Hegedűsfalva
| Hegedűsfalva (Hudcovce) | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia |
||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Homonnai | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1467 | ||
| Polgármester | Martina Bodnárová | ||
| Irányítószám | 067 45 | ||
| Körzethívószám | 057 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 431 fő (2011)[1] +/- | ||
| Népsűrűség | 73 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 136 m | ||
| Terület | 5,86 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Hegedűsfalva
Pozíció Szlovákia térképén
|
|||
| é. sz. 48° 54′ 27″, k. h. 21° 47′ 26″ | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Hegedűsfalva, (szlovákul Hudcovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában. 2011-ben 431 lakosából 424 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Homonnától 11 km-re délnyugatra az Ondava völgyének alsó részén fekszik.
Története [szerkesztés]
A falu soltész általi betelepítéssel keletkezett a 14. században a német jog alapján. 1467-ben egy nádori oklevélben említik először, egy tavarnamezői birtokkal kapcsolatos vita során. A 15. század második felében egészen 1684-ig a család kihalásáig a Drugeth család volt a birtokosa. Később birtoka volt még itt a Szirmay, Széchy, Barkóczy, Szerviczky és Soós családoknak is. A falu temploma a 17. század előtt épült, 1619-ben történt első említésekor a mogyorósfalvi evangélikus lelkész szolgált itt. A 17. és 18. század fordulóján megemlítik, hogy a templom fából épült. 1567-ben a falu 5 és háromnegyed portáig adózott, lakói zsellérek voltak. 1582-ben 7 portáig adóztak. 1600-ban a bíróén kívül 18 adózó háztartása volt, ezzel a közepes nagyságú falvak közé számított. A 17. században lakói elszegényedtek. 1610-ben a jobbágyok és zsellérek együtt egy és negyed, 1720-ban fél és nyolcad portáig adóztak. 1720-ban a háztartások száma 6 volt, közülük 3 fél egy pedig negyed jobbágytelek. A másik két háztartás zselléreké volt. 1828-ban 31 házában 241 lakos élt.
Vályi András szerint "HEGEDÛSFALVA. Huezovce. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura Szirmai Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Topolokához 1/4 órányira, határja három nyomásbéli, hasonló Hraboczéhoz, szõleje nints, piatza Homonnán." [2]
Fényes Elek szerint "Hegedûsfalva, tót falu, Zemplén vgyében, Leszkocz fil. 200 rom., 36 g. kath., 8 zsidó lak., 565 h. szántófölddel. F. u. gr. Barkóczy, Szirmay. Ut. p. Komarnyik. " [3]
Zemplén vármegye monográfiája szerint "Hegedűsfalva, tót kisközség 37 házzal és 204 róm. kath. vallású lakossal. Postája, távírója és vasúti állomása Homonna. A homonnai uradalom tartozéka volt s már 1467-ben a Drugethek birtoka. 1656-ban, a mikor Hegedősfalvának van írva, Szirmay Pétert iktatják birtokába. Később a Szirmayakkal együtt a Széchy és a Soós családoknak is van itt részük, azután a gróf Barkóczy, báró Perényi, a Malonyay és Szervitzky családok bírják. Jelenleg a Josefovits családé. A községben nincs templom." [4]
1910-ben 161, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott.
2001-ben 413 lakosából 408 szlovák volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
Lisieux-i Szent Teréz tiszteletére szentelt görög katolikus temploma 1934-ben épült.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
- ↑ Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Zemplén vármegye.
|
|||||||||||
