Nagyberezsnye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagyberezsnye (Breznica)
Breznica.jpg
A község látképe
Nagyberezsnye címere
Nagyberezsnye címere
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Eperjesi
Járás Sztropkói
Turisztikai régió Sáros
Rang község
Első írásos említés 1404
Polgármester Slavomír Brendza
Irányítószám 091 01
Körzethívószám 054
Népesség
Teljes népesség 777 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 78 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 176 m
Terület 9,91 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nagyberezsnye  (Szlovákia)
Nagyberezsnye
Nagyberezsnye
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 09′ 40″, k. h. 21° 39′ 40″Koordináták: é. sz. 49° 09′ 40″, k. h. 21° 39′ 40″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nagyberezsnye, (szlovákul: Breznica, korábban Veľká Breznica) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Sztropkói járásban. 2011-ben 777 lakosából 670 szlovák és 48 roma volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sztropkótól 5 km-re délre az Ondava bal partján fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mint I. Lajos király adományleveléből kiderül Berezsnye már a 14. század közepén létezett, valószínűleg már a 14. század előtt keletkezett. 1404-ben "Wrwzniche", 1408-ban "Breza" néven említik, 1443-ban "Antiqua Breza", 1454-ben "Nagbriza" alakbanszerepel az oklevelekben. Ekkor 5 és fél jobbágytelek, 12 önálló és 5 zsellérháztartás után adózott, a sztropkói uradalomhoz tartozott. Birtokosai kezdetben a Perényiek, 1568-tól a Pethő család, majd a 18. századtól a Hadik Barkóczy család volt. Szent Kozma és Damján tiszteletére szentelt régi fatemploma a 15. században épült, különálló harangtoronnyal. 1600-ban 26 portát számoltak a faluban. A 17. században lakói elszegényedtek, számuk lényegesen csökkent. 1639-ben csak egy jobbágyporta adózott. 1715-ben 11, 1720-ban 7 adózó háztartása volt. 1787-ben 462 lakosa volt, 1828-ban 555 volt a lakosok száma. Lakói mezőgazdasággal, fuvarozásal, mészégetéssel, faárukészítéssel foglalkoztak.

Vályi András szerint "BREZNITZE. Nagy Bresznitze, Velki Bresznitze. Tót falu Zemplén Vármegyében, lakosai katolikusok, fekszik Kis Breznitzének szomszédságában. Határja három nyomásbéli, ’s ha trágyáztatik, 272jó búzát terem, réttyei jók, legelője alkalmatos, fája tűzre elég, malma a’ szomszédságban, piatza Sztropkón, és Várannón, első Osztálybéli." [2]

Fényes Elek szerint "Nagy-Breznicza, tót falu, Zemplén vmegyében, Sztropkó fiókja: 564 kath., 12 zsidó lak., 920 h. szántóföld. F. u. gr. Barkóczy. Ut. p. Komarnik." [3]

Iskolája 1888-ig a régi plébánia épületében működött, azután új épületet kapott. 1831-ben kolera, 1847-ben éhínség pusztított. A század végén lakói közül többen a tengerentúlra vándoroltak ki. 1910-ben 413, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott.

A Szent József templom

2001-ben 709 lakosából 701 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szent József tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1763-ban épült barokk-klasszicista stílusban. Plébániáját 1997-ben újraalapították.

Források és jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]