Szopkóc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szopkóc (Sopkovce)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Eperjesi
Járás Homonnai
Rang község
Első írásos említés 1567
Polgármester Ján Dzubaj
Irányítószám 067 22
Körzethívószám 057
Népesség
Teljes népesség 118 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 16 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 208 m
Terület 7,24 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szopkóc  (Szlovákia)
Szopkóc
Szopkóc
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 01′ 00″, k. h. 21° 52′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 01′ 00″, k. h. 21° 52′ 00″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szopkóc, (szlovákul Sopkovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában. 2011-ben 118 lakosából 116 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Homonnától 13 km-re északnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A települést soltész általi betelepítéssel alapították a 15. században. Legkorábbi írásos említése 1543-ból származik. A falu a homonnai uradalomhoz tartozott, birtokosa a Drugeth család volt. 1600-ban 6 adózó háztartása volt, ezen kívül a soltész háza, templom és plébánia állt a faluban. 1715-ben 9, 1720-ban 8 adózó háztartása volt. 1828-ban 38 házában 233 lakos élt. Katolikus temploma a 15. században már állt. A 16. század második felében és a 17. század első felében görög katolikus pap is működött a településen.

Vályi András szerint " SZOPKÓCZ. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura Gr. Vandernót Uraság, lakosai orosz vallásúak, fekszik Tót Volvához 1/2 órányira; határja 3 nyomásbéli, zabot, és krompélyt terem leginkább, földgye hegyes, agyagos, erdeje bikkes, szőleje nints, piatza Homonnán." [2]

Fényes Elek szerint "Szopkócz, orosz falu, Zemplén vmegyében, Göröginye fiókja: 59 r., 183 g. kath., 5 zsidó lak., gör. anyatemplommal, 489 h. szántófölddel. F. u. Vandernath. Ut. p. N. Mihály." [3]

Zemplén vármegye monográfiája szerint "Szopkócz, tót kisközség 31 házzal és 150 gör. kath. vallású lakossal. Postája, távírója és vasúti állomása Homonna. A homonnai uradalomhoz tartozott s az újabb korban a gróf Klobusiczkyak voltak az urai. Most gróf Andrássy Sándornak van itt nagyobb birtoka. Gör. kath. temploma 1770-ben épült." [4]

1910-ben 140, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott.

2001-ben 129 szlovák lakosa volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szent Miklós püspök tiszteletére szentelt görög katolikus temploma 1770-ben épült, 1977-ben megújították.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]