Hegedűsfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hegedűsfalva (Hudcovce)
Hegedűsfalva címere
Hegedűsfalva címere
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Eperjesi
Járás Homonnai
Rang község
Első írásos említés 1467
Polgármester Martina Bodnárová
Irányítószám 067 45
Körzethívószám 057
Népesség
Teljes népesség 431 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 73 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 136 m
Terület 5,86 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hegedűsfalva (Szlovákia)
Hegedűsfalva
Hegedűsfalva
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 54′ 27″, k. h. 21° 47′ 26″Koordináták: é. sz. 48° 54′ 27″, k. h. 21° 47′ 26″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Hegedűsfalva, (szlovákul: Hudcovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában. 2011-ben 431 lakosából 424 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Homonnától 11 km-re délnyugatra az Ondava völgyének alsó részén fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu soltész általi betelepítéssel keletkezett a 14. században a német jog alapján. 1467-ben egy nádori oklevélben említik először, egy tavarnamezői birtokkal kapcsolatos vita során. A 15. század második felében egészen 1684-ig a család kihalásáig a Drugeth család volt a birtokosa. Később birtoka volt még itt a Szirmay, Széchy, Barkóczy, Szerviczky és Soós családoknak is. A falu temploma a 17. század előtt épült, 1619-ben történt első említésekor a mogyorósfalvi evangélikus lelkész szolgált itt. A 17. és 18. század fordulóján megemlítik, hogy a templom fából épült. 1567-ben a falu 5 és háromnegyed portáig adózott, lakói zsellérek voltak. 1582-ben 7 portáig adóztak. 1600-ban a bíróén kívül 18 adózó háztartása volt, ezzel a közepes nagyságú falvak közé számított. A 17. században lakói elszegényedtek. 1610-ben a jobbágyok és zsellérek együtt egy és negyed, 1720-ban fél és nyolcad portáig adóztak. 1720-ban a háztartások száma 6 volt, közülük 3 fél egy pedig negyed jobbágytelek. A másik két háztartás zselléreké volt. 1828-ban 31 házában 241 lakos élt.

Vályi András szerint "HEGEDÛSFALVA. Huezovce. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura Szirmai Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Topolokához 1/4 órányira, határja három nyomásbéli, hasonló Hraboczéhoz, szőleje nints, piatza Homonnán." [2]

Fényes Elek szerint "Hegedűsfalva, tót falu, Zemplén vgyében, Leszkocz fil. 200 rom., 36 g. kath., 8 zsidó lak., 565 h. szántófölddel. F. u. gr. Barkóczy, Szirmay. Ut. p. Komarnyik. " [3]

Zemplén vármegye monográfiája szerint "Hegedűsfalva, tót kisközség 37 házzal és 204 róm. kath. vallású lakossal. Postája, távírója és vasúti állomása Homonna. A homonnai uradalom tartozéka volt s már 1467-ben a Drugethek birtoka. 1656-ban, a mikor Hegedősfalvának van írva, Szirmay Pétert iktatják birtokába. Később a Szirmayakkal együtt a Széchy és a Soós családoknak is van itt részük, azután a gróf Barkóczy, báró Perényi, a Malonyay és Szervitzky családok bírják. Jelenleg a Josefovits családé. A községben nincs templom." [4]

1910-ben 161, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott.

2001-ben 413 lakosából 408 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lisieux-i Szent Teréz tiszteletére szentelt görög katolikus temploma 1934-ben épült.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]