Takcsány
| Takcsány (Stakčín) | |
| A görög katolikus templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Szinnai |
| Turisztikai régió | Felső-Zemplén |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1567 |
| Polgármester | Ján Kerekanič |
| Irányítószám | 067 61 |
| Körzethívószám | 057 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2477 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 15 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 252 m |
| Terület | 167,74 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
| Koordináták: é. sz. 49° 0′ 0″, k. h. 22° 13′ 45″ | |
| é. sz. 49° 0′ 0″, k. h. 22° 13′ 45″ | |
| Takcsány weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Takcsány, (1899-ig Sztakcsin, szlovákul Stakčín) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Szinnai járásában. 2011-ben 2477 lakosából 1677 szlovák, 480 ruszin, 192 roma és 58 ukrán volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Szinnától 5 km-re északkeletre fekszik.
1980-ban a Sztarinai-víztározó felduzzasztásakor az ivóvízbázis védelme miatt 7 község (Zellő, Újszomolnok, Szedreske, Dara, Nagypolány, Oroszruszka, Cirókaófalu) teljes lakosságát (összesen mintegy 3500 embert) kitelepítették és területüket Takcsányhoz csatolták. A község területe ezzel több mint négyszeresére nőtt. Cirókaófalu területe víz alá került, a többi községet a földdel tették egyenlővé.[2]
Kataszteri területek [szerkesztés]
- Takcsány (Stakčín) - 40,34 km²
- Cirókaófalu (Starina nad Cirochou) - 25,31 km²
- Dara (Dara) - 5,12 km²
- Nagypolány (Veľká Poľana) - 24,40 km²
- Oroszruszka (Ruské) - 29,67 km²
- Szedreske (Ostrožnica) - 9,34 km²
- Újszomolnok (Smolník nad Cirochou) - 14,45 km²
- Zellő (Zvala) - 19,11 km²[3]
Története [szerkesztés]
A település a vlach jog alapján keletkezett a 15. században, 1492-ben "Staccyn" alakban említik először. 1567-ben "Ztaxin" néven szerepel írott forrásban. A homonnai uradalomhoz tartozott, 1585-ben gróf homonnai Drugeth János a birtokosa. Később a Szirmay családé, a 19. században pedig az Ocskayaké. 1600-ban 61 ház állt a faluban, már ekkor állt a falu temploma is. 1612-ben malma és fűrésztelepe is volt. Kereskedelemmel az itt élő öt zsidó család foglalkozott. 1641 és 1645 között kolerajárvány pusztított. 1657-ben a lakosság pótlására ruszinokat telepítettek ide. Lakói mezőgazdasággal, favágással, fuvarozással, szénégetéssel foglalkoztak. A 19. század második felében a faluban gőzfűrész üzem létesült. 1912-ben megépült a községet Homonnával összekötő vasútvonal, mely sokat lendített a fejlődésén. Ebben az időben sok lakosa vándorolt ki a tengerentúlra.
Vályi András szerint " SZTAKCSIN. Orosz falu Zemplén Várm. földes Ura Szirmay Uraság, lakosai ó hitüek, fekszik Jalova, és Koloniczához is 1 órányira; határja 2 nyomásbéli, hegyes, és sárga ritka agyagos, egyveles földgye leginkább zabot terem, középszerûen gabonát, kevés árpát, tatárkát, és krompélyt; erdeje van, legelõvel bõvelkedik, piatzok Ungváron, és Homonnán."[4]
Fényes Elek szerint "Sztakcsin, orosz falu, Zemplén vmegyében, Szinna fiókja: 63 r., 1024 g. kath., 6 ref., 6 zsidó lak. Gör. anyatemplom. 1532 h. szántóföld. Erdõ. Örökös földesura: gr. Vandernath. Ut. p. Nagy-Mihály."[5]
Zemplén vármegye monográfiája szerint "Takcsány, azelőtt Sztakcsin. Ruthén kisközség a Cziróka-folyó mentén, 175 házat számlál és 1226 lakosa van, kik gör. kath. vallásúak. Saját postája van, távírója Szinna. A homonnai uradalom tartozéka volt és újabbkori birtokosai a Szirmayak voltak. Most Hering Gottfriednek van itt nagyobb birtoka és csinos úrilaka, melyet, noha részben újabb keletű, a mult század második felében báró Frőhlich építtetett. Ugyancsak Hering Gottfriedé az itteni nagyszabású gőzfűrészgyár is. Az 1870-es években és 1903-ban vízáradás okozott sok kárt a községben. Gör. kath. temploma 1772-ben épült."[6]
1910-ben 1375, többségben ruszin lakosa volt, jelentős lengyel és magyar kisebbséggel. 1920 előtt Zemplén vármegye Szinnai járásához, 1939-től 1945-ig ismét Magyarországhoz, a Kárpátaljai kormányzóság Ungi közigazgatási kirendeltségéhez tartozott.
2001-ben 335 lakosából 282 szlovák, 42 ruszin volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Kastélya a 18. század második felében épült, eredetileg rokokó stílusban. A 19. század elején átépítették, körülötte park található.
- Régi görög katolikus temploma 1772-ben épült, helyén 1992-ben épült fel a mai templom.
- A Szentháromság tiszteletére szentelt ortodox templomát 1947 és 1952 között építették orosz historizáló stílusban.
- Az iskola előtt látható Alexander Duchnovič görög katolikus pap és író emlékműve, aki itt töltötte gyermekéveit. Nevét viseli az eperjesi ruszin színház.
- A község határában található a Cirókán 1983-1988 között felduzzasztott Sztarinai-víztározó, mely Kassa és Eperjes ivóvízellátását szolgálja.
További információk [szerkesztés]
- Hivatalos oldal/új
- Hivatalos oldal/régi
- E-obce.sk
- Rövid képes ismertető
- Takcsány a Szinnai térség honlapján
- Községinfó
- Takcsány Szlovákia térképén
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ http://holosy.sk/starina
- ↑ http://www.geodesy.gov.sk/sgn/kusr09-2007.xls
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
- ↑ Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Zemplén vármegye.
|
|||||||||||

