Málca

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Málca (Malčice)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Kassai
Járás Nagymihályi
Turisztikai régió Alsó-Zemplén
Rang község
Első írásos említés 1274
Polgármester František Lopašovský
Irányítószám 072 06
Körzethívószám 056
Népesség
Teljes népesség 1477 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 65 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 103 m
Terület 22,66 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Málca (Szlovákia)
Málca
Málca
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 34′ 30″, k. h. 21° 51′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 34′ 30″, k. h. 21° 51′ 00″
Málca weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Málca (szlovákul: Malčice) község Szlovákiában a Kassai kerület Nagymihályi járásában. 2011-ben 1477 lakosából 1155 szlovák és 57 roma volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagymihálytól 23 km-re délre fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A régészeti leletek tanúsága szerint már a neolítikumban lakott hely volt.

Málca (Málcza) Árpád-kori település, nevét az oklevelek már 1220-ban említették. Ekkor a Buttkay család kapott rá királyi adományt.

A 13. században a településnek vára is épült, melyet IV. Béla király rendeletére a tatárjárás után, a Buttkayak építtették, és a hagyomány szerint a templom helyén állt, mára azonban nyoma sincs. Később Pektári Joachim tárnokmester birtoka, melytől 1274-ben IV. László király megfosztotta, de később visszakapta. Később utódaié a Málczayaké. A 15. század második felében Mátyás király serege elfoglalta és lerombolta. 1600-ban a településen 22 ház, nemesi kúria, templom, plébánia és iskola állt. 1693-ban Básty László, az Orosz, Stépán, Szinnyey, Szent-Léleky, Balog, Both és Szent Ivány családok birtoka volt.

A 18. században az Orosz család birtoka volt, majd a 19. században a Stepanó és Szentiványi családoké. Lakói főként állattartással,kosárfonással foglalkoztak.

Vályi András szerint " MÁLCZÁR. Tót, és magyar falu Zemplén Vármegy. földes Urai több Uraságok, 568lakosai külömbfélék, fekszik Markhoz 1/4, Petrikhez pedig 2/4 órányira, térséges határja három nyomásbéli, búzát, gabonát, zabot terem, fő képen, árpát, és tengerit középszerűen, erdeje, szőleje nints, száraz esztendőben legelővel bővelkedik, piatza Nagy Mihályon, és Újhelyben van." [2]

Fényes Elek szerint "Málcza, tót-magyar-orosz falu, Zemplén vármegyében, Deregnyőhöz nyugotra 1 1/2 órányira: 596 római, 141 g. kath., 48 evang., 170 ref., 63 zsidó lak. Kath. és ref. anyatemplom. 748 hold termékeny szántóföld. F. u. Orosz, Richter, Vékey, Lacsny; s. m. Ut. posta Nagy-Mihály." [3]

1910-ben 1262, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. 1920-ig Zemplén vármegye Nagymihályi járásához tartozott.

2001-ben 1309 lakosából 1218 szlovák és 77 cigány volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Két klasszicista stílusú temploma és kápolnája. Római katolikus temploma a Hétfájdalmú Szűzanya tiszteletére van szentelve.
  • Három nemesi kúria látható a faluban.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]