Berettő
| Berettő | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Kassai |
| Járás | Nagymihályi |
| Turisztikai régió | Zemplén |
| Rang | község |
| Polgármester | Vladimír Dóci |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 960 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 100 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 105 m |
| Terület | 9,62 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Berettő
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 38′, k. h. 21° 50′ | |
| Berettő weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Berettő (szlovákul Bracovce) község Szlovákiában a Kassai kerület Nagymihályi járásában. 2011-ben 960 lakosából 870 szlovák és 16 roma volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Nagymihálytól 15 km-re délnyugatra fekszik.
Története [szerkesztés]
1227-ben Berethe alakban említik először. 1272-ben IV. László király Berettő határát Zempléni Jakabnak adja. 1280-ban az Aba nembeli Amadé birtoka. 1324-ben Monaky Istváné, majd a Dobi családé. 1425-ben az Izsépi, Cselei, Dobi, Ricsei, Beke és Orosz családok a birtokosok. 1437-től 1500-ig a Zádorházy, Lengyel, Nátafalusi, Csontoso, Perényi, Csupor, Csanády családok tulajdona. Később az Istvánffi, Rákóczi, Malikóczy és Drugeth családoké. 1582-ben öt portát számláltak a faluban. A 17. században a Tussay, Kozmay, Nagymihályi és Bay családé. 1650-től a Bornemisszák is birtokosok. 1715-ben 3 lakott és 8 lakatlan ház állt itt. 1770-ben Aisdorfer Sámuel szerez birtokjogot a településen. A 18. században Kazinczy András is birtokos, aki két kúriát is építtet itt. 1787-ben 36 házában 375 lakos élt. 1828-ban 50 ház állt a faluban 398 lakossal. 1831-ben súlyos kolerajárvány pusztított. 1891-ben a falu leégett
Vályi András szerint "BERETÖ. Brezejov. Elegyes falu Zemplén Vármegyében, birtokosai Aiszodorfer, Kazinczy, és más Urak, fekszik Pazdistól nem meszsze, Vásárhelynek szomszédságában, mellynek filiája, lakosai katolikusok, és reformátusok. Határja három nyomásbéli, ’s minden féle gabonát bőven terem, réttyei jók, legelője elég, fája mind a’ két féle, malmai a’ szomszédságban, és 187helyben; alkalmatos piatzozása Nagy Mihályon; első Osztálybéli." [2]
Fényes Elek szerint "Berető, tót-orosz falu, Zemplén vgyében, Vásárhely fiókja 72 r., 124 g. kath., 69 evang., 106 ref., 13 zsidó lak., 471 hold szántóföld. F. u. Kazinczy. Ut. p. Nagy-Mihály. " [3]
1910-ben 861, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. 1920-ig Zemplén vármegye Nagymihályi járásához tartozott.
2001-ben 937 lakosából 893 szlovák és 40 cigány volt.
További információk [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||||
