Málca
| Málca (Malčice) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Kassai |
| Járás | Nagymihályi |
| Turisztikai régió | Alsó-Zemplén |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1274 |
| Polgármester | František Lopašovský |
| Irányítószám | 072 06 |
| Körzethívószám | 056 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1477 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 65 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 103 m |
| Terület | 22,66 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Málca
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 34′ 30″, k. h. 21° 51′ 00″ | |
| Málca weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Málca (szlovákul Malčice) község Szlovákiában a Kassai kerület Nagymihályi járásában. 2011-ben 1477 lakosából 1155 szlovák és 57 roma volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Nagymihálytól 23 km-re délre fekszik.
Története [szerkesztés]
A régészeti leletek tanúsága szerint már a neolítikumban lakott hely volt.
Málca (Málcza) Árpád-kori település, nevét az oklevelek már 1220-ban említették. Ekkor a Buttkay család kapott rá királyi adományt.
A 13. században a településnek vára is épült, melyet IV. Béla király rendeletére a tatárjárás után, a Buttkayak építtették, és a hagyomány szerint a templom helyén állt, mára azonban nyoma sincs. Később Pektári Joachim tárnokmester birtoka, melytől 1274-ben IV. László király megfosztotta, de később visszakapta. Később utódaié a Málczayaké. A 15. század második felében Mátyás király serege elfoglalta és lerombolta. 1600-ban a településen 22 ház, nemesi kúria, templom, plébánia és iskola állt. 1693-ban Básty László, az Orosz, Stépán, Szinnyey, Szent-Léleky, Balog, Both és Szent Ivány családok birtoka volt.
A 18. században az Orosz család birtoka volt, majd a 19. században a Stepanó és Szentiványi családoké. Lakói főként állattartással,kosárfonással foglalkoztak.
Vályi András szerint " MÁLCZÁR. Tót, és magyar falu Zemplén Vármegy. földes Urai több Uraságok, 568lakosai külömbfélék, fekszik Markhoz 1/4, Petrikhez pedig 2/4 órányira, térséges határja három nyomásbéli, búzát, gabonát, zabot terem, fő képen, árpát, és tengerit középszerűen, erdeje, szőleje nints, száraz esztendőben legelővel bővelkedik, piatza Nagy Mihályon, és Újhelyben van." [2]
Fényes Elek szerint "Málcza, tót-magyar-orosz falu, Zemplén vármegyében, Deregnyőhöz nyugotra 1 1/2 órányira: 596 római, 141 g. kath., 48 evang., 170 ref., 63 zsidó lak. Kath. és ref. anyatemplom. 748 hold termékeny szántóföld. F. u. Orosz, Richter, Vékey, Lacsny; s. m. Ut. posta Nagy-Mihály." [3]
1910-ben 1262, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. 1920-ig Zemplén vármegye Nagymihályi járásához tartozott.
2001-ben 1309 lakosából 1218 szlovák és 77 cigány volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Két klasszicista stílusú temploma és kápolnája. Római katolikus temploma a Hétfájdalmú Szűzanya tiszteletére van szentelve.
- Három nemesi kúria látható a faluban.
További információk [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||||
