Kiskemence
| Kiskemence (Kamienka) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Homonnai |
| Turisztikai régió | Felső-Zemplén |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1416 |
| Polgármester | Benjamín Blaha |
| Irányítószám | 067 83 |
| Körzethívószám | 057 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 561 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 104 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 230 m |
| Terület | 5,40 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Kiskemence
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 54′ 30″, k. h. 22° 00′ 00″ | |
| Kiskemence weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Kiskemence, (szlovákul Kamienka, korábban Malá Kamenica) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában. 2011-ben 561 lakosából 519 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Homonnától 9 km-re délkeletre a Kamenica-patak partján fekszik.
Története [szerkesztés]
A falu a 14. században keletkezett a szomszédos Nagykemence határában. Első írásos említése 1416-ból Luxemburgi Zsigmond okleveléből származik Kyskemencze néven. A falut a német jog alapján telepítették be. A 15–16. században a Drugeth család homonnai uradalmához tartozott. 1556-ban 5 portát számoltak a faluban, ezzel a legkisebb falvak közé tartozott. Lakosságának száma a 17. században jelentősen emelkedett és már a közepes nagyságú falvak közé számított. 1684-ben a Drugethek kihalásával a Zichy család birtoka lett, majd házasság révén a 18. században a Csákyak birtoka. 1715-ben egy malma, valamint 12 lakott és 11 lakatlan háza volt. 1787-ben 51 háza és 382 lakosa volt. Egyházilag fíliaként a homonnai görög katolikus egyházközséghez tartozott. A feljegyzések szerint 1812-ben olvasztómű és fűrészüzem működött a községben. A 1835ben házasság révén az Andrássyak birtoka lett. Fából épített katolikus népiskolája 1881-ben nyílott, melyet 1912-ben téglából építettek fel újra.
Vályi András szerint "Kis, és Nagy Kemencze. Két tót falu Zemplén Várm. Kis Kemenczének földes Ura G. Csáky Uraság, Nagy Kemenczének pedig Szirmay Úr, lakosai katolikusok, fekszenek Modrához, Hazsinához, és Pericsének is szomszédságokban, határjok három nyomásbéli, hegyes, völgyes nyomásbéli, kavitsos; gabonát, zabot, árpát terem, a’ Nagy Kemenczei határ jó búzát is, igen tsekély tájok van, legelõjök elég bõven, piatzok Homonnán, Nagy Kemenczének malmai nevezetesek." [2]
Fényes Elek szerint "Kemencze (Kis), Zemplén vármegyében, tót falu, Petecsé fil. 510 r. kath. 4 ref., 8 zsidó lak. 288 hold szántófölddel. F. u. gr. Csáky. Ut. p. N.-Mihály." [3]
1910-ben 526, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott. 1945-ben élénk partizántevékenység folyt a falu környékén.
Nevezetességei [szerkesztés]
Görög katolikus templomát 1799-ben gróf Csáky István építtette. Később római katolikus templom lett, Nepomuki Szent János tiszteletére van szentelve.
Források [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
Külső hivatkozások [szerkesztés]
|
|||||||||||
