Tölgyeshegy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tölgyeshegy (Zubné)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásHomonnai
Rangközség
Első írásos említés1557
PolgármesterVladimír Pažur
Irányítószám067 33
Körzethívószám057
Forgalmi rendszámHE
Népesség
Teljes népesség354 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség19 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság233 m
Terület19,55 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 02′ 45″, k. h. 22° 03′ 45″Koordináták: é. sz. 49° 02′ 45″, k. h. 22° 03′ 45″
Tölgyeshegy weboldala
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Tölgyeshegy (1899-ig Zubna, szlovákul: Zubné) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Homonnától 19 km-re északkeletre, az Udava-patak partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A települést a 14. század előtt alapították, de csak 1317-ben említik először. A Drugeth család homonnai uradalmához tartozott. A 15. században a vlach jog alapján soltész által telepítették be. 1600-ban 19 jobbágy ház és a bíró háza állt a községben. Később a kuruc háborúk és a járványok következtében a lakosság száma jelentősen csökkent. 1715-ben és 1720-ban 9 háztartása volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ZUBNA. Orosz falu Zemplén Várm. földes Ura G. Dezsőfy Uraság, lakosai orosz vallásúak, fekszik Papina, Nechval Polyánka, és Agyidóczhoz 3/4 órányira; határja 2 nyomásbéli, zabot, árpát, középszerűen gabonát, kölest, néha kukoritzát is meg terem hegyes, sovány a’ földgye, tőlgyes erdeje van.[2]

1828-ban 69 házában 525 lakos élt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Zabna, Zemplén v. orosz falu, Papina fil., 39 romai, 500 g. kathol., 20 zsidó lak. 1001 hold szántóföld. Ut. p. Nagy-Mihály.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Tölgyeshegy, azelőbb Zubna, tót kisközség, 58 házzal és 407 róm. kath. vallású lakossal. Postája Papháza, távírója Zemplénszinna. A homonnai uradalomhoz tartozott s később az Aissdorfer családé lett. Gör. kath. temploma 1774-ben épült s 1890-ben megújították.[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Szinnai járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 331, többségben ruszin lakosa volt, jelentős szlovák kisebbséggel.

2001-ben 389 lakosából 365 szlovák és 12 ruszin volt.

2011-ben 364 lakosából 257 szlovák és 88 ruszin.

Nevezetességei[szerkesztés]

Görögkatolikus temploma 1774-ben épült.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2019. március 8.)
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség Zemplén vármegye.

Külső hivatkozások[szerkesztés]