Meggyfalu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Meggyfalu (Oľšinkov)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásMezőlaborci
Rangközség
Első írásos említés1567
PolgármesterJán Kundrat
Irányítószám067 16
Körzethívószám057
Forgalmi rendszámML
Népesség
Teljes népesség20 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség5 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság443 m
Terület7,65 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 11′ 59″, k. h. 22° 02′ 22″Koordináták: é. sz. 49° 11′ 59″, k. h. 22° 02′ 22″
Meggyfalu weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Meggyfalu témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Meggyfalu (1899-ig Olsinkó, szlovákul: Oľšinkov) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Mezőlaborci járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Mezőlaborctól 13 km-re délkeletre, a lengyel határ mellett fekszik.

Története[szerkesztés]

1556-ban a falu nem fizetett adót. 1567-ben „Olsinka” néven említik először. A homonnai uradalomhoz tartozott. A 18. századtól a Szirmay és Dernáth családok birtoka. 1715-ben 10 lakatlan és 12 lakott háza volt. 1787-ben 49 házában 293 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „OLYSINKA. Orosz falu Zemplén Várm. földes Ura Rholly Uraság, lakosai ó hitűek, fekszik Viravához, és Világhoz is 1/2 órányira, határja két nyomásbéli, zabot, tavaszi búzát, árpát, tatárkát, és kevés gabonát terem, földgye agyagos, de nem igen hegyes, bikkfával, és zab kenyérrel bővelkedik, piatza Homonnán, legelője elég van.”[2]

1828-ban 36 háza volt 291 lakossal, akik mezőgazdasággal, erdei munkákkal, valamint fenyőolaj, lenolaj készítéssel foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Olsinkó, orosz falu Zemplén vmegyében, Papina fil., 8 rom., 280 görög kath., 7 zsidó lak. 437 hold szántófölddel. F. u. gr. Szirmay. Ut. p. Nagy-Mihály.”[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Megyfalu, azelőtt Olsinkó, a gácsi határon fekvő ruthén kisközség, 36 házzal és 272 lakossal, kik görög katholikusok. Postája Virava, távírója és vasúti állomása Koskócz. A homonnai uradalomhoz tartozott s újabbkori birtokosai a Szirmayak, majd a Kolossyak voltak. Most nincs nagyobb birtokosa. A mult század negyvenes éveiben az egész község leégett. Gör. kath. temploma 1776-ban épült.”[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 267, túlnyomórészt (92,5% - 247 fő) ruszin lakosa volt, 8 német, 1 magyar és 11 egyéb nemzetiségűvel, azaz egyetlen tót (szlovák) lakos nélkül került Csehszlovákiához.

2001-ben 41 lakosából 16 ruszin, 16 ukrán és 7 szlovák volt.

2011-ben 35 lakosából 16 ruszin, 13 szlovák és 6 ukrán.

Nevezetességei[szerkesztés]

Ortodox temploma 1776-ban épült barokk-klasszicista stílusban.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Meggyfalu&oldid=25136124”