Turcóc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Turcóc (Turcovce)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásHomonnai
Rangközség
Első írásos említés1557
PolgármesterCyril Vasiľ
Irányítószám067 23
Körzethívószám057
Forgalmi rendszámHE
Népesség
Teljes népesség301 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség32 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság226 m
Terület10,01 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 03′ 10″, k. h. 21° 50′ 47″Koordináták: é. sz. 49° 03′ 10″, k. h. 21° 50′ 47″
Turcóc weboldala
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Turcóc (szlovákul: Turcovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Homonnától 16 km-re északra, az Ondavai-dombság keleti részén fekszik.

Története[szerkesztés]

A falu a 15. században soltész általi betelepítéssel keletkezett a homonnai uradalom területén. Első írásos említése 1543-ban történt, amikor birtokosa a Drugeth család volt. Régi temploma valószínűleg a 16. században épült. 1600-ban 9 jobbágyháza állt, rajtuk kívül a soltész család két háza állt a településen. Később a lakosok és a házak száma emelkedett. A templom a 17. század második felében és a 18. század elején az evangélikusoké volt. 1715-ben és 1720-ban 15 jobbágyházat számláltak.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „TURCZÓCZ. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura Szulovszky Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Görög-Enyéhez nem meszsze, F. Ladiskoczhoz 1/2 órányira; határja 3 nyomásbéli, zabot, és krompélyt terem leginkább, erdeje van, szőleje nintsen.[2]

1828-ban 48 házában 361 lakos élt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Turczocz, tót falu, Zemplén vmegyében, Göröginye fil. 366 kath., 8 zsidó lak., 808 h. szántófölddel. F. u. Klobusiczky. Ut. p. Nagy-Mihály.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Turczócz, a hrubói völgyben fekvő tót kisközség, 35 házzal és 111 róm. kath. vallású lakossal, kiknek itt templomuk is van, amelynek építési ideje ismeretlen. Postája Göröginye, távírója és vasúti állomása Homonna. A homonnai uradalomhoz tartozott s azután a gróf Klobusitzkyak lettek az urai. Most idegen kézen van.[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 213, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 348 szlovák lakosa volt.

2011-ben 317 lakosából 315 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

Szűz Mária Neve tiszteletére szentelt, római katolikus templomát gróf Klobusitzky Antal özvegye, Szapáry Mária építtette 1770-ben. Göröginye filiája.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség