Nagykemence

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagykemence (Kamenica nad Cirochou)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Eperjesi
Járás Homonnai
Turisztikai régió Felső-Zemplén
Rang község
Első írásos említés 1451
Polgármester Alexander Bugyi
Irányítószám 067 83
Körzethívószám 057
Népesség
Teljes népesség 2379 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 135 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 184 m
Terület 17,57 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nagykemence  (Szlovákia)
Nagykemence
Nagykemence
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 56′ 00″, k. h. 22° 00′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 56′ 00″, k. h. 22° 00′ 00″
Nagykemence weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nagykemence (szlovákul: Kamenica nad Cirochou, korábban Veľká Kamenka) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában. 2011-ben 2379 lakosából 2037 szlovák és 204 roma volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Homonnától 7 km-re keletre, a Ciróka bal partján fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1317-ben Kementze néven említik először, amikor Károly Róbert király a Drugeth családnak adta hűséges szolgálataikért. 1333-ban a pápai tizedjegyzék mint Cirókahosszúmező filiáját említi. 1416-ban már Nagy Kementze alakban tűnik fel. A Drugeth család egészen a 17. század elejéig volt a település birtokosa. Ezután a Szirmay, majd a Csáky család tulajdona lett, akik a 18. században felépítették a falu kastélyát.

Vályi András szerint „Kis, és Nagy Kemencze. Két tót falu Zemplén Várm. Kis Kemenczének földes Ura G. Csáky Uraság, Nagy Kemenczének pedig Szirmay Úr, lakosai katolikusok, fekszenek Modrához, Hazsinához, és Pericsének is szomszédságokban, határjok három nyomásbéli, hegyes, völgyes nyomásbéli, kavitsos; gabonát, zabot, árpát terem, a’ Nagy Kemenczei határ jó búzát is, igen tsekély tájok van, legelőjök elég bőven, piatzok Homonnán, Nagy Kemenczének malmai nevezetesek.” [2]

Fényes Elek szerint „Kemencze (Nagy), Zemplén vmegyében, tót-orosz falu, Cziróka-Hosszumező fil. 654 római, 196 gör. kath., 3 ref. lak. 1397 hold szántófölddel, két malommal a Cziróka vizén, erdővel. Van papiros-malma is. F. u. gr. Csáky. Ut. p. Nagy-Mihály.” [3]

1910-ben 1067, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. 1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott. Utolsó birtokosa gróf Andrássy Géza volt.

2001-ben 2272 lakosából 2229 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szent István első vértanú tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1782-ben épült. A templom előtt egy nagyon öreg, terebélyes hársfa áll.
  • A Csáky-kastély 1773-ban épült klasszicista stílusban.
  • 1936-ban katonai repülőtér épült a területén, amely ma a szlovák nemzeti aeroklub tulajdona.
  • A falutól 2 km-re gyermektábor működik.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]