik nagyobb részben gör.-kath. vallásúak. Régi község, mely nevét arany-fövenyt hordó patakjától és hajdani aranyércz-bányáitól nyerte. 1325-ben az Ágoston-rendű szerzeteseknek klastromjuk volt itt. Később Csicsva várának tartozéka lett, de a XVI. század végén és a XVII. század elején Révay László is birtokosául van említve. A XVIII. században a Barkóczyak lettek az urai és most is gróf Hadik-Barkóczy Endrének van itt nagyobb birtoka. A községben nincs templom. Utolsó postája Sókút, távírója és vasúti állomása pedig Varannó.”[4]
1920 előtt Zemplén vármegye Varannói járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 75, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 78 szlovák lakosa volt.
2011-ben 74 lakosából 71 szlovák.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ https://datacube.statistics.sk/#!/view/sk/VBD_DEM/om7101rr/v_om7101rr_00_00_00_sk
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2019. augusztus 5.)
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Zemplén vármegye.
További információk[szerkesztés]
A Varannói járás települései | ||
|---|---|---|
Varannó (Vranov nad Topľou) | ||
Agyagospatak (Hlinné) • Alsógyertyán (Nižný Hrabovec) • Alsókomaróc (Komárany) • Alsóköcsény (Kučín) • Alsókörtvélyes (Nižný Hrušov) • Alsónyírjes (Slovenská Kajňa) • Aranyospatak (Zlatník) • Bábafalva (Babie) • Balázsi (Vlača) • Bányapataka (Banské) • Benkőfalva (Benkovce) • Csábóc (Cabov) • Csáklyó (Čaklov) • Csicsóka (Čičava) • Dávidvágása (Davidov) • Detre (Detrík) • Ércfalva (Rudlov) • Felsőfeketepatak (Čierne nad Topľou) • Felsőkázmér (Vyšný Kazimír) • Felsőmihályi (Michalok) • Gerlefalva (Girovce) • Giglóc (Giglovce) • Gyapár (Ďapalovce) • Györgyös (Ďurďoš) • Hencfalva (Hencovce) • Holcsík (Holčíkovce) • Istvántelke (Štefanovce) • Jeszenőc (Jasenovce) • Józsefvölgy (Juskova Voľa) • Kapipálvágása (Pavlovce) • Kelcse (Nová Kelča) • Királyhegy (Piskorovce) • Kisdomása (Malá Domaša) • Kisszabados (Ruská Voľa) • Klazány (Kladzany) • Kolcsmező (Dlhé Klčovo) • Kővágó (Kamenná Poruba) • Lőrincvágása (Vavrinec) • Majoros (Majerovce) • Máriakút (Rafajovce) • Mátyáska (Matiaška) • Merészpatak (Merník) • Magyarkrucsó (Nižný Kručov) • Nagykőpatak (Kvakovce) • Opálhegy (Zámutov) • Pétervágása (Petrovce) • Petkes (Petkovce) • Pósa (Poša) • Porszács (Prosačov) • Remenye (Remeniny) • Sókút (Soľ) • Szacsúr (Sačurov) • Szécsmező (Sečovská Polianka) • Tapolybánya (Jastrabie nad Topľou) • Tapolybeszterce (Bystré) • Tapolyhanusfalva (Hanušovce nad Topľou) • Tapolyhermány (Hermanovce nad Topľou) • Tapolyizsép (Vyšný Žipov) • Tapolymeggyes (Medzianky) • Tapolymogyorós (Skrabské) • Tapolyradvány (Radvanovce)
•Tavarna (Tovarné) • Tavarnamező (Tovarnianska Polianka) • Telekháza (Sedliská) • Újszomotor (Žalobín) • Vehéc (Vechec) • Zemplénmátyás (Ondavské Matiašovce) |  | |
