Mislye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mislye (Myslina)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Eperjesi
Járás Homonnai
Turisztikai régió Felső-Zemplén
Rang község
Első írásos említés 1307
Polgármester Helena Podolinská
Irányítószám 066 01
Körzethívószám 057
Népesség
Teljes népesség 549 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 57 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 160 m
Terület 9,54 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Mislye  (Szlovákia)
Mislye
Mislye
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 56′ 40″, k. h. 21° 51′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 56′ 40″, k. h. 21° 51′ 00″
Mislye weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Mislye, (szlovákul Myslina) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában. 2011-ben 549 lakosából 544 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Homonnától 5 km-re nyugatra az Alacsony-Beszkidek déli részén az Ondava völgyében fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu keletkezéséről nincsenek pontos adatok, de szlovák történészek feltételezik hogy már a 11. század előtt is létezett mint ősi szláv település. Valószínűleg a tatárjárásban elpusztult. Írott forrásban csak 1307-ben "possessionum Misle" néven említik először egy latin nyelvű oklevélben. Egy 1377. január 15-én kelt oklevélben a leleszi prépostság birtokaként szerepel. Később a Drugeth család birtoka lett. A 15. század közepén a husziták foglalták el a területet. A 16. században a Homonnay család birtoka. A század második felében itt is tért hódított a reformáció. Az 1598. évi adóösszeírásban a település 14 adózó portával szerepel. Két évvel később 9 adózó háztartáson kívül a bíró háza, a templom, a plébánia és az iskola állt a faluban. Lakói főként mezőgazdaságból és állatartásból éltek, de molnár, kovács és bognár is volt a településen. A 17. század elején a jezsuiták újraalapították a katolikus plébániát, de század hadi eseményeinek következtében lakosai elszegényedtek. A 17. és 18. században a Szirmay család volt a birtokosa. Lakói lelkesen részt vettek az 1703-ban kitört Rákóczi-szabadságharcban és annak leverése után amnesztiát kaptak. 1715-ben 17 adózó háztartása volt, közülük 15 jobbágy és 2 zsellér volt. 1755 és 1763 között felépült az új barokk katolikus templom, melyet a Nagyboldogasszony tiszteletére szenteltek. A II. József által elrendelt első országos népszámláláskor 44 házat és 405 lakost számláltak a településen. 1828-ban 56 házában 414 lakos élt.

Vályi András szerint "MISLINA. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura Szirmay Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Zavatkához 1/2 órányira, határja három nyomásbéli, zabot, krompélyt terem leg inkább, erdője bikkes, szőleje nintsen, piatza Homonnán." [2]

1910-ben 381, többségben szlovák lakosa volt, jelentős cigány kisebbséggel. 1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott.

2001-ben 574 lakosából 572 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Római katolikus temploma 1755 és 1763 között épült.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]