Felsőbaskóc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Felsőbaskóc (Baškovce)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásHomonnai
Rangközség
Első írásos említés1410
PolgármesterFrantišek Bazar
Irányítószám067 23
Körzethívószám057
Forgalmi rendszámHE
Népesség
Teljes népesség403 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség65 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság194 m
Terület6,63 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 02′ 00″, k. h. 21° 50′ 14″Koordináták: é. sz. 49° 02′ 00″, k. h. 21° 50′ 14″
Felsőbaskóc weboldala
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Felsőbaskóc (szlovákul: Baškovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Homonnától 12 km-re, észak-északnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

1410-ben említik először.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BASKÓCZ. Baskovce. Tót falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Gróf Vandernoth Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Goronyének szomszédságában, mellynek filiája, termésbéli tulajdonságaira nézve Alsó Ladiszkóczhoz hasonló, második Osztálybéli.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Baskocz, tót falu, Zemplén vármegyében, Göröginye fiókja, 229 kath., 7 zsidó lak., 613 h. szántófölddel, vizimalommal. F. u. gr. Vandernath. Ut. p. Nagymihály.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Felsőbaskócz, azelőtt Baskócz. Tót kisközség, mindössze 28 házzal és 182 róm. kath. vallású lakossal. Postája Göröginye, távírója és vasúti állomása Homonna. 1450-ben Nagymihályi György, a Sztáray grófok őse bírja. 1506-ban Sempsei Ferencz is részbirtokosa. Az 1598-iki összeírás már a Drugethek birtokának tudja a községet, mely akkoriban Baskovcze tót néven is szerepel. A XVIII. század végén a Drugethek utódai a Van Dernáth grófok voltak, kiket a birtoklásban a Klobusitzkyak követnek. Most idegen kézen van. A községben nincs templom.[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 209, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 440 lakosából 438 szlovák volt.

2011-ben 428 lakosából 421 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szűz Mária tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1968-ban épült.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség