Felsőkohány
| Felsőkohány (Kochanovce) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Homonnai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1452 |
| Polgármester | Miroslav Porochnavý |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 753 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 150 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 157 m |
| Terület | 5,02 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Felsőkohány
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 57′ 11″, k. h. 21° 56′ 34″ | |
| Felsőkohány weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Felsőkohány, (1899-ig Kohanócz, szlovákul Kochanovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában. 2011-ben 753 lakosából 698 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Homonnától 4 km-re északkeletre a Laborc és az Udava összefolyásánál fekszik.
Története [szerkesztés]
A mai települést 1377-ben Kochanfalua néven említik először abban az okiratban, mely a köcsényi és a trócsányi uradalom közötti határról rendelkezik. A falut a 14. század közepén a soltészjog alapján alapították. Nevét a hagyomány szerint alapítójáról és első lakójáról kapta. 1427-ben Kálnási Jakab birtoka volt, ekkor 25 portával a nagyobb falvak közé számított. Később kűlönböző nemesi családoké. A 16. században lakói nagy része elköltözött, csak néhány zsellércsalád maradt a faluban. 1600-ban mindössze 6 ház állt a településen. A 17. századtól a Kohányi családé, majd a 19. században Bánoké. A lakosság száma csak a 18. században kezett növekedni. 1787-ben 25 házában 176 lakos, 1828-ban 28 házban 229 lakos élt. Lakói főként mezőgazdaságból éltek.
Vályi András szerint "KOHÁNY. Tót falu Zemplén Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, és másfélék, fekszik n. k. Gerendához 1/2, n. nyúg. Gálszécshez is 1/2, dél, Nagy Ruszkához 1 órányira, térséges határja, ’s fekete ritka földgye három nyomásbéli, erdeje, szõleje nints, piatza Kassán." [2]
Fényes Elek szerint "Kohány, Zemplén vmegyében, orosz-tót falu, Gálszécs fil., 94 róm., 571 g. kath., 57 evang., 40 ref., 23 zsidó lak., 856 h. szántófölddel. F. u. többen. " [3]
1910-ben 392, többségben szlovák lakosa volt, jelentős német kisebbséggel. 1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott.
2001-ben 257 szlovák lakosa volt.
Híres emberek [szerkesztés]
- Itt született 1786. május 30-án Fáy András jogász, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár alapítója, közigazgatási szakember, irodalmár, egyházkerületi tanácsbíró.
További információk [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||||||||
