Tótalmád

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tótalmád (Jabloň)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Eperjesi
Járás Homonnai
Turisztikai régió Felső-Zemplén
Rang község
Első írásos említés 1379
Polgármester Vladimír Koscelník
Irányítószám 067 13
Körzethívószám 057
Népesség
Teljes népesség 434 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 37 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 206 m
Terület 11,86 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tótalmád (Szlovákia)
Tótalmád
Tótalmád
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 04′ 00″, k. h. 21° 58′ 45″Koordináták: é. sz. 49° 04′ 00″, k. h. 21° 58′ 45″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Tótalmád, (1899-ig Tót-Jablonya, szlovákul: Jabloň, korábban Slovenská Jablonica) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában, Homonnától 18 km-re északra a Laborci-hegység nyugati részén. 2011-ben 434 lakosából 424 szlovák volt.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falut laborcmezőről érkezett földművesek alapították a 13. vagy 14. században. Első írásos említése 1379-ben történt, részben Izbugya vidéki nemesek, részben a Drugeth család birtoka, a homonnai uradalom része volt. 1600-ban a bíró házán kívül 11 jobbágyháza volt. Főbb birtokosai a Wiczmándyak, Bogáthyak, Malikóczyak, Palocsayak, Pethők és Forgáchok, később az Almásyak, Malatinszkyak voltak. 1715-ben 16, 1720-ban 14 háztartása adózott. Ebben az időben a faluban malom is működött. 1828-ban 54 házában 417 lakos élt.

Vályi András szerint " Tót Jablonya. Tót falu Zemplén Várm. földes Urai Szirmay, és Kazinczi Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Tót Kriva, és Koskóczhoz is 1/2 órányira, határja 3 nyomásbéli, egyéb vetések felett a’ gabonát, és őszi búzát bővebben termő, piatzok Homonnán van." [2]

Fényes Elek szerint " Tót-Jablonya, tót falu, Zemplén vmegyében, Papina fiókja, 851 r., 50 g. kath., 26 zsidó lak., 761 hold szántófölddel. F. u. Malatinszky. Ut. p. Nagy-Mihály." [3]

Zemplén vármegye monográfiája szerint "Tótalmád, azelőtt Tótjablonya, a Viravka-völgyben fekszik. Tót kisközség 70 házzal és 347 róm. kath. vallású lakossal. Postája, távírója és vasúti állomása Koskócz. Részben a homonnai uradalomhoz tartozott, de a XVI. század végén és a XVII. század elején a Wiczmándyaknak, Bogáthyaknak, Malikóczyaknak, Palocsayaknak, Pethőknek és Forgáchoknak is volt itt birtokuk. Azután az Almásyaké lett, majd a Malatinszkyaké és most báró Beich Milánnak van itt nagyobb birtoka és régi úrilaka. A községben nincsen templom." [4]

1910-ben 425, többségben szlovák lakosa volt, jelentős német és magyar kisebbséggel. 1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott.

2001-ben 470 lakosából 466 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kastélya a 19. század elején épült.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]