Alsólászlófalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alsólászlófalva (Nižné Ladičkovce)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Eperjesi
Járás Homonnai
Turisztikai régió Felső-Zemplén
Rang község
Polgármester Juraj Brehovský
Népesség
Teljes népesség 350 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 41 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 212 m
Terület 8,55 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Alsólászlófalva (Szlovákia)
Alsólászlófalva
Alsólászlófalva
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 01′, k. h. 21° 55′Koordináták: é. sz. 49° 01′, k. h. 21° 55′
Alsólászlófalva weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Alsólászlófalva, (1899-ig Alsó-Ladiskócz, szlovákul: Nižné Ladičkovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában. 2011-ben 350 lakosából 337 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Homonnától 13 km-re északra fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1478-ban említik először, a homonnai uradalomhoz tartozott. Később a Klobusiczi és a Dernáth család birtoka.

Vályi András szerint "Alsó, és Felső Ladiskócz. Két tót falu Zemplén Várm. földes Ura G. Vandernót Uraság, lakosai katolikusok, fekszenek Szopkóczhoz nem meszsze, hegyes, és agyagos határjaik 3 nyomásbéliek, zabot, és krompélyt teremnek leg inkább, piatzok Homónnán van." [2]

Fényes Elek szerint "Alsó-Ladiskócz, tót falu, Lyubisse fil. 380 kath., 6 zsidó lak., 661 hold szántófölddel, vízimalommal. F. u. gr. Vandernath. Ut. postája Nagy-Mihály 4 óra." [3]

Zemplén vármegye monográfiája szerint "Alsólászlófalva, azelőtt Alsóladiskócz. Tót kisközség 58 házzal és 253 róm. kath. vallású lakossal. A homonnai uradalomhoz tartozott és a Drugethek voltak az urai. A mult század elején a gróf Klobusitzky családé lett, most azonban nagyobb birtokosa nincs. 1873-ban a kolera tizedelte meg lakosait. Róm. kath. temploma 1760-ban épült. Postája és vasúti állomása Udva, távírója Homonna." [4]

1910-ben 258, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott. A második világháborúban a németek partizántevékenység miatt felégették. Lakói főként saját gazdaságaikban dolgoznak. 1946-ban a faluban gőzfűrészüzem épült.

2001-ben 372 lakosából 371 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Barokk római katolikus temploma 1769-ben épült.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]